
Josse Lieferinxe: Szent Sebestyén közbenjárása a pestises betegekért (1497 körül)
Fotó: Josse Lieferinxe festmény
A középkortól a jelenkorig találnak változatos témájú műveket a magyar és az egyetemes történet iránt érdeklődők egyaránt a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapján. Az oldalon teljes egészében elérhetővé tett kötetek számát folyamatosan frissítik.
2020. április 08., 12:422020. április 08., 12:42
2020. április 08., 12:482020. április 08., 12:48
Több mint harminc kötetet, valamint folyóiratokat, ismeretterjesztő filmet és nemzetközi projektek anyagait tette elérhetővé online a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI ).
Az intézet munkatársai a járványhelyzet miatt segíteni szeretnék a kutatókat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat és mindenkit, aki érdeklődik a történelem iránt – közölte az intézmény az MTI-vel. Mint írták, az intézet honlapján teljes egészében elérhetővé tett kötetek száma folyamatosan frissül.
A szerzők, szerkesztők között van többek között Balogh Margit, Berend T. Iván, Csukovits Enikő, Demeter Gábor, Fodor Pál, Kecskés D. Gusztáv, Kosáry Domokos, Pók Attila, Sudár Balázs, Tringli István és Zsoldos Attila. A Történettudományi Intézet folyóiratai – a Világtörténet, a Történelmi Szemle és a Hungarian Historical Review – is elérhetőek az intézet honlapján.
A BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport és a FilmEver Stúdió online oktatási célra felajánlotta az oktatási hivatalnak a magyar Szent Koronáról szóló ismeretterjesztő filmet. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című, Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében 2016-ban készült 65 perces alkotás az oktatási hivatal honlapján érhető el.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indították el az intézet tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán történész által szerkesztett A hétköznapi élet története című blogot (Mindennapoktörténete.blog.hu). A blogon új sorozat indult, amely a járványok történetével foglalkozik. Amint a honlapon olvasható,
A sorozat első írását, amelynek címe „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században, Fónagy Zoltán jegyzi. A 19. század első felében felbukkant kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós ösztönzést. Pestis, fekete himlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét.
A járványok története számos, a mostani helyzetben is felmerülő kérdést vet fel. Milyen rövid és hosszú távú hatással voltak a népesedésre, a gazdaságra vagy éppen a társadalmi rendre? Milyen egyéni és közösségi stratégiákat alkalmaztak a védekezésre? Milyen mentalitás jellemezte a vészhelyzetekben a különböző korok emberét? Lehet-e összefüggést találni járványok megjelenése és ökológiai változások között? Milyen civilizációs vívmányokat „köszönhetünk” a nagy járványoknak? Milyen nyomokat hagytak a nagy ragályos betegségek a kollektív emlékezetben, az irodalomban vagy a képzőművészetben? A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indított, de máshol dolgozó történészek előtt is nyitva álló sorozat a fenti kérdésekre keres válaszokat.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
1 hozzászólás