A budapesti Vígszínház Kinek az ég alatt már senkije sincsen című, Arany János alakja köré épülő előadása Kolozsváron
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat, akik számára Arany, Petőfi, Madách – de Bartók, Kodály vagy Janovics – sem több tankönyvi fejezetnél, poros múltbeli társaságnál, amely fölött eljárt az idő. A budapesti Vígszínház ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, remekbe szabott előadását láttuk a kolozsvári Interferenciák fesztiválon.
2024. november 16., 15:272024. november 16., 15:27
Nem véletlen, hogy hatalmas tetszésnyilvánítással, hosszas vastapssal jutalmazta a kolozsvári Interferenciák közönsége a budapesti Vígszínház Kinek az ég alatt már semmije sincsen című, ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett előadását pénteken este.
Kinek az ég alatt már senkije sincsen – a Toldi hetedik énekéből vett sor az előadás címe
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A nemzetközi színházi fesztivál kínálatába illeszkedő nagytermi előadás méltán nyerte el a termet zsúfolásig megtöltő közönség tetszését: az Arany János Toldijának egyik sorát címéül választó produkció friss, üde, a rendezőtől már megszokott lendületes koreográfiájú. Ifj. Vidnyánszky sajátos, a magyar kultúra nagyjainak alakját közelképbe hozó produkciói egyébként is hiánypótlóak a színházi palettán.
Lendület, dinamikus, magas esztétikájú látványvilág jellemzi idj. Vidnyánszky Attila rendezését
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kolozsváron már két hasonló gerincű és hangvételű előadással is elkápráztatta a közönséget: ilyen volt a Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódott Ifjú barbárok, majd az idén bemutatott Janovics – amely a kolozsvári filmes és színházi alkotó méltatlanul elfeledett, de megkerülhetetlen munkásságát állítja reflektorfénybe.
Tapsrend. Ünnepelte a kolozsvári nemzetközi színházi szemle közönsége az előadást
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A budapesti produkció elsősorban Arany János, de a költőóriás szemszögén és élettörténetén keresztül
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Azért is tekinthető hiánypótlónak ez a fajta színházcsinálás, mert előzmény nélküli és szokatlan a magyar színházi palettán, hogy valakik – rendező, szövegkönyvíró és színészek, vagyis egy egész csapat – a magyar kultúra megkerülhetetlen óriásainak élete, jelentősége köré építsen saját alkotású előadást.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Ráadásul nem mellékes, hogy mivel ifj. Vidnyánszky rendezései elképesztően mozgalmasak, dinamikusak és „fiatalosak”,
Nemcsak dinamikus, de légies atmoszférájú is az Arany Jánosról és koráról szóló produkció
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A rendező és alkotótársai az Arany és kortársai levelezése, a két költőóriás és barát versei, korabeli elbeszélések, naplóbejegyzések alapján megírt színművet állítanak színpadra. Amint az előadás leírásában olvasható, a reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.
Arany szülőhelyét, Nagyszalontát egy tehén- és lómakettel is „megidézi” az előadás, amelynek szereplői belakják a nézőteret is
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
És teszi mindezt úgy, hogy a forradalom és március 15. is élővé és frissé válik – nem tankönyvi tudnivaló, nem pózba merevedett megemlékezés és nem poros nosztalgia a „régi” irodalom iránt. Olyan, a humor erejének és görbe tükörnek a felmutatását sem mellőző, történelem és irodalom „leckeként” is működik az előadás, amiből például fontos, de sokak számára ismeretlen információk is kibomlanak.
A nézők közül is bevonnak „szereplőket” egy röpke időre a színpadi játékba
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
De az is hangsúlyos szerepet kap, hogy Arany Shakespeare-fordításai, a színjátszáshoz és a drámairodalomhoz való viszonya mennyire összetett volt.
A remekül, tehetségüket erőteljesen megvillantó játszó főiskolai hallgatók – a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói – a valóságban is Hegedűs D. Géza tanítványai
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Vecsei H. Miklós dramaturg és Berecz István koreográfus a kolozsvári ifj. Vidnyánszky-előadásokban is a rendező munkatársai voltak, ezúttal is azt láthatja a néző, hogy
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A budapesti előadásnak ugyanakkor hatalmas érdeme, hogy remekül, tehetségüket erőteljesen megvillantó játszó főiskolai hallgatók – a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, akik a valóságban is Hegedűs D. Géza tanítványai – formálják meg két kivétellel az összes szerepet úgy, hogy Arany alakját és más figurákat is vetésforgószerűen több fiatal színészjelölt alakít.
Hegedűs D. Géza a „tanár úr” szerepében: ő az, aki beavat az Arany-univerzumba
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Hegedűs D. Géza a tanár úr szerepében az,
És megjelenik a színen egy gyerek is, a költőóriás fiának, Arany Lacikának a szerepében – megható és jövőbe mutató az alakja.
Nem is lehetne a majdnem három órás, de egy percig sem unalmas előadás csillogó sziporkáit, lefordíthatatlan humorát, rengeteg ötletét felsorolni. Kiemelnénk azonban azt a „libabőrös” jelenetet, amelyben az összes főiskolás egyszerre varázsolja a színpadra Arany egyik leghíresebb balladáját, az Ágnes asszonyt – remek, intenzív koreográfiával, hátborzongató szövegmegjelenítéssel.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
És ahogyan Ady is lehet – hiszen a Janovics című előadás szinte expliciten elárulja, hogy ifj. Vidnyánszky Attila remekbe szabott „sorozatának” ő lesz a következő főszereplője. Kíváncsian várjuk. Reméljük, a fiatal nemzedék is, amelynek tagjai szép számmal képviseltették magukat a pénteki előadáson. Szurkolunk ennek a fajta színházi nyelvnek, a remek és egyedi, a színház közegeibe friss levegőt hozó megközelítésnek.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!