Az 1989-es változások lehetővé tették a romániai magyarság két világháború közötti intézményrendszerének az újjáépítését és – a korigényeknek megfelelően – magának a rendszernek a kibővítését.
2016. május 06., 16:112016. május 06., 16:11
A Korunk folyóirat szerkesztősége mindvégig nyomon követte ezeket a fejleményeket, és feladatának tekintette az oktatási, művelődési, egyházi stb. intézmények működésének a bemutatását is. Az természetes, hogy az önszerveződés igénye az ifjúsági életet is áthatotta. Előbb a két világháború közötti hagyományok elevenedtek fel (IKE, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet stb.), és már 1990 elején létrejött a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, majd a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), amelyik integráló szerepet tölt be az országos szervezetek működésében.
A múlt évben Kolozsvár viselte az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, amit 49 várossal versenyezve nyert el. A Korunk májusi lapszámának szerzői elsősorban tapasztalt ifjúságszervezők és ifjúságkutatók, akik jól ismerik az erdélyi magyarság jövőépítő stratégiáit és a közös európai értékrendszer szerkezetét. Írásaik alapján az a következtetés vonható le, hogy 2000-től az ifjúsági intézményszerveződés új hulláma lépett színre.
Szociológiai felmérések, Kárpát-medencei összehasonlító vizsgálatok mutatják be az ifjúsági önszerveződések és a kisebbségi civil társadalom viszonyát, ugyanakkor azok a kezdeményezések is teret kapnak, amelyek – miként azt Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere megfogalmazta – anyertes generáció fellegvárává teszik Kolozsvárt.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!