Hirdetés

Időutazás sörrel, baltával: a vikingek korába kalauzolt Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író, a díszvendég (jobbról) és Kinizsi Zoltán újságíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten •  Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író, a díszvendég (jobbról) és Kinizsi Zoltán újságíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Történelmi távlatokba, messzi tájakra, a sötét középkor kalandos századaiba kalauzolt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik leginkább várt eseménye: a sztárvendégnek számító Bjørn Andreas Bull-Hansen író és Kinizsi Zoltán újságíró beszélgetése A viking és a Dán horda című sikerkönyvek mögötti motivációkról, ismeretekről.

Tóth Gödri Iringó

2024. június 30., 14:382024. június 30., 14:38

2024. június 30., 15:192024. június 30., 15:19

Szombat délután nagy tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán, hogy meghallgassa, amint Bjørn Andreas Bull-Hansen

norvég író az általa kedvelt és jól ismert viking korról és annak történelmi jelentőségéről beszél, valamint arról, hogyan érintette ez a korszak a mai skandináv társadalmakat és a kultúrát.

Hirdetés
•  Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Bull-Hansen, aki mindig is a történelem nagy szerelmese volt, az évek alatt a vikingek szakértőjévé vált, így nem csoda, hogy a kincses városban, ahol először járt, lelkesen mesélt nem csak arról, hogy kiket is takar a megnevezés, hanem az életmódjukról, a technológiai fejlettségükről, hajóik innovatív kialakításáról. A hajók kialakítása lehetővé tette, hogy nagy távolságokat tegyenek meg gyorsan és hatékonyan, ami elősegítette a hódításaikat. Szó esett a korabeli viking társadalmi struktúráról is, ami tulajdonképpen osztályalapú volt, de egyúttal

létezett egyfajta helyi demokrácia is: az emberek szavazhattak, sőt még az özvegyeknek is volt szavazati joguk, ami ritka volt az akkori Európában.

A rabszolgák is viszonylag sokan voltak a társadalomban, de a rabszolgák és a parasztok élete között nem volt olyan nagy különbség, mint azt manapság gondolnánk.

Bull-Hansen arról is beszél, hogy a kereszténység bevezetése hogyan szolgált politikai célokat, illetve, hogy a kereszténység terjesztése a hatalom központosításának egyik eszköze volt, segítségével könnyebb volt szövetségeket kötni más európai uralkodókkal. Kiemelte, hogy

egyes uralkodók nem feltétlenül voltak mélyen vallásosak, inkább politikai érdekből fogadták el a kereszténységet. A vallás témája kapcsán az író kifejtette, hogy ma is sokan őrzik a régi szokásokat, miközben kereszténynek vallják magukat.

Elmagyarázta, hogy a régi skandináv vallás, amely a természet erőihez kötődött, mélyen beágyazódott az emberek életébe. Számára is fontosak a régi istenek: életének, kultúrájának részét képezik, a természethez való kapcsolódás és annak szimbolikus értelmezése meghatározó elem a hitrendszerében. Hozzátette, hogy

Norvégia nagyon szekuláris ország: az emberek csak karácsony körül nagyon keresztények, mert ez hagyomány, de főleg nyáron bizony ősi hagyományokat is követnek.

•  Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Az író azt is elmondta, hogy bár őt nagyon érdekli a múlt, a történelem, és könyveiben általában igyekszik pontos, korhű lenni, alapvetően mégiscsak fikciós regényeket ír, néha szándékosan történelmileg pontatlan dolgokat ír bele a történeteimbe: például olyan karaktereket használ, akik valójában nem léteztek, de a történet szempontjából érdekesek.

A korhűség, illetve történelmi pontosság kapcsán elmesélte, hogy gyakran olyan banális dolgok lehetnek nagyon fontosak, mint például egy lábbeli:

amikor maga felpróbált egy korabeli cipőt, rájött, hogy annak talpa nagyon csúszós, és ez bizonyára a harci technikát, mozdulatokat is befolyásolta.

Kifejtette, hogy a vikingek körében a fegyverek közül a lándzsa volt a leggyakoribb, de a sokak által nem gondolt íj is nagyon fontos volt: az íj használata már gyerekkorban elkezdődött, és mindenki tudott vele bánni. A baltát is sokan használták, míg a kard ritkább volt, tulajdonképpen a gazdagok fegyvere volt.

Arról is szó esett, hogy a vikingek sok sört ittak (így regényei szereplői is ezt teszik): kétféle sörük volt, egy gyenge és egy erősebb.

Az erősebb sört valószínűleg a vendégeknek adták, hogy bizonyos helyzetekben berúgjanak, míg maguk a gyengébbet itták, hogy éberek és figyelmesek tudjanak marani. A mézsör is népszerű volt, de ritka és drága, főleg a gazdagok itala.

Bjørn Andreas Bull-Hansen mesélt még amerikai felfedezésekről, hajókról, kereskedelemről is, olyan történelmi érdekességekről, melyekről könyveiben kalandokkal átszőve ír. A beszélgetés zárásaként az író azt is elmondta Kinizsi Zoltánnak – akinek ismeretsége a szerzővel nem új keletű, hiszen nemrég meglátogatta Bull-Hansent norvégiai otthonában is, ahol a hagyományos lakóháztól nem messze egy viking tábor is helyet kapott –, hogy Norvégiában és az északi országokban népes rajongótábora van a vikingeknek, sokan követik ma is az életmódjukat, életformájukat, sátrakban élnek, viking fesztiválokra járnak. Ő ebben nem vesz részt, érdeklődése inkább magányos, otthonában kísérletezik a korabeli tűzgyújtási technikákkal vagy épp kovácsolással.

korábban írtuk

Bár nem mindenkiből lesz író, lesz utánpótlása az erdélyi magyar irodalomnak – átadta díjait a fiatal tehetségeknek az E-MIL
Bár nem mindenkiből lesz író, lesz utánpótlása az erdélyi magyar irodalomnak – átadta díjait a fiatal tehetségeknek az E-MIL

Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak szombati, kolozsvári átadóján.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
Hirdetés