A vendégfogadásra is használt ebédlőt a tálalószekrények mellett zongora is díszíti
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
Európa bármelyik nagyvárosában megállná a helyét az ország egyetlen szecessziós múzeuma, a többéves restaurálási folyamat után újranyitott nagyváradi Darvas-ház. Az eredeti állapotába visszaállított, korhűen berendezett műemlék épület legapróbb részleteiben mutatja be a nagyváradi polgárság életét.
2020. november 17., 19:082020. november 17., 19:08
2020. november 18., 09:332020. november 18., 09:33
Miközben belvárosi palotái egyre-másra nyerik vissza eredeti kinézetüket, és régi hírnevét is kezdi visszaszerezni, az idén turisztikai célponttá avanzsált Nagyváradon kevés jel utal arra, hogy milyen lehetett az élet a város fénykorában. Száz évvel ezelőtt, amikor tehetős polgárai felépítették szemet gyönyörködtető szecessziós palotáikat, és a gazdasági és kulturális központtá fejlődött várost Budapesttel egy lapon emlegették. Ezt a hiányt igyekszik pótolni – sikeresen – a többéves restaurálási folyamaton átesett szecessziós múzeum, a nemrég újranyílt Darvas-ház, mely
A kívül-belül nagy gonddal és szakértelemmel felújított Rimanóczy (Iosif Vulcan) utcai épületben a járványügyi szabályoknak megfelelően védőmaszkos személyzet fogad, a belépő felnőtteknek tíz, gyerekeknek és nyugdíjasoknak öt lejbe kerül, tájékoztatnak.
A sétához táblagépet is biztosítanak, mely háttér-információkat nyújt a látottakhoz, ezért nem kell külön fizetni – a személyazonossági a biztosíték –, és meglepő módon a román mellett angolul és magyarul is tud. Mégpedig helyesen, állapítjuk meg, és elégedettséggel konstatáljuk, hogy az önkormányzat által működtetett múzeum hibátlan magyar feliratozással tiszteleg a ház egykori magyar zsidó tulajdonosai előtt. (A magyar fordítás Tavaszi Hajnal munkája; a ház motívumairól szóló résznél az utolsó civil lakónak, Simon Judit újságírónak, színikritikusnak a neve szerepel fordítóként).
A séta a földszinti hallban kezdődik, ahol vendégeiket fogadták a tehetős polgárok – tudjuk meg a táblagép révén, mely a ház valamennyi helyisége kapcsán ismerteti a kor szokásait.
És egy favágókat ábrázoló falfestménnyel, eredetileg is volt ilyen dísze a Darvas-háznak, de a restaurálás során nem sikerült a nyomára bukkanni, szakértők szerint az új másolat nem ér a nyomába.
A földszinti hall, ahonnan az időutazás kezdődik
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
Hasonló festmény fogad az emeleti előtérben is, amelyről a ház főlakosztályának szobái nyílnak. Minket az üvegházba vezető ólomüveg ajtó varázsol el a legjobban, így gondolkodás nélkül arra vesszük az irányt. A télikertet a növények mellett szecessziós tárgyak díszítik, berendezésekor a legapróbb részletekre is figyeltek, állapítjuk meg, nemcsak az asztalok, székek, hanem a madárkalitka és a virágkaspók is a kort jellemző stílusban készültek,
Hasonló szobrokra a ház többi termében is felfigyelünk.
Az üvegházból egyetlen lépéssel kint vagyunk a tágas udvar fölé nyíló teraszon, melyet szintén eredeti állapotába állítottak vissza a restaurálás során, így a Vágó fivérek által megálmodott díszítés is visszakerült a falra, melyre a házhoz utólag hozzátoldott részek lebontásakor bukkantak a szakemberek. Ide lift is vezet, ugyanis a múzeum akadálymentesített, tolószékkel is látogatható. Jó időben hosszabb ideig is megéri elidőzni az erkélyen, gyönyörű kilátás nyílik a Sebes-Körösre és a szemközti neológ zsinagógára.
A télikertbe nyíló ajtó ólomüvegablakait is restaurálták, és pótolták a hiányzó részeket
Fotó: Facebook/Casa Darvas-La Roche
Az előtérbe visszatérve, belépünk a ház lakóinak vendégfogadásra alkalmas, illetve a látogatók elől elzárt élettereibe, mi a ház urának dolgozószobájával kezdünk. Ilyet minden tehetős nagyváradi polgár fenntartott magának otthonában még akkor is, ha üzleti és munkaügyeit nagyrészt a hivatalban vagy vállalatánál intézte. A helyiség nemcsak munkára, hanem kikapcsolódásra is szolgált, itt fogadta üzlettársait, akikkel egy-egy pohár ital és jó szivar társaságában eldiskurált a gazdasági helyzet alakulásáról, a kedvező üzleti lehetőségekről.
Melyekből a korabeli üveges szekrénybe is jutott, ahol noteszei és zsebórái mellett kedvenc olvasmányait tartotta a tulajdonos, a váradi múzeum könyvszekrényébe többek között a Révai Nagylexikon kötetei kerültek. A dolgozószoba vendégfogadó jellegére utal a helyiség közepén álló korabeli sakkasztal is, ahol egy parti erejéig jól el lehetett ütni az időt, míg meg nem kondult az ebédidőt jelző falióra.
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
A szomszédos helyiség, melyre közvetlen bejárat, széles tolóajtó nyílik, ugyanis az ebédlő – a háziak étkezései mellett vendégfogadásra is szolgált. A két termet a tolóajtó révén össze is lehetett nyitni nagyobb vendégsereg fogadásakor, így míg a férfiak a szivarok fölött tanácskoztak, a ház úrnője és női vendégei az ablak melletti zongora köré ültek le meghallgatni az éppen divatos zeneműveket.
A helyiség a családi étkezések helyszíne is volt, erre a két díszes tálalószekrény és rakománya is emlékeztet. Mai szemmel nézve kicsit megdöbbentő, hogy száz évvel ezelőtt mennyi kellék tartozott egy úri család étkezéséhez. A díszes ebédlő- és teáskészleteket, süteményes- és italostálcákat külön e célra készült szekrényben tárolták, akárcsak a sokdarabos evőeszközkészleteket, melyek darabjait más-más fiókban tartották.
A múzeumi tárlónak is beillő tárolószekrények mellett a szoba dísze volt a Bécsből hozatott zongora is, akárcsak a falra felaggatott festmények, melyek között váradi festők alkotásait is felfedeztük.
Az ebédlőnél bensőségesebb hangulat fogad a kis szalonban, ahol a ház úrnője tartózkodott napközben, illetve közeli hölgyvendégeit fogadta teára, ahogy arra az asztalkán lévő teáskészlet is utal.
A kis szalon, ahol a ház úrnője fogadta vendégeit
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
ahogy azt is, hogy a múlt század elején élő tehetős váradi polgárok nagy becsben tartották a technika vívmányait – amit az úr szobájában lévő telefon is bizonyít. Akárcsak a hálószoba melletti fürdőszoba, melyben vezetékes víz biztosította a tisztálkodási lehetőséget, és a korabeli berendezésnek a bidé is része volt.
A fürdőszobába, illetve a ház legintimebb részének számító hálószobába nem léphet be a látogató, pedig nem kis élmény lenne közelről is megszemlélni a felújított neorokokó hálószobabútort, mely a többi bútordarabtól, dísztárgytól eltérően a ház eredeti berendezéséhez tartozott. És a komódon „kiállított” csipkegallérokat, a szekrény tartalmát, mely a korabeli hölgyek díszes öltözékének számos darabját rejtette.
A felújított Darvas-ház legkülönlegesebb terme kétségtelenül a gyerekszoba, melyet a többi helyiségtől eltérően nem korabeli bútorokkal, dísztárgyakkal, hanem a modern technika segítségével tettek élővé a muzeológusok.
színvonalas videomapping segítségével követhetjük a nyári kutyasétáltatást és egyéb kerti kalandokat, az év ajándékozással együtt járó ünnepi alkalmait, amikor ólomkatona, hintaló kandikált ki a csomagolásától megfosztott ajándékdobozból, labda, dob került a karácsonyfa alá.
A tulajdonosokon kívül külön birodalma volt a házban a szolgálónak is, aki az úrnő ruhatárát is karbantartotta. Szobájában kisebb varróműhely is működött, ahol az olykor házhoz hívatott varrónő is elvégezhette a kisebb igazításokat. A szolgáló fő tartózkodási helye azonban a konyha volt, melyben a kor igényeinek megfelelően szintén volt vezetékes víz. A Darvas-ház ezen része is megőrizte eredeti jellegét, a korabeli padló és bútorzat mellett fémkályha és rézedények, ’20–30-as évekbeli kávés- és teásdobozok, receptes könyvek, füzetek biztosítják a korhű hangulatot.
A Darvas-ház konyhája szinte teljes egészében megőrizte eredeti kinézetét
Fotó: Facebook/Primăria Oradea
Az emeleti lakosztály mellett a muzeológusok külön termet szenteket a Darvas-ház történetének és a Vágó-fivérek munkásságának is, a kis helyiségben nemcsak a restaurálási folyamatba engednek betekintést, hanem az eredeti mozaik- és üvegdíszek felújításra már nem alkalmas részeit is kiállították.
A földszintre visszatérve háromnyelvű pannók ismertetik a ház építtetőinek történetét, az építésénél használt szecessziós motívumokat, ezek jelentését.
A váradi szecesszió kiemelkedő alkotásának tartott épület időszakos kiállításoknak is helyet biztosít: jelenleg a Bukaresti Parfümmúzeum tárlata látható benne, amely az illatkultusz kialakulását és történetét ismerteti, illetve a szecessziós női öltözéket, annak nagy műértéssel készített darabjait mutatja be.
Fotó: Facebook/Casa Darvas-La Roche
Az ország egyetlen szecessziós múzeumaként a Darvas-ház részletgazdag kiállítási anyaga valóságos időutazást biztosít látogatói számára a város történelmének azon időszakába, amikor Nagyvárad nem csak rohamosan fejlődő gazdasági központ, de a kultúra, a jó ízlés, a haladó szellemű szecessziós művészet fellegvára is volt.
Nagyvárad aranykorába enged betekintést a csütörtökön megnyílt Darvas-ház. Az ország első szecessziós múzeuma nemcsak az adott kor építészeti és lakberendezési stílusát mutatja be, hanem a múlt század elején élt módos polgárok mindennapi életét is.
A Darvas-ház
A Iosif Vulcan (Rimanóczy) utca 11. szám alatt található Darvas-ház a legeredetibb szecessziós stílusú váradi magánház, a legelegánsabb és legkorszerűbb rezidenciák egyike volt. Szakértők szerint egységes stílusa a századforduló művészeinek ideálját testesíti meg, a szecesszióra jellemző totális műalkotás és rafinált életvitel művészetének egyik legszínvonalasabb példája. A Vágó fivérek, László és József közös tervei alapján 1909–1912-ben épült a geometrikus formanyelvet használó bécsi szecesszió stílusában. A háromszintes villa megrendelője Darvas Imre faipari nagyvállalkozó és felesége, Schutz Margit volt. Darvas és svájci bankár társa, Alfred La Roche közös részvénytársaságának irodái is itt működtek. Románia egyetlen szecessziós múzeumaként télen kedd–vasárnap 9 és 17 óra között látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás