
Bárki hozzájárulhat az idős népzenészek támogatásához
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány honlapja
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
2025. november 27., 16:152025. november 27., 16:15
Olyan népzenészekről van szó, mint ifjabb Fodor Sándor „Neti”, Mezei Ferenc „Csángálló”, Lunka Albert, Jámbor István „Dumnezeu” vagy Csányi Sándor. Ők azok, akik játékukkal generációkon át formálták Erdély zenei kultúráját – és akik közül sokan idős korukra, különösen télen, már nem képesek hangszerrel megkeresni mindennapi megélhetésüket – olvasható az alapítvány felhívásában.
Mint írják, azért indították el a jótékonysági gyűjtést, hogy ezek a népzenészek méltó körülmények között élhessék meg idős korukat. Bárki hozzájárulhat a támogatáshoz, lehetőségeihez mérten.
az alapítvány székházának (Sáros utca, 1. szám) Bartók Béla termében. Az esemény különlegessége, hogy a fellépő művészek valamennyien felajánlották tiszteletdíjukat az ügy érdekében – ezzel is kifejezve tiszteletüket azok iránt, akiknek repertoárjuk döntő részét köszönhetik.
Az adományozás két módon történhet:

A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!