
Fotó: Nagykároly/Facebook
Torockó épített örökségét, a csíksomlyói kegyhelyet és a pünkösdi búcsú hagyományát, a magyar népmesék rajzfilmsorozatot, a szürkemarhát, a Pick szalámi és a Béres-csepp történetét és más hungarikumokat ismerhetnek meg azok, akik január 20-án, pénteken ellátogatnak a nagykárolyi Károlyi-kastély konferenciatermébe.
2023. január 18., 20:242023. január 18., 20:24
2026. február 14., 15:192026. február 14., 15:19
A magyar kultúra napja apropóján szervezendő, kiállításmegnyitóval egybekötött bemutató a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlege és a Gróf Károlyi Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ közreműködésével valósul meg – olvasható a kulturális intézmény közösségi oldalán. Mint a szervezők fogalmaznak,
A több mint nyolcvan, hngarikumnak nyilvánított magyar nemzeti értéknek felsorakoztató lista több kategóriát is felvonultat, így a látogatók láthatnak hungarikumokat az agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, valamint kulturális örökség területéről.
A Székelykő lábánál, festői környezetben található, magyar nemzeti értéknek minősülő Torockót is bemutatja a nagykárolyi hungarikumkiállítás
Fotó: Bíró István
Mint ismeretes, a hungarikumok olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értékeket jelölnek, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, azt, hogy mi minősül nemzeti értéknek a hunagrikumtörvény rögzíti és szabályozza.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!