
Miske László: „ha rám kérdeznek, hol voltak a legkedvesebb éveim, azonnal rávágom: Nagyváradon.”
Fotó: Molnár Judit
Miske László Jászai Mari-díjas színművész most a debreceni társulatnál játszik, korábban a nagyváradi színház színművésze volt. A Macskajáték hétvégi nagyváradi vendégjátékában az operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida szerepét játszotta.
2020. január 20., 09:412020. január 20., 09:41
Ötvenöt éve van a pályán, soha nem játszott női szerepeket, már a főiskolán is, második egyeteme lévén a színi, Kovács György rendezőnek köszönhetően neki jutottak a főhősszerepek. „Bedobott a mély vízbe Kovács György, mivel azt mondta, nekem nincs időm sokat időzni a kisebb szerepeknél”– idézi főiskolai élményeit Miske László. Ugyanez történt pályája első állomásán, Nagyváradon is: Victor Hugo A királyasszony lovagja című darabban a főszerepet játszotta, miután Kolozsvárról átszerződött a modern színjátszás úttörői közt számontartott Szabó József rendező.
Miske László úgy értékelt, a mai napig a legértékesebbnek érzett időszaka kezdődött ekkor.
Azt is elmondta, hogy Szabó József szakított a Tragédia látványos tömegjeleneteivel, a három főszereplőre – Ádámra, Évára és Luciferre koncentrált. Nem ment ugyan simán minden, mert a Szekuritáténak szálka volt a szemében a darab és Szabó József rendezői koncepciója, de a végén beért a siker. A többi érdekes és értékes szerepe közül kiemelte Budai Nagy Antal figuráját, melynek színpadra állítása során alkalmuk volt a szerző Kós Károllyal találkozni. Tamási Áron Ősvigasztalása kapcsán a székelyföldi turné óriási sikere máig felejthetetlen a számára, illetve az a mondat, amit a turné egyik előadása után mondott egy néző: „a váradiak csillagot hoztak nekünk vacsorára”.
Miske azt mondta, Tompa Gábortól szintén sokat tanult, különösen a modern színjátszás megoldásait illetően. Az 1990-es változást követően előbb Miskolcra ment át játszani gyakran, majd a miskolciak közül néhányukkal elment Szegedre, végül 1993-ban szerződtette a debreceni Csokonai Színház. Ezt az időszakot a gyakori vezetőváltás jellemezte, számára ez idő tájt a stúdiómunkák maradtak emlékezetesek, különösképpen Márai Sándor darabja, a Gyertyák csonkig égnek, amelynek főszerepét Vidnyánszky Attilának köszöni ma is. Váradtól mégsem szakadt el teljesen, hisz többször rendezett, például debreceni díszletek között Ken Kesey híres darabját, a Száll a kakukk fészkére című drámát. De nem csupán a színházba járt vissza, hanem több éven át rendszeresen tartott irodalmi műsorokat, felolvasásokat a hajdani premontrei, ma Mihai Eminescu Főgimnázium diákjai számára, óriási sikerrel.
Arról, hogy a Macskajátékban női szerepet játszott, úgy nyilatkozott, amikor Szabó K. István mondta, hogy rá akarja osztani Cs. Bruckner Adelaida szerepét, elállt a lélegzete, de hamar elfogadta: megtörtént, jó, hogy így volt.
– összegzett a színművész. Hozzátette, örülök a Váradon eltöltött huszonhat évnek, a debreceni huszonnyolcnak, közben pedig Kolozsvárnak, Szegednek, Miskolcnak. „Úgy érzem, mindenütt gazdagodtam valamivel, és az én színházi életemmel mindenütt valamiképp gazdagíthattam az ottani színházi életet is” – mondta a rangidős színművész.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
szóljon hozzá!