A történet a valóságés az álomvilág határán játszódik,az 1940-es évek Spanyolországában, amikor apolgárháborút követően a legyőzöttköztársaságiak néhány gerillacsapatabeveszi magát az erdőkbe, a Francóhoz hű katonaiegységek pedig hajtóvadászatot indítanakellenük. A sztori főszereplője, Ofélia terhesédesanyjával együtt épp egy ilyen katonaiegység főparancsnokához, Vidal századoshozigyekszik. A kegyetlen tiszt Ofélia mostohaapja, aki csupánkötelességének él, és a szeretetlegkisebb jelét sem képes kimutatni. A kislányennek nyomán a háború szörnyűségeielől az álomvilágba menekül. Az erdőben fölfedezegy labirintust, amelyben egy faunnal találkozik, aki közlivele: ő tulajdonképpen egy mesebeli királyságrég eltűnt hercegnőjének reinkarnációja,és három próbát kell kiállnia,hogy visszatérhessen trónjára.
A képzelet világa ésa valóság képei váltakozva jelennek meg,ám lényegüket tekintve nincs sok különbségközöttük. A polgárháborúkegyetlenségei elől a fantázia birodalmábamenekülő Ofélia – és vele együtt a néző– számára nincs szabadulás, ugyanúgyszörnyűségek várják a labirintusban is,mint azon kívül: nyálkás óriásvarangy,szemét a tenyerén hordó, emberevő szörny,és maga a kalauzául szegődő faun is inkábbrémületes, mint barátságos.
A faun labirintusa akár a Narniakrónikáira, illetve az ahhoz hasonló művekreadott válasznak is tekinthető, Del Toro kegyetlenüllerombolja azt az illúziót, hogy a külvilágerőszaktengerével szemben bármilyen képzeletszülte, idillinek tűnő menedék biztonságotnyújthat. Ettől válik igazán nyomasztóváés hátborzongatóvá a valóbanemlékezetes képi megoldásokkal dolgozófilm: azt a sokkot, amelyet annak a realisztikus bemutatásaokoz, ahogy a százados szétveri egy fogoly fejét,nem igyekszik szétoszlatni az álomvilágbelieseményekkel, sőt csak tovább tetézi, amikor alabirintusbeli szörny tündérek fejét harapjale.
A faun labirintusa műfaja tehát– ellentétben azon minősítésekkel, amelyekfelnőtteknek szóló tündérmesekéntírják le – sokkal inkább horrorba hajlódráma, a „Vége” felirat után a nézőjó eséllyel még sokáig a film hatásaalatt lesz. És arra is egész jó az esély,hogy nem a legkellemesebb érzésekkel gondol majd visszará.
A faun labirintusa (El Laberinto delFauno/
Pan’s Labirynth).Mexikói–spanyol–amerikai fantasy-thriller, 2006, 119 perc.Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Ivana Baquero, Ariadna Gil,Sergi Lopez, Doug Jones, Maribel Verdú. Írta: Guillermodel Toro. Kép: Guillermo Navarro. Zene: Javier Navarrete.Értékelés az 1–5-ös skálán:3 n
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.