A történet a valóságés az álomvilág határán játszódik,az 1940-es évek Spanyolországában, amikor apolgárháborút követően a legyőzöttköztársaságiak néhány gerillacsapatabeveszi magát az erdőkbe, a Francóhoz hű katonaiegységek pedig hajtóvadászatot indítanakellenük. A sztori főszereplője, Ofélia terhesédesanyjával együtt épp egy ilyen katonaiegység főparancsnokához, Vidal századoshozigyekszik. A kegyetlen tiszt Ofélia mostohaapja, aki csupánkötelességének él, és a szeretetlegkisebb jelét sem képes kimutatni. A kislányennek nyomán a háború szörnyűségeielől az álomvilágba menekül. Az erdőben fölfedezegy labirintust, amelyben egy faunnal találkozik, aki közlivele: ő tulajdonképpen egy mesebeli királyságrég eltűnt hercegnőjének reinkarnációja,és három próbát kell kiállnia,hogy visszatérhessen trónjára.
A képzelet világa ésa valóság képei váltakozva jelennek meg,ám lényegüket tekintve nincs sok különbségközöttük. A polgárháborúkegyetlenségei elől a fantázia birodalmábamenekülő Ofélia – és vele együtt a néző– számára nincs szabadulás, ugyanúgyszörnyűségek várják a labirintusban is,mint azon kívül: nyálkás óriásvarangy,szemét a tenyerén hordó, emberevő szörny,és maga a kalauzául szegődő faun is inkábbrémületes, mint barátságos.
A faun labirintusa akár a Narniakrónikáira, illetve az ahhoz hasonló művekreadott válasznak is tekinthető, Del Toro kegyetlenüllerombolja azt az illúziót, hogy a külvilágerőszaktengerével szemben bármilyen képzeletszülte, idillinek tűnő menedék biztonságotnyújthat. Ettől válik igazán nyomasztóváés hátborzongatóvá a valóbanemlékezetes képi megoldásokkal dolgozófilm: azt a sokkot, amelyet annak a realisztikus bemutatásaokoz, ahogy a százados szétveri egy fogoly fejét,nem igyekszik szétoszlatni az álomvilágbelieseményekkel, sőt csak tovább tetézi, amikor alabirintusbeli szörny tündérek fejét harapjale.
A faun labirintusa műfaja tehát– ellentétben azon minősítésekkel, amelyekfelnőtteknek szóló tündérmesekéntírják le – sokkal inkább horrorba hajlódráma, a „Vége” felirat után a nézőjó eséllyel még sokáig a film hatásaalatt lesz. És arra is egész jó az esély,hogy nem a legkellemesebb érzésekkel gondol majd visszará.
A faun labirintusa (El Laberinto delFauno/
Pan’s Labirynth).Mexikói–spanyol–amerikai fantasy-thriller, 2006, 119 perc.Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Ivana Baquero, Ariadna Gil,Sergi Lopez, Doug Jones, Maribel Verdú. Írta: Guillermodel Toro. Kép: Guillermo Navarro. Zene: Javier Navarrete.Értékelés az 1–5-ös skálán:3 n
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.