A történet a valóságés az álomvilág határán játszódik,az 1940-es évek Spanyolországában, amikor apolgárháborút követően a legyőzöttköztársaságiak néhány gerillacsapatabeveszi magát az erdőkbe, a Francóhoz hű katonaiegységek pedig hajtóvadászatot indítanakellenük. A sztori főszereplője, Ofélia terhesédesanyjával együtt épp egy ilyen katonaiegység főparancsnokához, Vidal századoshozigyekszik. A kegyetlen tiszt Ofélia mostohaapja, aki csupánkötelességének él, és a szeretetlegkisebb jelét sem képes kimutatni. A kislányennek nyomán a háború szörnyűségeielől az álomvilágba menekül. Az erdőben fölfedezegy labirintust, amelyben egy faunnal találkozik, aki közlivele: ő tulajdonképpen egy mesebeli királyságrég eltűnt hercegnőjének reinkarnációja,és három próbát kell kiállnia,hogy visszatérhessen trónjára.
A képzelet világa ésa valóság képei váltakozva jelennek meg,ám lényegüket tekintve nincs sok különbségközöttük. A polgárháborúkegyetlenségei elől a fantázia birodalmábamenekülő Ofélia – és vele együtt a néző– számára nincs szabadulás, ugyanúgyszörnyűségek várják a labirintusban is,mint azon kívül: nyálkás óriásvarangy,szemét a tenyerén hordó, emberevő szörny,és maga a kalauzául szegődő faun is inkábbrémületes, mint barátságos.
A faun labirintusa akár a Narniakrónikáira, illetve az ahhoz hasonló művekreadott válasznak is tekinthető, Del Toro kegyetlenüllerombolja azt az illúziót, hogy a külvilágerőszaktengerével szemben bármilyen képzeletszülte, idillinek tűnő menedék biztonságotnyújthat. Ettől válik igazán nyomasztóváés hátborzongatóvá a valóbanemlékezetes képi megoldásokkal dolgozófilm: azt a sokkot, amelyet annak a realisztikus bemutatásaokoz, ahogy a százados szétveri egy fogoly fejét,nem igyekszik szétoszlatni az álomvilágbelieseményekkel, sőt csak tovább tetézi, amikor alabirintusbeli szörny tündérek fejét harapjale.
A faun labirintusa műfaja tehát– ellentétben azon minősítésekkel, amelyekfelnőtteknek szóló tündérmesekéntírják le – sokkal inkább horrorba hajlódráma, a „Vége” felirat után a nézőjó eséllyel még sokáig a film hatásaalatt lesz. És arra is egész jó az esély,hogy nem a legkellemesebb érzésekkel gondol majd visszará.
A faun labirintusa (El Laberinto delFauno/
Pan’s Labirynth).Mexikói–spanyol–amerikai fantasy-thriller, 2006, 119 perc.Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Ivana Baquero, Ariadna Gil,Sergi Lopez, Doug Jones, Maribel Verdú. Írta: Guillermodel Toro. Kép: Guillermo Navarro. Zene: Javier Navarrete.Értékelés az 1–5-ös skálán:3 n
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.