A történet a valóságés az álomvilág határán játszódik,az 1940-es évek Spanyolországában, amikor apolgárháborút követően a legyőzöttköztársaságiak néhány gerillacsapatabeveszi magát az erdőkbe, a Francóhoz hű katonaiegységek pedig hajtóvadászatot indítanakellenük. A sztori főszereplője, Ofélia terhesédesanyjával együtt épp egy ilyen katonaiegység főparancsnokához, Vidal századoshozigyekszik. A kegyetlen tiszt Ofélia mostohaapja, aki csupánkötelességének él, és a szeretetlegkisebb jelét sem képes kimutatni. A kislányennek nyomán a háború szörnyűségeielől az álomvilágba menekül. Az erdőben fölfedezegy labirintust, amelyben egy faunnal találkozik, aki közlivele: ő tulajdonképpen egy mesebeli királyságrég eltűnt hercegnőjének reinkarnációja,és három próbát kell kiállnia,hogy visszatérhessen trónjára.
A képzelet világa ésa valóság képei váltakozva jelennek meg,ám lényegüket tekintve nincs sok különbségközöttük. A polgárháborúkegyetlenségei elől a fantázia birodalmábamenekülő Ofélia – és vele együtt a néző– számára nincs szabadulás, ugyanúgyszörnyűségek várják a labirintusban is,mint azon kívül: nyálkás óriásvarangy,szemét a tenyerén hordó, emberevő szörny,és maga a kalauzául szegődő faun is inkábbrémületes, mint barátságos.
A faun labirintusa akár a Narniakrónikáira, illetve az ahhoz hasonló művekreadott válasznak is tekinthető, Del Toro kegyetlenüllerombolja azt az illúziót, hogy a külvilágerőszaktengerével szemben bármilyen képzeletszülte, idillinek tűnő menedék biztonságotnyújthat. Ettől válik igazán nyomasztóváés hátborzongatóvá a valóbanemlékezetes képi megoldásokkal dolgozófilm: azt a sokkot, amelyet annak a realisztikus bemutatásaokoz, ahogy a százados szétveri egy fogoly fejét,nem igyekszik szétoszlatni az álomvilágbelieseményekkel, sőt csak tovább tetézi, amikor alabirintusbeli szörny tündérek fejét harapjale.
A faun labirintusa műfaja tehát– ellentétben azon minősítésekkel, amelyekfelnőtteknek szóló tündérmesekéntírják le – sokkal inkább horrorba hajlódráma, a „Vége” felirat után a nézőjó eséllyel még sokáig a film hatásaalatt lesz. És arra is egész jó az esély,hogy nem a legkellemesebb érzésekkel gondol majd visszará.
A faun labirintusa (El Laberinto delFauno/
Pan’s Labirynth).Mexikói–spanyol–amerikai fantasy-thriller, 2006, 119 perc.Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Ivana Baquero, Ariadna Gil,Sergi Lopez, Doug Jones, Maribel Verdú. Írta: Guillermodel Toro. Kép: Guillermo Navarro. Zene: Javier Navarrete.Értékelés az 1–5-ös skálán:3 n
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok