
A film alapját egy 2012-es valós eset adja, amikor romániai tolvajok világhírű festményeket loptak el egy holland múzeumból
Fotó: Jaful secolului / Facebook
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
2025. szeptember 12., 16:162025. szeptember 12., 16:16
Románia a Jaful secolului (Az évszázad rablása) című filmet nevezi a 2026-os Oscar-díjak Nemzetközi Film kategóriájának versenyére. Az alkotást, melyet szeptember 23-ától láthat a romániai közönség, Teodora Ana Mihai rendezte Cristian Mungiu forgatókönyve alapján – írja a Digi 24.
A produkció eddig számos rangos elismerést gyűjtött be: elnyerte a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál fődíját (2024), a legjobb női főszereplő díját Tokióban Anamaria Vartolomei alakításáért, a balkáni versenyprogram legjobb filmjének járó díjat a Szófia Filmfesztiválon, valamint a közönségdíjat Sanghajban.

Sean Baker Anora című alkotása nyerte el a legjobb film, a produkció főszerepét alakító Mikey Madison pedig a legjobb színésznő Oscar-díját a vasárnap Los Angelesben megrendezett 97. Oscar-gálán.
A történet alapját egy 2012-es valós eset adja, amikor romániai tolvajok világhírű festményeket loptak el egy holland múzeumból, majd a gyanú szerint később elégették őket egy dobrudzsai faluban. A botrány világszerte megdöbbenést keltett, miközben Romániában a közvélemény reakciója az élcelődéstől a szégyenen át a dühig terjedt.
„Örülök az Oscar-nevezésnek, főleg mert a film elsősorban a közönségnek készült, nem fesztiváloknak. Az igazi elismerés számunkra az lesz, ha a hazai nézők is magukénak érzik a történetet” – mondta Mungiu.
Az Amerikai Filmakadémia 2025. december 16-án hozza nyilvánosságra a rövidlistát, a végső jelöltek neve pedig 2026. január 22-én derül ki. A 98. Oscar-gálát 2026. március 15-én rendezik Los Angelesben.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
szóljon hozzá!