A magyar költészet napja alkalmából tartották a román nyelvű versantológia bemutatóját Kolozsváron
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
2025. április 11., 09:562025. április 11., 09:56
A kötet címe Concert de gală (Király László Díszhangverseny című verse a címadó), a szép kivitelezésű antológiában erdélyi magyar és magyarországi, különböző nemzedékekhez és az E-MIL-hez tartozó kortárs költők versei kaptak helyet.
Egyed Emese költő: „a műfordító a szavak művésze, tisztelet minden műfordítónak”
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Az antológia az Erdélyi Híradó Kiadó és az OMG közös kiadásaként látott napvilágot Andrei Dósa műfordításában,
Demeter Zsuzsa irodalomtörténész írt utószóként átfogó tanulmányt a kortárs erdélyi magyar költőkről
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A kerekasztal-beszélgetésen – amelyet főleg magyarul folytattak a résztvevők, de román nyelvű szinkrontolmácsolással is meg lehetett hallgatni – Szántai János E-MIL-elnök kifejtette,
és régen tervezték már az erdélyi magyar írók.
A kerekasztal-beszélgetést, kötetbemutatót a kolozsvári Vallásszabadság Házában tartották
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A Márton Evelin moderálta kerekasztal-beszélgetésen Alex Ciorogar, Demeter Zsuzsa, valamint három költő: Egyed Emese, László Noémi és Sánta Miriám beszélt a hiánypótló antológia jelentőségéről, a műfordítás magas minőségéről, és arról, hogy a kortárs magyar költészetet indokolt hozzáférhetővé tenni a román közönség számára.
Szántai János E-MIL-elnök: „nem ördögtől való megtanulni egymás nyelvét”
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Grezsa Csaba főkonzul, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezetője köszöntőjében kiemelte, a magyar kormány mindig is fontosnak tartotta, hogy hozzájáruljon a magyar kultúra népszerűsítéshez, ezért is támogatták a kötet létrejöttét.
László Noémi költő Bábel című versét is felolvasta
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
„A magyar kultúra egymás mellett fejlődő részei közt is lényeges a párbeszéd, ugyanakkor az is releváns,
– fogalmazott a főkonzul.
Alex Ciorogar arról beszélt, megtiszteltetésnek érzi, hogy részese lehetett az antológia-projektnek. „Mivel összehasonlító irodalommal és irodalomelmélettel foglalkozom, nagyon világos számomra, hogy a költészetet, irodalmat csak globálisan, »nemzetiségek fölötti« módon érdemes megközelíteni, ezért is tartom fontosnak az antológia megjelenését. A műfordítás pedig ennek az elsőrendű eszköze. A román és magyar költészetnek pedig
– mondta el Márton Evelin kérdésére Alex Ciorogar.
Sánta Miriám Szakadékok című versét is felolvasta
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Azt is kifejtette, nagyon szívesen folytatja ezt a fajta munkát, jó tapasztalat volt számára az együttműködés, és egy következő kötet projektjében is szívesen részt vesz.
Szántai János arról is beszélt, hogy az antológia – amelyben egy-egy költőnek három-négy verse olvasható – egyfajta „névjegy”, amely a román olvasónak, a román szakmának szól.
Alex Ciorogar, az OMG kiadó vezetője gondozta a kötet anyagát
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A beszélgetés résztvevői azt hangsúlyozták, hogy Andrei Dósa műfordító – aki nem lehetett jelen az eseményen – mennyire kiváló, gigászi munkát végzett, hogy Király Lászlótól Mărcuțiu-Rácz Dóráig harminc különböző hangú költő verseit ültesse át románra.
A háttérben Könczey Elemér, a kötet tervezője
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Demeter Zsuzsa kifejtette, a kötet anyagát 150 költő verseiből szűrte ki a 8 tagú választmány, és nagy csapat dolgozott lelkesen, vállvetve azon, hogy az antológia megjelenhessen. Kiemelte azt is, hogy
ehhez hasonló válogatás, főként nem így, hogy egyetlen szervezet égisze alá tartozó alkotókról legyen szó.
A román nyelvű versantológia bemutatóján szép számmal vettek részt érdeklődők
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Egyed Emese, László Noémi és Sánta Miriám arról beszélt, hogy miként látják saját verseiket román változatban. Mindhárman elismeréssel beszéltek a műfordítói munkáról, László Noémi azt mondta: „a fordítás olyan lett, hogy én vagyok, de románul szól”. Egyed Emese azt mondta, nagyon nagy dolog az antológia, a műfordításban pedig, ami tulajdonképpen egyfajta elrugaszkodás az eredeti szövegtől, a műfordító személyisége is benne van.
– fogalmazott Egyed Emese.
Sánta Miriám is értékelte Andrei Dósa munkáját, mint mondta, verseinek Dósa az első profi fordítója, aki „egyszerre két helyen van jelen”. A három költő felolvasta két-két versét magyarul, a kivetítőn pedig a versek román fordítását lehetett követni.
A kötet értékeléseként Szántai János arról is beszélt, hogy a román és magyar alkotók közti szakadékokat érdemes áthidalni, „nem ördögtől való megtanulni egymás nyelvét”, és „ezzel az antológiával tettünk még egy lépést a poszt-párhuzamos társadalom megvalósítása felé”.
A magyar költészet napja alkalmából tartották a román nyelvű versantológia bemutatóját Kolozsváron
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Demeter Zsuzsa, a kötetet záró átfogó tanulmány szerzője azt is elmondta, hogy
„Idézném a kötetben szereplő Szálinger Balázs szép megfogalmazását, miszerint »minden vers térkép, minden térkép istenábrázolás«. A kötet anyaga összetett, de hát az irodalomban önmagunkra ismerünk, és pont ez az irodalom lényege” – fogalmazott Demeter Zsuzsa. Az antológia megjelentetésében nagy csapat vett részt, sokan támogatták a kötet megvalósulását. Mint elhangzott, az antológia szerzőit Szentes Zágon fotózta, a portrék megjelennek a kötetben, amelyet Gál Attila szerkesztett, Alex Ciorogar gondozott, szakmai színvonaláért Mihók Tamás, a könyvtervért Könczey Elemér felelt.
Király László Díszhangverseny című verse adta a román kötet címét
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A rendezvény szervezői: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, Erdélyi Híradó Kiadó, OMG Kiadó. A rendezvény támogatói: Iskola Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Méhes György–Nagy Elek Alapítvány, Liszt Intézet Bukarest, RMDSZ, Communitas Alapítvány, Wedas, Jolly.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!