Egyed Emese kolozsvári költő, író, irodalomtörténész, akinek munkásságát március 15. alkalmából József Attila-díjjal ismerték el
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Helikon
A hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni. Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre; ebben is megmutatkozik az emberek értékrendje, kreativitása, a magyar nyelvhez való viszonyulása – vallja Egyed Emese kolozsvári költő, író, irodalomtörténész, akit március 15. alkalmából József Attila-díjjal tüntettek ki. Egyed Emese a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja, április 11. alkalmából értékelte a díjat, beszélt kedvenc költőiről, és arra is megkértük, értékelje a ma születő erdélyi magyar verset. A költészet napján stílszerűen Egyed Emesének a versről szóló versét kínáljuk olvasásra.
2025. április 11., 08:032025. április 11., 08:03
2025. április 11., 13:472025. április 11., 13:47
– Március 15. alkalmából József Attila-díjjal tüntették ki költői, írói, irodalomtörténészi tevékenysége elismeréseként. Ha most, a magyar költészet napján csak Egyed Emese „költőénjét” kérdezhetném: miként értékeli az elismerést?
– Hálás vagyok mindazoknak, akik – régebben vagy éppen most – ezt a formáját választották a biztatásnak, vagyis úgy vélték, nem hiába maradtam az irodalom közelében. Az irodalmi események – múltbeliek vagy a jelenbeliek – személyesen érintenek, erőt is adnak a folytatáshoz.
Király László, Egyed Emese, László Noémi és Horváth Benji a Helikon folyóirat alapításának 35. évfordulója alkalmából szervezett lapszámbemutatón januárban
Fotó: Szentes Zágon/Helikon
– A magyar költészet napját József Attila születésnapján ünnepeljük. Az Ön számára költőként mit jelent ez a külön kijelölt nap? És hogyan látja, van-e a (magyar) költészetnek szüksége arra, hogy külön ünnepen húzzák alá a jelentőségét, vagy a vers akkor is halhatatlan, ha nem ünneplik meg évente a „születésnapját”?
– A hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni. Hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, nem fölösleges; ebben is megmutatkozik az emberek értékrendje, kreativitása, a magyar nyelvhez való viszonyulása. Vagyis ahogyan ezt önmaguknak értelmezik: csoportos versmondással, vetélkedőkkel, szerzők megszólításával vagy egy jó verseskönyv bemutatásával.
– És ha mondjuk egy földönkívülinek kellene elmagyarázni, hogy mi a vers, és egyáltalán miért van szüksége rá az emberi léleknek, hogyan fogalmazná meg?
– A földönkívülinek elég lenne magyarázatképpen egy mosoly vagy egy rettenetes ordítás. (Amíg ő ezek megfejtésén tűnődik, magamnak sem tudok könnyen felelni a kérdésre, de ...) Vegyük az éneklést. Szükség van létrehozóra és meghallóra, értőre. Ha nincs zeneszerszámod, és azokhoz szólsz, akik értik a nyelvedet, azt a formát használod, amelyen a világ folyamatos magyarázása benned megvalósul. Mégis hozzáférhető formában – tagoltan – lesz másnak is érthető. Nem tudod minden esetben kiegészíteni arckifejezéssel, mozdulatokkal, hangsúlyváltásokkal a közlendődet.
Csak hozzájárultál, mert a hangzás, a szóalak kulturálisan adott, akárcsak képfelismerő hajlandóságunk.
Egyed Emese: „az, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, nem fölösleges; ebben is megmutatkozik az emberek értékrendje, kreativitása, a magyar nyelvhez való viszonyulása”
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Helikon
Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében frissen látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet.
– Szokásos kérdés, de mégis fölteszem: költői pályája alakulására mely költők életműve, stílusa, világteremtő „módszerei” hatottak inkább? És úgy is föltehetném ezt a kérdést: kiket tekint mestereinek?
– A varázsigékre ma is emlékszem a meséskönyvekből. Helyzetekre vonatkoztak, rövidek, titokzatosak voltak. Aztán mindenféle verset olvastam, talán az elbeszélő költemények Arany Jánosa nyomdokain indultam el kisiskolásként, később József Attila írásait csodáltam. Ady, Nagy László, Juhász Ferenc és főleg Weöres Sándor verseit ajánlgattuk egymásnak legkedvesebb barátnőmmel, Weörestől a műfordításokat is.
olyanoké is, akik nő létükre – mostohább időkben – versírásra adták a fejüket.
– Hogyan látja jelenleg az erdélyi magyar kortárs költészetben érvényesülő tendenciákat? Biztos egyszerűsítésnek tűnhet, de mégis: ha pár jelzővel kellene illetnie, milyen a ma születő erdélyi magyar vers?
– Hiteles, mert képes olyan nyelven megszólalni, amely a költészet legerősebb technikáival a világ dolgaira is reflektál, nem csak a személyes lét történéseire.
Maradandó, mert tesz azért, hogy céljait – például a költőbarátságok, csoportképzés, közönsége megkeresése, megszólítása révén – el is érje.
Egyed Emese (jobbról) Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Helikon
– Van-e készülőben lévő verseskötete, vagy új kötetre vonatkozó terve, és ha igen, mit árulna el róla?
– Párhuzamosan készülök gyermekvers-kötet és egy újabb verseskötet összeállítására, hátha jövő évben előállhatok velük. Az utóbbi több év lassan gyűlő anyagából áll, a gyermekversekkel kisunokámat szeretném köszönteni, a már elkészült írásokat részben az ő megszületése, végtelen kíváncsisága, életszeretete, szeretetvágya inspirálta.
Egyed Emese irodalmárokkal
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra/Helikon
Vers a versről – Egyed Emese: A vers
Egyed Emesének számos verseskötete látott napvilágot, egyikből az olvasóknak szánt költészet napi ajándékként kiemeljük a versről szóló verset.
A vers
kút messzi ligetekben.
A hang madár: elhalkul, tovalebben,
s ideje jöttén szent erdőbe fészkel,
szent csöndbe, titokba temetkezik.
Az ember versbe mártja kezeit.
Hamuba? Friss vizekbe?
Minden fölöslegeset elveszít,
emelkedő vagy zuhanó a kedve,
imádság jön, dal vagy elmélkedés,
elhangzó szólamok, elfeledett nyelv -
Ha nem hagyott is el: messze van Isten.
Messze vagy, Isten.
Vers fölé hajolva kereslek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!