Fotó: A szerző felvétele
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész szerint a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben látogatható tárlat nagy érdeme, hogy a két, Magyarországra áttelepült képzőművész alkotásait ismét láthatja a hazai közönség. Mint mondta: „a párhuzamosok visszatértek a végtelenből a szülővárosukba, és itt találkoztak”.
Diénes Attila beilleszkedett a helyi kánonba, sikeres kiállítással mutatkozott be a Kultúrpalota nagytermében. A szobrászművész indulását Vécsi Nagy Zoltán idézte, aki szerint Diénes szobrai klasszikus levegőt árasztottak, de disszonáns hang is volt bennük: a magát erősnek feltüntető rendszer gyengeségét hirdették. Krizbai az Igaz Szó szerkesztőségében rendezte első egyéni tárlatát 1980-ban. „Egy egyenruhába bújtatott rendszer kanonikus elvárásaihoz alkalmazkodni nem tudó, fiatal művész volt, aki rajongott a táncházért, avantgárd eszméket hirdetett. Kovászegyénisége volt a marosvásárhelyi bulis létnek” – emlékezett Vécsi a pályakezdő festőművészre.
Novotny Tihamér művészettörténész az alkotókról írt korábbi méltatásaiból olvasott fel. „Lazaság nélküli, könyörtelenül igényes, sokoldalú alkotó, s aranykeze van! Pályáját szürrealista felfogású grafikákkal és „térmértaniasan” metafizikus témájú festményekkel kezdte” – vélekedett Diénes Attila művészetéről. A szakíró Krizbai Sándor pályájáról is elragadtatással szólt: „a MAMŰ szellemiségéből kinövő, az ún. bartóki útmutatást személyre szabottan felfrissítő és követő, a csoport leghaladóbb elveket valló egyik legkarakterisztikusabb képviselője. Megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának”.
A tárlat augusztus 19-éig látogatható.
Életutak
Diénes Attila szobrászművész 1942-ben született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. 1980-tól volt tagja az 1984-ig működő MAMŰ-nek, 1991-ben részt vett az újjáalakult MAMŰ Társaság kiállítássorozatán. 1988-tól Magyarországon, Magyarpolányban él. Krizbai Sándor 1949-ben született Marosvásárhelyen. Szakmai ismereteit részben autodidakta módon és részben különböző marosvásárhelyi képzőművészeti szakkörökben szerezte. 1980–1983 között aktív tagja és résztvevője a MAMŰ-kiállításoknak és -akcióknak. 1991-ben egyik alapító tagja a MA (születő) MŰ(-vek) Társaságnak. 1984-ben települt át Magyarországra, Szentendrén él. A festészet és grafika mellett térberendezéssel foglalkozik, újabban animációval és multimédiával kísérletezik.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.