
Fotó: A szerző felvétele
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész szerint a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben látogatható tárlat nagy érdeme, hogy a két, Magyarországra áttelepült képzőművész alkotásait ismét láthatja a hazai közönség. Mint mondta: „a párhuzamosok visszatértek a végtelenből a szülővárosukba, és itt találkoztak”.
Diénes Attila beilleszkedett a helyi kánonba, sikeres kiállítással mutatkozott be a Kultúrpalota nagytermében. A szobrászművész indulását Vécsi Nagy Zoltán idézte, aki szerint Diénes szobrai klasszikus levegőt árasztottak, de disszonáns hang is volt bennük: a magát erősnek feltüntető rendszer gyengeségét hirdették. Krizbai az Igaz Szó szerkesztőségében rendezte első egyéni tárlatát 1980-ban. „Egy egyenruhába bújtatott rendszer kanonikus elvárásaihoz alkalmazkodni nem tudó, fiatal művész volt, aki rajongott a táncházért, avantgárd eszméket hirdetett. Kovászegyénisége volt a marosvásárhelyi bulis létnek” – emlékezett Vécsi a pályakezdő festőművészre.
Novotny Tihamér művészettörténész az alkotókról írt korábbi méltatásaiból olvasott fel. „Lazaság nélküli, könyörtelenül igényes, sokoldalú alkotó, s aranykeze van! Pályáját szürrealista felfogású grafikákkal és „térmértaniasan” metafizikus témájú festményekkel kezdte” – vélekedett Diénes Attila művészetéről. A szakíró Krizbai Sándor pályájáról is elragadtatással szólt: „a MAMŰ szellemiségéből kinövő, az ún. bartóki útmutatást személyre szabottan felfrissítő és követő, a csoport leghaladóbb elveket valló egyik legkarakterisztikusabb képviselője. Megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának”.
A tárlat augusztus 19-éig látogatható.
Életutak
Diénes Attila szobrászművész 1942-ben született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. 1980-tól volt tagja az 1984-ig működő MAMŰ-nek, 1991-ben részt vett az újjáalakult MAMŰ Társaság kiállítássorozatán. 1988-tól Magyarországon, Magyarpolányban él. Krizbai Sándor 1949-ben született Marosvásárhelyen. Szakmai ismereteit részben autodidakta módon és részben különböző marosvásárhelyi képzőművészeti szakkörökben szerezte. 1980–1983 között aktív tagja és résztvevője a MAMŰ-kiállításoknak és -akcióknak. 1991-ben egyik alapító tagja a MA (születő) MŰ(-vek) Társaságnak. 1984-ben települt át Magyarországra, Szentendrén él. A festészet és grafika mellett térberendezéssel foglalkozik, újabban animációval és multimédiával kísérletezik.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.