
Fotó: A szerző felvétele
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész szerint a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben látogatható tárlat nagy érdeme, hogy a két, Magyarországra áttelepült képzőművész alkotásait ismét láthatja a hazai közönség. Mint mondta: „a párhuzamosok visszatértek a végtelenből a szülővárosukba, és itt találkoztak”.
Diénes Attila beilleszkedett a helyi kánonba, sikeres kiállítással mutatkozott be a Kultúrpalota nagytermében. A szobrászművész indulását Vécsi Nagy Zoltán idézte, aki szerint Diénes szobrai klasszikus levegőt árasztottak, de disszonáns hang is volt bennük: a magát erősnek feltüntető rendszer gyengeségét hirdették. Krizbai az Igaz Szó szerkesztőségében rendezte első egyéni tárlatát 1980-ban. „Egy egyenruhába bújtatott rendszer kanonikus elvárásaihoz alkalmazkodni nem tudó, fiatal művész volt, aki rajongott a táncházért, avantgárd eszméket hirdetett. Kovászegyénisége volt a marosvásárhelyi bulis létnek” – emlékezett Vécsi a pályakezdő festőművészre.
Novotny Tihamér művészettörténész az alkotókról írt korábbi méltatásaiból olvasott fel. „Lazaság nélküli, könyörtelenül igényes, sokoldalú alkotó, s aranykeze van! Pályáját szürrealista felfogású grafikákkal és „térmértaniasan” metafizikus témájú festményekkel kezdte” – vélekedett Diénes Attila művészetéről. A szakíró Krizbai Sándor pályájáról is elragadtatással szólt: „a MAMŰ szellemiségéből kinövő, az ún. bartóki útmutatást személyre szabottan felfrissítő és követő, a csoport leghaladóbb elveket valló egyik legkarakterisztikusabb képviselője. Megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának”.
A tárlat augusztus 19-éig látogatható.
Életutak
Diénes Attila szobrászművész 1942-ben született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. 1980-tól volt tagja az 1984-ig működő MAMŰ-nek, 1991-ben részt vett az újjáalakult MAMŰ Társaság kiállítássorozatán. 1988-tól Magyarországon, Magyarpolányban él. Krizbai Sándor 1949-ben született Marosvásárhelyen. Szakmai ismereteit részben autodidakta módon és részben különböző marosvásárhelyi képzőművészeti szakkörökben szerezte. 1980–1983 között aktív tagja és résztvevője a MAMŰ-kiállításoknak és -akcióknak. 1991-ben egyik alapító tagja a MA (születő) MŰ(-vek) Társaságnak. 1984-ben települt át Magyarországra, Szentendrén él. A festészet és grafika mellett térberendezéssel foglalkozik, újabban animációval és multimédiával kísérletezik.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.