Háy János író volt a nagyváradi Törzsasztal vendége

Háy János 1960-ban született Vámosmikolán, és ott is nevelkedett. Édesapja iparos volt, „rangon alul” nősült, amikor parasztlányt vett el, így gyermekkorát paraszti körülmények között töltötte – mesélte az író. A „szemét” szót Budapesten, gimnáziumi évei alatt hallotta először, és a vámosmikolai éveknek köszönhetően tanulta meg, milyen fontos az önfegyelem, hiszen „ha bőg a marha, annak enni kell adni, függetlenül attól, milyen kedved van” – magyarázta Háy. Átszoktatott balkezesként ma sem ír szívesen és hosszan kézzel – vallotta be a szerző, aki műveiben sokat foglalkozik a beilleszkedés nehézségeivel. Mint mondta, saját bőrén tapasztalta meg ezt, hiszen faluról a budapesti gimnáziumba, majd onnan Szegedre kerülve többször átélte, mit jelent idegen közegbe kerülni. Új nyelvet kell ilyenkor kialakítani, hiszen az emlékeidet az otthoni nyelven nehezen tudnád megértetni másokkal – vélekedett Háy.

Első, verseket és novellákat tartalmazó kötete viszonylag későn, 1989-ben jelent meg, azóta prózaíróként és színdarabszerzőként is ismertté vált. „Minden irodalmi nyelv teremtett nyelv” – magyarázta az író, aki szerint megfelelő nyelv megtalálása szükséges ahhoz, hogy hitelessé váljon egy mű. Senák című darabjából például kisebb botrány kerekedett Szatmárnémetiben, az államosítás témáját feldolgozó dráma nyelvezetét ugyanis túl trágárnak ítélte a község, holott a hitelesség érdekében szükség volt a vulgáris kifejezésekre – fejtette ki a drámaíró. Az iróniájáról is nevezetes szerző humoros epizódokat idézett fel saját életéből – elmesélte például, hogy annak idején édesapja a szó szoros értelmében bezárta, amikor kamaszként elmondta, hogy filozófus szeretne lenni, az 1973-as filozófusper miatt ugyanis az apja számára nem tűnt nagy jövőt ígérő pályának a filozófia. Háy a közelmúltban Indiában járt, ahol egyik találkozón dorombbal kísérte saját versét, és népdalt is énekelt a közönségnek, mivel 200 szavas angol szókincsét elégtelennek tartotta arra, hogy emlékezetessé tegye a rendezvényt.
Háy János Tiborc-rap című, a Magyar Dráma Napjára írt munkáját majdnem teljesen felolvasta a nagyváradi közönségnek, de kabátzsebéből sajnos, nem került elő a teljes mű.
A Törzsasztal februárban a marosvásárhelyi származású Dragomán Györgyöt, a több nyelvre lefordított A fehér király szerzőjét, valamint Demszky Gábort látja vendégül, aki ezúttal nem Budapest főpolgármestereként, hanem egy családregény szerzőjeként mutatkozik be Nagyváradon.