Esterházy Péter (balról a második, kékben) a Bihar megyei Lesi-tónál 1991-ben az értelmiségi táborban
Fotó: archív
Négy éve, július 14-én hunyt el Esterházy Péter, akinek az erdélyi magyar irodalmi élettel való kapcsolatáról, életművének az erdélyi irodalomban tetten érhető hatásáról Selyem Zsuzsa irodalomtörténészt, írót, esszéírót kérdeztük. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának oktatója arra is kitért, a kolozsvári bölcsészkaron mit tanítanak a posztmodern magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának életművéről.
2020. július 15., 09:182020. július 15., 09:18
„Nem is hinnénk, mekkora tétje van az Esterházy-féle tágas, mindent és mindenkit befogadó nyelvfelfogásnak” – mondta el a Krónika megkeresésére Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának oktatója annak apropóján, hogy négy éve, július 14-én hunyt el a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakja. Az egyetemi oktatót Esterházy Péternek az erdélyi magyar irodalmi élettel való kapcsolatáról, életművének az erdélyi irodalomban tetten érhető hatásáról kérdeztük.
„Sok erdélyi író számára fontos lehetett-lehet Esterházy prózája, nyelvszemlélete: az, hogy a nyelv él, hogy mindenféle rétegének széltében-hosszában, vagyis időben és térben létjogosultsága van, archaizmusoktól kezdve utcai szlengig, Pázmány Péter kifejezésmódjától a neologizmusokig. Hatása érződik Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Visky András, az egész hajdani Éneklő Borz irodalmi csoportosulás változó csapatának művészetében, vagy az ifjak közül Kali Ágnes, André Ferenc, Horváth Benji verseiben is. Úgy vélem, Szilágyi István Hollóidőjének második fele is kapcsolatban van Esterházy Harmonia caelestisével” – fejtette ki Selyem Zsuzsa. Mint fogalmazott,
Selyem Zsuzsa emlékeztetett, Esterházy Péter több ízben ellátogatott a kincses városba: 2001-ben a Másvilág klub vendége volt, ahol Harmonia caelestis című regényét 26 órán keresztül közösen olvasták fel a résztvevők. A felolvasáson az irodalmi élet olyan jeles személyiségei voltak jelen, mint az azóta elhunyt Cs. Gyimesi Éva, Egyed Péter, valamint Szilágyi István, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Tompa Gábor, Dimény Áron színművész és az akkori színis osztálya, Visky András és sokan mások. Selyem Zsuzsa a nagy, közös felolvasást követően az íróval interjút készített, ami az L.k.k.t. – a Kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóiratában látott napvilágot. Az interjúban a szerző többek közt úgy fogalmazott:
Esterházynak 2000-ben látott napvilágot Harmonia caelestis című regénye, amelyről Selyem Zsuzsa azt írta: „a Nagy Apakönyvben minden ott van, amit a Bevezetés tudott (idézetek helyzetbe hozása, a tradíció újragondolása, többnyelvűség, nyitott mű stb.), de ott van benne a történet, a történelem, a huszadik század nagy, kijózanító meséje is”. Esterházy Péter a Harmonia caelestis kapcsán úgy nyilatkozott, „ebben a kultúrában, amiben vagyunk, az apa tabu bizonyos értelemben. (…) Az történt, hogy vettem kész szövegeket, kész rémületes szövegeket, amelyek emberekről szólnak, és a mondatok alanyát kicseréltem avval a szóval, hogy édesapám. (…) Én nem csinálok, kérem szépen, mást, csak szavakat cserélek szavakra.” Esterházy később megírta a Javított kiadás című könyvet, amely édesapjának ügynökmúltját tárja az olvasók elé.
Esterházy a budapesti Nemzeti Színház Tízparancsolat-pályázatára írta az Én vagyok a te című darabját, amely az első parancsolat színházi „értelmezése”. A darabot felolvasószínházi előadásként mutatták be a kincses városban.
Selyem Zsuzsa kérdésünkre arra is kitért, hogy a kolozsvári bölcsészkaron mit tanítanak Esterházy Péter életművéről. „A magyar irodalom szakosok első éven Esterházynak A nyelv csodálatos élete című remek esszéjével találkoznak, valamint megismerik azt a videót, amin az író a Mindentudás Egyetemén tartott előadása követhető” – mutatott rá az egyetemi oktató. A szavak csodálatos életéből című előadás megtalálható a Youtube videómegosztón. Ezenkívül a bölcsészkar hallgatói Esterházynak a Bevezetés a szépirodalomba című, a posztmodern korszakot meghatározó művével is találkoznak, gyakran szóba kerül A szív segédigéi, a Hrabal könyve vagy a Javított kiadás is. „Diákjaink előadták az Insomnia kávézóban a Legyünk együtt gazdagok című drámáját. Aki Esterházyval foglalkozik, kicsit úgy jár, mint amit ő mondott: ha írok, megnő bennem a szeretet” – fogalmazott Selyem Zsuzsa.
Esterházy Péter
Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja, a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon. Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos, és arra helyezi a hangsúlyt. Az író az Esterházy család grófi ágának sarja. Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Testvére Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó. Esterházy Péter a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Matematikusként végzett az ELTE-n 1974-ben, majd néhány évig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott alkalmazott matematikusként. 1978-tól szabadfoglalkozású író volt. Számos rangos irodalmi díjban részesült Magyarországon és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!