
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Kalotaszentkirály-Zentelkén egy héten át reggeltől estig szólt a zene, csoportokban lehetett gyakorolni a lépést, forgást, csapást, a hegedű-, brácsa- és bőgőjátékot. A néptáncünnepre szombaton este gálaműsorral és hajnalhasadtáig tartó mulatsággal tették fel a koronát.
Az 1850 lelkes, 75 százalékban magyarok, 25 százalékban románok lakta kalotaszegi községben már az is kiváló okot adott az ünneplésre, hogy szombaton avatták fel az Ady Endre Általános Iskola vadonatúj sportcsarnokát, ám a fénypontot azért mégiscsak a tánctábor gálaműsora szolgáltatta. A hagyományosan szabadtéren megrendezett előadást a szakadó eső a kalotaszentkirályi művelődési otthon nagytermébe kényszerítette, ahol olyan sokan zsúfolódtak össze, hogy a műsort nyitó legkisebbeknek alig maradt hely, hogy országnak-világnak megmutassák, mit tanultak egy héten át. Az egymás hegyén-hátán álló, padokra vagy más alkalmatosságokra felkapaszkodó közönség pedig elismerése jeléül egyáltalán nem fukarkodott a tapssal.
Fő, hogy tanuljanak
„1991-ben a néptáncoktatás érdekében indítottuk elsőként Erdélyben a kalotaszentkirályi-zentelki népzenei és néptánctábort” – mondta lapunknak Szép Gyula zenész, a tábor létrejöttének egyik kezdeményezője. A szervezésben és a muzsikálásban is aktív szerepet vállaló kolozsvári szakember, az RMDSZ művelődési alelnöke elmondása szerint eredeti terveik szerint a tábor csak Kalotaszegről szólt volna: a falvakból érkező adatközlők segítségével akarták rögzíteni, és a fiataloknak megtanítani a kalotaszegi népzenét és -táncokat. Ám a tábor igen hamar kinőtte magát. Ma már Magyarországról, Mexikóból, sőt Japánból is érkeznek az önjáróvá vált táborba. A Bánffyhunyadtól néhány kilométerre levő Szentkirály-
Zentelke lakossága ilyenkor hirtelen 4–500 fővel gyarapodik – a csak szépet látni és pihenni érkezők mellett idén is több mint kétszáz tizenéves és felnőtt, továbbá több mint száz gyerek érkezett zenét és táncot tanulni. „Én is itt tanultam” – mondja a tizenhat éves zentelki Póka Attila Zsolt. Tízéves volt, amikor először vett részt a táborban, ifj. Péntek Ferenc helybeli oktató keze alatt azóta már majdnem mindent megtanult, amit a néptánc művészetéről tudni illik. Kedvence a kalotaszegi tánc, de azért a sóvidékit, a szatmárit és a mezőségit is szívesen ropja párjával. Muszka György mérai születésű adatközlő szerint az ő gyermekkorában, az 1960–70-es években mindezt nem szakmai táborokban tanulták, hanem otthon, a faluban. „Mindenki táncolt, énekelt. Fonóban, farsangkor, lakodalmakban, amikor csak alkalom került rá. Magam és feleségem is így tanultunk, én például anyai nagyapámtól, Tötszegi Istvántól tanultam igen sokat” – mondja a tizennyolc éve Győrben élő, de szándéka szerint egyszer majd hazaköltöző Muszka György.
Gyógyszer agymosás ellen
Póka András György polgármester nagyon büszke arra, hogy Kalotaszentkirály-Zentelkére esett 1991-ben a választás, a helyi önkormányzat pedig igyekszik minél hatékonyabban közreműködni a tábor támogatásában. Ennek is köszönhetően olyan elismert személyiségek tanítanak ilyenkor, mint Sinkó András marosvásárhelyi hegedűtanár, Kostyák Alpár brácsás és bőgőn játszó fia, Kostyák Marci, Bardócz Sándor, Varga István Csipás bánffyhunyadi prímás, Könczei Bálint brácsás, a kolozsvári Tarisznyás vagy a türei Csűrös zenekar. És itt vannak a táncoktatók legjobbjai, a Muszka-házaspár, a magyarországi György Károly és Tálas Ágnes, a kolozsvári Bárdos Réka, a szamosújvári Kiss Zsolt, Péntek Ferenc és a helybéli Lovász Jutka. A polgármester véleménye szerint a néptánctábor igazi megtiszteltetés a község számára, mindemellett pedig gyógyszer a globalizáció Erdélyben is vészesen hódító negatív hatásai ellen. „Különösen örvendetes, hogy a táborba látogatók zöme fiatal, sőt gyermek. Ilyen környezetben is legyenek, ne csak a számítógép előtt, nem?” – összegezte véleményét lapunk számára Póka András György.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.