
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Kalotaszentkirály-Zentelkén egy héten át reggeltől estig szólt a zene, csoportokban lehetett gyakorolni a lépést, forgást, csapást, a hegedű-, brácsa- és bőgőjátékot. A néptáncünnepre szombaton este gálaműsorral és hajnalhasadtáig tartó mulatsággal tették fel a koronát.
Az 1850 lelkes, 75 százalékban magyarok, 25 százalékban románok lakta kalotaszegi községben már az is kiváló okot adott az ünneplésre, hogy szombaton avatták fel az Ady Endre Általános Iskola vadonatúj sportcsarnokát, ám a fénypontot azért mégiscsak a tánctábor gálaműsora szolgáltatta. A hagyományosan szabadtéren megrendezett előadást a szakadó eső a kalotaszentkirályi művelődési otthon nagytermébe kényszerítette, ahol olyan sokan zsúfolódtak össze, hogy a műsort nyitó legkisebbeknek alig maradt hely, hogy országnak-világnak megmutassák, mit tanultak egy héten át. Az egymás hegyén-hátán álló, padokra vagy más alkalmatosságokra felkapaszkodó közönség pedig elismerése jeléül egyáltalán nem fukarkodott a tapssal.
Fő, hogy tanuljanak
„1991-ben a néptáncoktatás érdekében indítottuk elsőként Erdélyben a kalotaszentkirályi-zentelki népzenei és néptánctábort” – mondta lapunknak Szép Gyula zenész, a tábor létrejöttének egyik kezdeményezője. A szervezésben és a muzsikálásban is aktív szerepet vállaló kolozsvári szakember, az RMDSZ művelődési alelnöke elmondása szerint eredeti terveik szerint a tábor csak Kalotaszegről szólt volna: a falvakból érkező adatközlők segítségével akarták rögzíteni, és a fiataloknak megtanítani a kalotaszegi népzenét és -táncokat. Ám a tábor igen hamar kinőtte magát. Ma már Magyarországról, Mexikóból, sőt Japánból is érkeznek az önjáróvá vált táborba. A Bánffyhunyadtól néhány kilométerre levő Szentkirály-
Zentelke lakossága ilyenkor hirtelen 4–500 fővel gyarapodik – a csak szépet látni és pihenni érkezők mellett idén is több mint kétszáz tizenéves és felnőtt, továbbá több mint száz gyerek érkezett zenét és táncot tanulni. „Én is itt tanultam” – mondja a tizenhat éves zentelki Póka Attila Zsolt. Tízéves volt, amikor először vett részt a táborban, ifj. Péntek Ferenc helybeli oktató keze alatt azóta már majdnem mindent megtanult, amit a néptánc művészetéről tudni illik. Kedvence a kalotaszegi tánc, de azért a sóvidékit, a szatmárit és a mezőségit is szívesen ropja párjával. Muszka György mérai születésű adatközlő szerint az ő gyermekkorában, az 1960–70-es években mindezt nem szakmai táborokban tanulták, hanem otthon, a faluban. „Mindenki táncolt, énekelt. Fonóban, farsangkor, lakodalmakban, amikor csak alkalom került rá. Magam és feleségem is így tanultunk, én például anyai nagyapámtól, Tötszegi Istvántól tanultam igen sokat” – mondja a tizennyolc éve Győrben élő, de szándéka szerint egyszer majd hazaköltöző Muszka György.
Gyógyszer agymosás ellen
Póka András György polgármester nagyon büszke arra, hogy Kalotaszentkirály-Zentelkére esett 1991-ben a választás, a helyi önkormányzat pedig igyekszik minél hatékonyabban közreműködni a tábor támogatásában. Ennek is köszönhetően olyan elismert személyiségek tanítanak ilyenkor, mint Sinkó András marosvásárhelyi hegedűtanár, Kostyák Alpár brácsás és bőgőn játszó fia, Kostyák Marci, Bardócz Sándor, Varga István Csipás bánffyhunyadi prímás, Könczei Bálint brácsás, a kolozsvári Tarisznyás vagy a türei Csűrös zenekar. És itt vannak a táncoktatók legjobbjai, a Muszka-házaspár, a magyarországi György Károly és Tálas Ágnes, a kolozsvári Bárdos Réka, a szamosújvári Kiss Zsolt, Péntek Ferenc és a helybéli Lovász Jutka. A polgármester véleménye szerint a néptánctábor igazi megtiszteltetés a község számára, mindemellett pedig gyógyszer a globalizáció Erdélyben is vészesen hódító negatív hatásai ellen. „Különösen örvendetes, hogy a táborba látogatók zöme fiatal, sőt gyermek. Ilyen környezetben is legyenek, ne csak a számítógép előtt, nem?” – összegezte véleményét lapunk számára Póka András György.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.