„Utánpótlás-válogatott – hallottuk itt is, ott is az előadás szünetében. Valóban az, mert a most fellépők közül nem egy már az országosan elismert Székely Népi Együttesbe kerül, ha megnő” – írta 1958 tavaszán, a gyermekegyüttes első előadásáról szóló tudósításában György Jakab János a Pionír című kiadványban. A gyermekcsoportból valóban számos táncos, énekes került ki, de volt, akiből író vagy költő, mérnök vagy orvos lett. Az ünnepélyre kiadott Gyöngyvirágtól lombhullatásig című emlékkönyvbe 385 tag neve került be.
„Amikor begyűlt a száztagú kórus, és próba közben elvették a villanyt, senki nem akart hazamenni. Ekkor az egyik gyereknek adtam néhány lejt, hogy rohanjon el gyertyáért. Több évtized távlatából most is azt vallom, hogy életem legszebb, legmeghatóbb kóruspróbája volt az, amikor gyertyafény mellett olvastam a kottát” – emlékezett vissza a hatvanas évek viszontagságaira a 80 éves Birtalan József karmester. A Magyarországra áttelepült kórusvezető úgy érzi, a marosvásárhelyi táncos és dalos fiataloknak – a körülmények ellenére – csodálatos gyermekkoruk volt. Munkájuk eredményéről a Kultúrpalota telt házas előadásai, a díjak, dicséretek tanúskodtak. Az évek során a csapat munkáját olyan közírók méltatták, mint Domokos Géza, Marosi Barna, Ágoston Vilmos, Molnár H. Lajos, Szépréti Lilla vagy Banner Zoltán.
A kommunista hatalom által a hetvenes években vakvágányra terelt együttest a város mai gyermekcsoportjai köszöntötték. A Napsugár, a Cinige, a Prücsök, valamint Koszorús Krisztina és Riţiu Ilka Krisztina fellépése a hajdani gyermekegyüttes virágkorát idézte fel, akárcsak Sánta Rezső ajándéka. Az egykori táncos a gálaelőadás kezdete előtt egy órával talált meg a padlásán ötven megsárgult, nagyméretű fényképet az egykori utánpótláscsapatról. Ajándéka az emlékkönyv második, javított kiadásába kerül majd be.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.