„Utánpótlás-válogatott – hallottuk itt is, ott is az előadás szünetében. Valóban az, mert a most fellépők közül nem egy már az országosan elismert Székely Népi Együttesbe kerül, ha megnő” – írta 1958 tavaszán, a gyermekegyüttes első előadásáról szóló tudósításában György Jakab János a Pionír című kiadványban. A gyermekcsoportból valóban számos táncos, énekes került ki, de volt, akiből író vagy költő, mérnök vagy orvos lett. Az ünnepélyre kiadott Gyöngyvirágtól lombhullatásig című emlékkönyvbe 385 tag neve került be.
„Amikor begyűlt a száztagú kórus, és próba közben elvették a villanyt, senki nem akart hazamenni. Ekkor az egyik gyereknek adtam néhány lejt, hogy rohanjon el gyertyáért. Több évtized távlatából most is azt vallom, hogy életem legszebb, legmeghatóbb kóruspróbája volt az, amikor gyertyafény mellett olvastam a kottát” – emlékezett vissza a hatvanas évek viszontagságaira a 80 éves Birtalan József karmester. A Magyarországra áttelepült kórusvezető úgy érzi, a marosvásárhelyi táncos és dalos fiataloknak – a körülmények ellenére – csodálatos gyermekkoruk volt. Munkájuk eredményéről a Kultúrpalota telt házas előadásai, a díjak, dicséretek tanúskodtak. Az évek során a csapat munkáját olyan közírók méltatták, mint Domokos Géza, Marosi Barna, Ágoston Vilmos, Molnár H. Lajos, Szépréti Lilla vagy Banner Zoltán.
A kommunista hatalom által a hetvenes években vakvágányra terelt együttest a város mai gyermekcsoportjai köszöntötték. A Napsugár, a Cinige, a Prücsök, valamint Koszorús Krisztina és Riţiu Ilka Krisztina fellépése a hajdani gyermekegyüttes virágkorát idézte fel, akárcsak Sánta Rezső ajándéka. Az egykori táncos a gálaelőadás kezdete előtt egy órával talált meg a padlásán ötven megsárgult, nagyméretű fényképet az egykori utánpótláscsapatról. Ajándéka az emlékkönyv második, javított kiadásába kerül majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok