Hirdetés

Gulag és Ecloga

Csíky Boldizsár elkötelezett képviselője a magyar komolyzenének. A zeneszerző életművének jellemző motívuma a bartóki csapás autentikus, de az alkotói szabadságban meghatározott követése: kompozícióiban közvetlen szervezőelemként vagy áttételes szimbólumhálóként jelenik meg a magyar népdalkincs.

Máthé Éva

Máthé Éva

2008. augusztus 22., 00:002008. augusztus 22., 00:00

– Marosvásárhelyen a múlt év végén köszöntötte a zeneszerető közönség és a szakma a hetvenedik életévét betöltött Csíky Boldizsárt. Ami korántsem jelenti azt, hogy – úgymond – letette a lantot. Sőt igen eredményes volt az Ön számára a 2008-as esztendő első fele.

– Valóban jelentős esemény volt számomra, hogy idén tavasszal Selmeczi György vezetésével a Kolozsvári Állami Magyar Opera bemutatta a Gulag című, 10-12 perces, sötét tónusú művemet. Köztudott, hogy vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy azok szenvedtek-e többet, akiket Auschwitzba vagy más haláltáborokba, illetve a gulág valamelyik börtönébe internáltak. Én ebben a vitában nem szeretnék részt venni. Korábban héber szvitet is írtam. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy szimfonikus emlékkép.

– Mikor írta ezt a művet?

– Tavaly, év végén, az évfordulós koncerten bemutatták egy darabomat, s emiatt annyira benne voltam a nagyzenekari koncepcióban, hogy rögtön megírtam, talán két hét alatt. Tulajdonképpen az emberi szenvedés tiszteletének jegyében született. Első hallásra a mű nyomasztó atmoszférája a meghatározó. De a darabban a túlélés képe, lehetősége is benne van, és a lelkierő, ami ezt lehetővé teszi. Benne van a dráma, a kérdés, hogy miért akad ember, aki a másikat kínozza? Egyébként e téren az emberiség szörnyen találékony… Benne van ugyanakkor a távoli szülőföld reminiszcenciája. A végén latinul felhangzik egy Dávid-zsoltár szövege: a mélységből kiáltok hozzád...

– Tehát zenekarra és kórusra íródott a mű?

– Az utolsó percben jelenik meg a férfikórus. Egy kérdéssel zárul a szvit, tehát a hallgatóban nem a befejezettség érzése dominál, ez tulajdonképpen figyelmeztetés, hogy nem jó elfelejteni ezeket a dolgokat. A jelenkorban is zajlanak hasonló ügyek, még ha nem is Erdélyben, a közvetlen környezetünkben, hanem máshol.

– Ezek szerint Kolozsváron ősbemutatót tartottak, és valószínűleg Marosvásárhelyen is előadja majd a Gulagot a filharmónia zenekara?

– Remélem, hogy erre is sor kerül. Nagyon kellemesen érintett, hogy Cristian Mendeal, aki jelenleg a Bukaresti George Enescu Filharmónia karmestere, elkérte a partitúrát. Volt egy szakmai megbeszélésünk is ezzel kapcsoltban, ahol elhangzott néhány értékes megjegyzése, amelyeket meg is fogadtam.

– Nemrég tért haza Debrecenből, ahol szintén sikert aratott egy új kórusműve. Ez hogyan történt?

– Debrecen köztudottan a kóruszene fellegvára, és méltók is erre a megnevezésre, mert magas színvonalon szerveznek énekkari versenyeket és fesztiválokat. Népes közönség előtt szerveztek idén, július végén, augusztus elején egyhetes Bartók-kórusfesztivált és versenyt. Ezek idején az egész város megpezsdül. Pedig a kórusmuzsika nem a leglátványosabb műfaj.

– Nemzetközi jellegű zenei fesztivál volt?

– Igen, és szenzációs kórusok jelentek meg. Eljött például egy kiváló kórus a Fülöp-szigetekről. Ki gondolta volna, hogy ilyen színvonalon énekelnek ott modern kórusmuzsikát? Az argentin női kórus is elképesztő volt. A rendezvény keretében ugyanakkor folklórfesztivált is tartottak.

– Mi volt mindebben az Ön szerepe? Hogyan került kapcsolatba a rendezvénnyel?

– Nem is tudom, miért ért engem az a megtiszteltetés, hogy a fesztivált nyitó koncertre tőlem rendeltek egy kórusművet. Selmeczi Györgytől kértek egy hosszabb darabot, tőlem egy rövidebbet, és két olyan magyar szerzőtől is előadtak egy-egy darabot, akik korábban díjat nyertek a fesztiválon. Az én művemet a Debreceni Kodály Zoltán Kórus adta elő. Kiváló együttes. Mikor a szerző tudja, hogy egy magas színvonalú énekkar fogja megszólaltatni a művét, az nagyon inspiráló számára.

– Milyen címet adott a darabnak?

– A címe Ecloga, ami pásztorkölteményt jelent. Ez csak kórusra íródott, zenekari kíséret nélkül, mivel ilyen jellegű a debreceni fesztivál.

– Meséljen a kórusmű születéséről.

– Márciusban született, nagyon hamar megírtam. Az érdekessége talán az, hogy élt Budapesten egy Veress Sándor nevű zeneszerző, aki Bartók irányításával elment Moldvába, és népzenét gyűjtött. Ez 1930-ban történt. Fia, Claude Veress, akinek édesanyja egy svájci hölgy, elhozta nekem ezt a gyűjteményt, amit különben a Budapesti Akadémiai Kiadó meg is jelentetett. Azok a népdalok, amiket megtanultunk, ismerünk, egészen más változatban jelennek meg ebben a gyűjteményben. A nótafák mindig egy picit átformálják a dalokat. Csodálatos szövegekre találtam, amelyek rendkívüli módon inspiráltak. Két dallamot használtam fel a gyűjteményből, a szöveg pedig teljes egészében onnan származik.

– Hogyan hallja vissza a zeneszerző a saját művét?

– A negyventagú, Ella István vezette Kodály-kórustól előzetesen arról érdeklődtem, milyen technikai színvonalú legyen a mű? Azt a választ kaptam, hogy ez a kórus bármit elő tud adni. Így egy valóban nagyon nehéz dalt írtam. Ella mondta is, hogy az elején a kórus kicsit elborzadt tőle. De sikerült tökéletesen megszólaltatni. A főpróbán éreztem egy kis tartózkodást. Akkor beszéltem nekik Veress Sándorról, aki 1956-ben Magyarországról Svájcba menekült, és ott különböző intézményeket alapított. A svájci köztudatban ma is úgy él, mint a svájci zenei élet kimagasló személyisége. Utcát, teret neveztek el róla, emlékháza van. Végül megértette a kórus a mű szellemét. Mikor ismét elénekelték, nem ismertem rá a darabra. Nagyon fontos a kórus szubjektív hozzáállása.

– Milyen visszhangja volt az Eclogának?

– Biztató szakmai véleményeket kaptam, amelyeket azért óvatosan kell kezelni. Párkai István professzor, aki a magyar kórusirodalom szaktekintélye, komoly dicsérettel illette a darabot. Strausz Kálmán, a Budapesti Rádiókórus karmestere azt mondta, hogy nekem sikerült egyedül úgy folytatnom Bartókot, hogy az sem másolás, sem alibi ne legyen, hanem tényleg megpróbálom továbbvinni azt, amit ő elkezdett.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés