A Szovjetunióba elhurcolt magyarok emlékére nyílt képzőművészeti kiállítás Kolozsváron. M. Lovász Noémi festményei azoknak állítanak emléket, akik a második világháború végén a Gulag-munkatáborokban vesztették életüket.
2017. január 18., 13:372017. január 18., 13:37
Nem elég megszokásból csak 4-5 másodpercre elidőzni egy-egy képnél, amelynek színei tompítják a szörnyűséget, de nem adnak feloldozást – jellemezte M. Lovász Noémi Gulag-sorsok című festménykiállítását Újvári Dorottya művészettörténész, a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében tartott hétfő esti tárlatnyitón.
Az esemény a Gulag-emlékév rendezvényeinek sorába illeszkedik, amelyek keretében arra emlékeznek, hogy összesen 800 ezer magyart, több mint húszezer erdélyi magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és azt követően. Újvári Dorottya kifejtette, M. Lovász Noémi alkotásain a színek ereje a megkapó, és meglepő, hogy bár monokróm képekre számítana az ember, hiszen a második világháborúból megmaradt fényképek fekete-fehérek, a festmények színei szimbolikusan nem a végtelen felé tartanak, hanem „körbe-körbe járnak”.
A tárlatnyitón Mile Lajos főkonzul köszöntője után Murádin János Kristóf történész, a Sapientia EMTE kolozsvári karának adjunktusa tartott előadást a korszakról, ráerősítve ezzel a festmények vizuális hatására. A történész elmondta, a Gulag-munkatáborok rendszere leginkább a tatárjáráshoz hasonlított. A lágerekben fogva tartottak tudták, hogy legfeljebb húsz lépést tehetnek bármelyik irányba, ellenkező esetben annyira közel kerülnek a kerítéshez, hogy az őrök már lőnek – és ez mindössze 70 évvel ezelőtt történt.
„Az orosz katonák első gondolata a bosszú volt a világháborúban őket ért veszteségekért, ráadásul Erdély volt az első ellenséges terület, ahová beléptek, Kolozsvár meg az első ellenséges nagyváros, ahová bevonultak. A fogolygyűjtés orosz szempontból érthető, az viszont már nem, ahogyan a civil lakossággal bántak. Az elhurcoltak civilek egyharmada elpusztult, ez a megszállás több volt, mint bosszú, példát akartak statuálni. De nem a politikusok, a vezérkari tisztek fizettek, hanem az ártatlan lakosság” – magyarázta a történész. Hozzáfűzte, az elhurcoltak között nagyon sok volt a mindössze 15–16 éves, akadt, akit 14 évesen vittek el, és 23 évesen tért haza. „Ha mindezt elfelejtjük, éppolyan bűnösök vagyunk, mint azok, akik elvitték ezeket az embereket” – fejtette ki Murádin A Gulag-elhurcolásokra emlékeztető tárlat egy hónapig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!