A Szovjetunióba elhurcolt magyarok emlékére nyílt képzőművészeti kiállítás Kolozsváron. M. Lovász Noémi festményei azoknak állítanak emléket, akik a második világháború végén a Gulag-munkatáborokban vesztették életüket.
2017. január 18., 13:372017. január 18., 13:37
Nem elég megszokásból csak 4-5 másodpercre elidőzni egy-egy képnél, amelynek színei tompítják a szörnyűséget, de nem adnak feloldozást – jellemezte M. Lovász Noémi Gulag-sorsok című festménykiállítását Újvári Dorottya művészettörténész, a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében tartott hétfő esti tárlatnyitón.
Az esemény a Gulag-emlékév rendezvényeinek sorába illeszkedik, amelyek keretében arra emlékeznek, hogy összesen 800 ezer magyart, több mint húszezer erdélyi magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és azt követően. Újvári Dorottya kifejtette, M. Lovász Noémi alkotásain a színek ereje a megkapó, és meglepő, hogy bár monokróm képekre számítana az ember, hiszen a második világháborúból megmaradt fényképek fekete-fehérek, a festmények színei szimbolikusan nem a végtelen felé tartanak, hanem „körbe-körbe járnak”.
A tárlatnyitón Mile Lajos főkonzul köszöntője után Murádin János Kristóf történész, a Sapientia EMTE kolozsvári karának adjunktusa tartott előadást a korszakról, ráerősítve ezzel a festmények vizuális hatására. A történész elmondta, a Gulag-munkatáborok rendszere leginkább a tatárjáráshoz hasonlított. A lágerekben fogva tartottak tudták, hogy legfeljebb húsz lépést tehetnek bármelyik irányba, ellenkező esetben annyira közel kerülnek a kerítéshez, hogy az őrök már lőnek – és ez mindössze 70 évvel ezelőtt történt.
„Az orosz katonák első gondolata a bosszú volt a világháborúban őket ért veszteségekért, ráadásul Erdély volt az első ellenséges terület, ahová beléptek, Kolozsvár meg az első ellenséges nagyváros, ahová bevonultak. A fogolygyűjtés orosz szempontból érthető, az viszont már nem, ahogyan a civil lakossággal bántak. Az elhurcoltak civilek egyharmada elpusztult, ez a megszállás több volt, mint bosszú, példát akartak statuálni. De nem a politikusok, a vezérkari tisztek fizettek, hanem az ártatlan lakosság” – magyarázta a történész. Hozzáfűzte, az elhurcoltak között nagyon sok volt a mindössze 15–16 éves, akadt, akit 14 évesen vittek el, és 23 évesen tért haza. „Ha mindezt elfelejtjük, éppolyan bűnösök vagyunk, mint azok, akik elvitték ezeket az embereket” – fejtette ki Murádin A Gulag-elhurcolásokra emlékeztető tárlat egy hónapig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!