Hirdetés

Grivicák, lányok, hegedűk – Sümegi György: Miklóssy Gábor

Furcsa érzés, amikor az idő váratlanul visszafordul: mintha a történelem jönne szembe az utcán. Ilyenkor ki köszön előre: te, akinek megadatik ez az élmény vagy a történelem – mintegy örvendezve, hogy lám, emlékeznek rá, tudnak róla…még most is fontos.

Molnár Judit

2011. július 22., 09:202011. július 22., 09:20

Ez manapság a gond, ez a jelképes „előreköszönés” – közelmúltunknak a jelenkori recepciója. Micsoda vitákat kavarnak bizonyos események, köz- és magánszereplők, kimondott vagy csak hallani vélt igazságok és igaztalanságok…Valamivel talán könnyebb bizonyos alkotások befogadása, illetve elutasítása: szocreál – ez a legtöbbet mondó közhelyes ítélet. De mi van mögötte, előtte és utána? Ez a kérdés, megbirkózni is ezzel kell. Sümegi György már-már megmosolyogtatóan veselkedik neki a birokra kelésnek – a romániai szocreál egyik legemblematikusabb alkotójával, Miklóssy Gáborral.

A Kriterion Könyvkiadónál 2009-ben megjelent kismonográfiája mindenekelőtt tisztázási szándékból született, ám ez a tisztázás semmiképpen sem szerecsenmosdatás. Sümegi nem az én és az előttem járó nemzedék számára ír Miklóssy Gáborról, akiknek ez a név egyet jelentett a Grivica 33 (egy másik változat címe Vörös Grivica) hatalmas, tankönyvekben mondhatni kötelező módon szereplő (tehát alaposan didaktikus!) történelmi tablójával. A második világháború előtti, heroikus eseményekben tulajdonképpen nagyon szegényes román munkásmozgalom legtragikusabbját, az 1933-as bukaresti vasutassztrájkot választja témájául, amiben – valóban vagy csak a visszavetített legendárium szerint – az 50-es, 60-as évek feléig terjedő időszak mindenható pártvezére, Gheorghiu-Dej is részt vett.

A festmény az ő számára készült (megrendelésre, kérésre, sugallatra – nem tudom, ez most már nem is érdekes), s így vált a korszak zászlóshajójává. Santa Mariát is írhattam volna, ugyanis Sümegi György nagyon jól érzékelhetően minimalizálni akarja a Grivica jelentőségét. Amúgy valóban nagy teljesítmény volt ezt a hatalmas képet megfesteni, de vissza-visszatérően azt emlegetni, hogy Miklóssy egész életében befelé forduló, mélyen vallásos meditáló lett volna, az enyhén szólva túlzás. A Grivica anyagi biztonságot, a főiskolán tiszteletet parancsoló státust, az akkori viszonyok közt nemzetközi (a vasfüggönyön inneni) ismertséget jelentett, keleti kényelmet sugalló műterembelsőt és nem utolsósorban a sok-sok mesterhegedű beszerzésének lehetőségét.

Igen, a zene. Miklóssy művészetének, művészéletének másik nagy szerelme. Gyerekkori betegsége miatt hagyta abba a hegedülést, de a hegedű – úgy is mint tárgy, úgy is mint tiszta hangzás – soha nem hagyta el. Sőt, nagyon gyakran mérte össze a színek és a hangok „hangzását”. Egyik volt tanítványának, Gaál Andrásnak a visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy „egy elkezdett aktfestményemet nagyon megdicsérte. Tegye így félre ezt a vázlatot, és majd amikor nem tudja, hogy kell festeni, vegye elő. Nézze meg. Ez egy tiszta c-moll.” Egyébként nem véletlen, hogy éppen egy aktvázlattal kapcsolatban mondta Miklóssy ezt az ítéletet: Sümegi kismonográfiájának lehetett volna a címe az is, hogy Miklóssy aktjai. Képtervek, vázlatok, rajzok, festmények szólnak a női testről. Büszke volt arra, hogy mestere, Rudnay Gyula már másodéves korától őt kérte fel az aktbeállításokra. Gyönyörű, dinamikus mozdulatok. „A szépség domináns, hatalmas erő. A szépség az életigenlés fönntartója. A művészet az élet élésének meditációs, filozofikus formája. Élveztem a festékeket, a csendéleteket, az emberi test csodáját. A vágy szublimálódik. Képes-e a festő a dolgokat transzpozícióba látni. Az aktnál is színárnyalatokkal küszködöm, nem tagadom meg a teret, a fény-árnyékot” – vallotta meg Miklóssy egyik főiskolai előadásvázlatában.

A hegedűszó „színei” – a női test hajlékony, szívszorító molljai. Lehet, hogy a történelem a hibás: a mi nemzedékünk olyan korba született bele, amikor mondhatni tilos volt színeket meglátni, hangokat hallani – a folytonosan ugrásra kész, éber osztályharccal altatták el alakuló szépérzékünket. Megkövetem hát utólag a kismonográfia alanyát és tárgyát, elfogadva a szerző ítéletét, miszerint Miklóssy valójában egész életében nem is szocreál Grivicákat, hanem szürrealista lányokat és hegedűket festett. Így lesz jól – ne okoskodjam én holmi szerecsenmosdatásokkal. Utóvégre a művész kortársa, Létay Lajos költő is mellőzni képes a mindenre elszánt sztrájkoló tömeget, és a nőket állítja az életmű középpontjába Miklóssy Gábor képeihez címzett – Sümegi Györgynek ajánlott versében: „Miklóssy Gábor, Te jól láttad, / hogy életünk hosszán mit érünk, / megérdemelnénk glóriákat / mi is, annyi a szenvedésünk. // Sirató asszonyok seregje / áll köröttünk, Sába királynők, / Magdolnák röpítnek egekbe / anélkül, hogy megérdemelnők. // S a poklokra is csak ők mondják, / szabják ránk az ítéletet. / S mégis, ti, kárhozott Magdolnák / mért szeretünk úgy Titeket?!”

Sümegi György: Miklóssy Gábor – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés