Figyelmeztetés. Trump felszólította Iránt, hogy ne szedjen díjat a Hormuzi-szorosban
Fotó: The White House/Facebook
Donald Trump amerikai elnök szigorú figyelmeztetést intézett Irán vezetéséhez, miután hírek szerint Teherán azt fontolgatja, hogy díjat szedjen a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajóktól.
2026. április 10., 08:332026. április 10., 08:33
„Hírek szerint Irán díjat szed a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajóktól – jobb, ha nem teszik, és ha mégis, akkor jobb, ha azonnal abbahagyják!” – írta Trump a Truth Social platformon.
Annak ellenére, hogy kedd este bejelentették a tűzszünetet, amely Trump szerint magában foglalta a szoros „teljes, azonnali” újbóli megnyitását, az olajszállító tartályhajók forgalma a kritikus fontosságú vízi úton továbbra is szinte nulla, mivel Irán nem adott egyértelmű iránymutatást.
Egy későbbi bejegyzésében Trump felrótta, hogy a szorosban megrekedt a forgalom, és azt írta:
A CNN a héten korábban arról számolt be, hogy egy teheráni tisztségviselő felvette a szoros feletti iráni szuverenitást Irán fegyverszüneti feltételeinek a listájára, ami aggodalmat keltett a globális energiaválság miatti folyamatos gazdasági következmények miatt.
Az iráni parlament biztonsági bizottsága már korábban jóváhagyott egy tervet, amely szerint díjat vetnének ki a szoroson áthaladó hajókra, és érvényesítenék „Irán szuverén szerepét” – idézte a bizottság egyik tagját hétfőn az állami műsorszolgáltató.
Tovább emelkedtek az olajárak
A hét eleji csökkenés után pénteken ismét folytatódott az olajárak emelkedése. Az amerikai West Texas Intermediate nyersolaj határidős ára 0,7 százalékkal emelkedett, hordónként 98,55 dollárra, míg a globális benchmarknak számító Brent nyersolaj határidős ára 0,4 százalékkal 96,30 dollárra nőtt.
Kedden az olajárak zuhantak, a globális részvények pedig emelkedtek, miután Trump bejelentette a tűzszünetet.
Közben az abu-dzabi állami olajvállalat vezetője ua arra panaszkodott, hogy a Hormuzi-szoros „nincs nyitva”.
Szultan al-Dzsaber, az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) vezetője szerint
„A szorost egyetlen állam sem építette, tervezte, finanszírozta vagy alakította ki” – folytatta.
„Ebben a pillanatban egyértelműségre van szükség. Tehát legyünk egyértelműek: a Hormuzi-szoros nincs nyitva. A hozzáférést korlátozzák, feltételekhez kötik és ellenőrzik” – írta csütörtökön a Linkedin-en.
Al-Dzsaber, aki egyben az Egyesült Arab Emírségek ipari és fejlett technológiáért felelős minisztere is, kijelentette, hogy az energiabiztonság és a globális gazdasági stabilitás attól függ, hogy a Hormuzi-szorost „teljes mértékben, feltételek nélkül és korlátozás nélkül” újra megnyitják-e.
„Ennek a létfontosságú vízi útnak a fegyverként való felhasználása, bármilyen formában, elfogadhatatlan. Ez veszélyes precedenst teremtene a világ számára – aláásva a globális kereskedelem, és végső soron a globális gazdaság stabilitásának alapját képező hajózási szabadság elvét” – tette hozzá.
A háború előtt ez egy szabad és nyitott nemzetközi vízi út volt.
Hajózási vállalatok vezetői és elemzők a CNN-nek elmondták, hogy a tűzszünetet övező bizonytalanság miatt a szoroson való áthaladás jelenleg még mindig túl kockázatos.
Hajózási szakértők szerint Irán továbbra is ellenőrzi a szorost, és a hatóságok még nem dolgoztak ki tervet a biztonságos áthaladásra.
Közben Kuvait Nemzeti Gárdája közölte, hogy csütörtökön egyik állomását „ellenséges drónok” támadták meg, ami anyagi károkat okozott, de sérültek nem voltak.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda az állami médiában közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy a fegyverszünet ideje alatt egyetlen ország felé sem indított rakétát.
Kuvait hadserege korábban közölte, hogy „néhány létfontosságú létesítményt” célzó dróntámadásokra reagált.
Eközben Bradley Cooper tengernagy, az amerikai hadsereg közel-keleti térségért is felelős Középső Parancsnokságának (Centcom) vezetője csütörtökön közölte:
A parancsnok a friss katonai helyzetet értékelő videóban beszámolt arról, hogy a katonaság az elmúlt 40 nap során több mint 1300 iráni katonai célpont ellen hajtott végre sikeres támadást.
Az Egyesült Államok és Izrael évekre megszüntette Irán képességét arra, hogy jelentős katonai műveleteket indítson, négy évtized alatt felépített haderejét megsemmisítette
– hangoztatta.
A tengernagy arról is beszámolt, hogy a regionális partnerekkel közösen fenntartják a Közel-Kelet felett kialakított légvédelmi rendszert, amelyet a világ legkifinomultabb és legnagyobb méretű védőernyőjének nevezett.
Eközben
„Az ellenség okozta károk és csapások ellenére fegyveres erőink a háborút hatalmas győzelemmé változtatták” – áll az iráni televízióban felolvasott közleményben, amelyet a korábbi legfőbb vezető, Ali Hamenei halála óta eltelt 40. nap alkalmából adtak ki. Ali Hamenei – Modzstaba Hamenei apja – a február 28-án elkezdődött amerikai-izraeli bombázásban vesztette életét.
„Az utóbbi 40 napban megszületett az iráni nagy nemzet újabb hőstörténete, amely megdöbbentette a világot” – hangzott el az üzenetben.
A Modzstaba Hameneinek tulajdonított üzenet kiemeli, hogy Irán nem akar háborút, de harcolni fog legitim jogaiért.
jemeni húszi lázadóknak.
Az 56 éves Modzstaba Hamenei március 8-i kinevezése – sőt, az egész háború kezdte – óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt,
ami találgatásoknak ad teret egészségi állapotát, tartózkodási helyét, illetve valódi szerepét illetően is az állami irányításban.
Az azóta megjelent külföldi sajtóhírek arról szóltak, hogy Iránban vagy Moszkvában ápolhatják, mivel súlyos sérüléseket szenvedett a háború legelején történt csapásban, amely az apjával végzett.
De arról is szóltak amerikai sajtóhírek, hogy az iráni iszlamista rezsim legújabb vezetője homoszexuális lehet, ami veszélyt jelenthet rá.
Az izraeli kormányfő a lehető leghamarabb közvetlen tárgyalásokat akar kezdeni Libanonnal
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette csütörtökön, hogy kormánya a lehető leghamarabb közvetlen tárgyalásokat akar kezdeni Libanonnal. Utasítást adott a közvetlen tárgyalások előkészítésére, és ezek várhatóan el is kezdődnek a következő napokban, miközben azonban a harcok nem állnak le – tette hozzá.
Netanjahu közölte, hogy a tárgyalásokat Libanon kezdeményezte, és fő témái a Hezbollah síita milícia lefegyverzése, valamint az Izrael és Libanon közötti békés kapcsolatok helyreállítása lesz, beleértve a diplomáciai kapcsolatok megteremtését is.
A tárgyalásokat Jechiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete vezeti majd.
Noha az izraeli kormány reméli, hogy a Hezbollah lefegyverzése mind politikai, mind katonai szempontból sikeres lesz, a hadsereg szerint ez megvalósíthatatlan Libanon egész területének elfoglalása nélkül, márpedig ezt nem tervezik Izraelben, a libanoni hadsereg pedig túl gyenge a feladathoz.
Libanon részéről Joseph Aoun államfő kezdeményezte a közvetlen tárgyalásokat, és ő maga el is kezdte hazája tárgyalódelegációjának összeállítását.
Ennek előzménye, hogy a Hezbollah március 2-án Izrael elleni rakétatámadásaival Irán oldalán belépett a háborúba, amelyet az Egyesült Államok néhány nappal korábban indított el Irán ellen. Ezt a libanoni vezetés elítélte, és olyan szigorú intézkedéseket hozott a milíciával szemben, amilyeneket korábban soha. Egyebek között betiltották a mozgalom mindenféle katonai tevékenységét, és kiutasították az országból iráni tanácsadóikat, a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait.
Izrael a Hezbollah március 2-i támadására válaszul visszatámadott és a két fél párharca azóta is tart. Izraelen azonban egyre nagyobb a nemzetközi nyomás, hogy állítsa le támadásait, egyrészt mert ezek súlyos pusztítást okoznak és sok halálos áldozattal járnak, másrészt Irán fenyegetése miatt, miszerint nem tárgyal az Egyesült Államokkal a konfliktus lezárásáról, ha Libanonban nem érvényes a tűzszünet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Észak-Macedónia vezeti annak a súlyos repülőgép-incidensnek a vizsgálatát, amelynek során a Szalonikiből a németországi Memmingenbe tartó repülőgép egyik ablaka betört, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében pedig egy utas részben kisodródott a gépből.
„Stop Önkény!” címmel szervezett demonstrációt csütörtök estére a Fidesz a budapesti Sándor-palotához. A tüntetők Orbán Viktort éltették, valamint Magyar Péter lemondását követelték.
Az ankarai NATO-csúcs házigazdája, Recep Tayyip Erdogan török elnök egy-egy lőfegyverrel és a hozzá való munícióval ajándékozta meg a résztvevő országvezetőket, köztük Nicușor Dan román államfőt és Magyar Péter magyar miniszterelnököt is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!