
Gergely Zoltán szobrászművész, Gergely István unokaöccse a tárlat egyik kurátora
Fotó: Kiss Judit
Nagy érdeklődés övezte a Gergely István szobrászművész (1939–2008) életművéből nyílt kiállítást, amely a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt meg szombaton délután a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota földszinti termeiben.
2022. augusztus 13., 19:292022. augusztus 13., 19:29
2022. augusztus 13., 20:002022. augusztus 13., 20:00
A még ma is az újdonság erejével ható tárlatot Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a kiállítás kurátorai – Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) vezetője és Gergely Zoltán szobrászművész – nyitották meg. A tárlat a sepsiszentgyörgyi központból érkezett, ahol júniusban nagyszabású retrospektív kiállítást szerveztek a szobrász hagyatékából, a gyűjtemény amely átfogóan mutatja be az életmű különböző szakaszait.
Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatta Gergely István művészetét
Fotó: Kiss Judit
Mint elhangzott, a kiváló szobrászművész életében kevés önálló tárlatot rendezett (utoljára 2003-ban a kolozsvári Korunk Galériában), halála után csupán Nagyváradon mutattak be egy kisebb léptékű válogatást a műveiből 2009-ben. Lucian Nastasă-Kovács úgy fogalmazott, örömére szolgál, hogy Gergely István komplex művészete ennyi érdeklődőt hoz össze, és azért is örömét fejezte ki, hogy jó a kincses városbeli múzeum együttműködése a szentgyörgyi központtal.
Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a kiállításmegnyitón
Fotó: Kiss Judit
Vargha Fruzsina vázolta az EMŰK küldetését és tevékenységét, mint kiemelte, a háromszéki város erős kulturális lüktetésű volt a múltban és most is az. „Olyan művészek kötődtek Szentgyörgyhöz, mint Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Kós Károly. Az EMŰK a történelmi Erdély és a Partium képzőművészetét, a fiatal és idősebb alkotók munkásságát is igyekszik átfogni” – mondta az alpolgármester. Rámutatott, Gergely István művészete a diktatúra idején is kulturális, identitásbeli egységet mutatott föl. Bordás Beáta részletesen elemezte Gergely István művészetét. Kiemelte,
Fotó: Kiss Judit
„A művészt olyan témák foglalkoztatták, mint az idő – fő művének is tekinthető a Jelek az idő témájára című triptichon –, a régészeti leletek, de a madármotívum is fellelhető alkotásain. A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotásokról van szó” – emelte ki a kurátor. Idézte Gergely István nyilatkozatát, a művész úgy fogalmazott: „ha netán a műveim befogadói nem arra gondolnak, amire én gondoltam, az se baj, a fontos, hogy elindítsak egy-egy gondolatot”.
Gergely Zoltán szobrászművész hármas minőségében szólt a közönséghez: a tárlat kurátoraként, a néhai művész unokaöccseként és szakmabeliként is. Azt mondta, Gergely István a mestere volt, nemcsak szakmai, de emberi értelemben is, és megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is számára, hogy Gergely István műtermében alkothat. Felolvasta Márton Árpád csíkszeredai festőművésznek, Gergely István jó barátjának, iskolatársának üzenetét is. Márton Árpád úgy fogalmazott, barátja nyugtalanul, örökké kereső alkotó volt, aki szülőföldjét, nemzetét szolgálta.
Fotó: Kiss Judit
– fogalmazott Márton Árpád. Gergely István több műfajban is maradandót alkotott, így a tárlat bemutatja a grafika és szobrászat határait átívelő, önálló művészi nyelvezetet létrehozó, talányos domborműveit; az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát; a köztéri műveit, valamint néhányat a vázlat- és kompozíciós rajzai közül. A tárlat augusztus 27-ig látogatható.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!