Gergely Zoltán szobrászművész, Gergely István unokaöccse a tárlat egyik kurátora
Fotó: Kiss Judit
Nagy érdeklődés övezte a Gergely István szobrászművész (1939–2008) életművéből nyílt kiállítást, amely a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt meg szombaton délután a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota földszinti termeiben.
2022. augusztus 13., 19:292022. augusztus 13., 19:29
2022. augusztus 13., 20:002022. augusztus 13., 20:00
A még ma is az újdonság erejével ható tárlatot Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a kiállítás kurátorai – Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) vezetője és Gergely Zoltán szobrászművész – nyitották meg. A tárlat a sepsiszentgyörgyi központból érkezett, ahol júniusban nagyszabású retrospektív kiállítást szerveztek a szobrász hagyatékából, a gyűjtemény amely átfogóan mutatja be az életmű különböző szakaszait.
Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatta Gergely István művészetét
Fotó: Kiss Judit
Mint elhangzott, a kiváló szobrászművész életében kevés önálló tárlatot rendezett (utoljára 2003-ban a kolozsvári Korunk Galériában), halála után csupán Nagyváradon mutattak be egy kisebb léptékű válogatást a műveiből 2009-ben. Lucian Nastasă-Kovács úgy fogalmazott, örömére szolgál, hogy Gergely István komplex művészete ennyi érdeklődőt hoz össze, és azért is örömét fejezte ki, hogy jó a kincses városbeli múzeum együttműködése a szentgyörgyi központtal.
Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a kiállításmegnyitón
Fotó: Kiss Judit
Vargha Fruzsina vázolta az EMŰK küldetését és tevékenységét, mint kiemelte, a háromszéki város erős kulturális lüktetésű volt a múltban és most is az. „Olyan művészek kötődtek Szentgyörgyhöz, mint Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Kós Károly. Az EMŰK a történelmi Erdély és a Partium képzőművészetét, a fiatal és idősebb alkotók munkásságát is igyekszik átfogni” – mondta az alpolgármester. Rámutatott, Gergely István művészete a diktatúra idején is kulturális, identitásbeli egységet mutatott föl. Bordás Beáta részletesen elemezte Gergely István művészetét. Kiemelte,
Fotó: Kiss Judit
„A művészt olyan témák foglalkoztatták, mint az idő – fő művének is tekinthető a Jelek az idő témájára című triptichon –, a régészeti leletek, de a madármotívum is fellelhető alkotásain. A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotásokról van szó” – emelte ki a kurátor. Idézte Gergely István nyilatkozatát, a művész úgy fogalmazott: „ha netán a műveim befogadói nem arra gondolnak, amire én gondoltam, az se baj, a fontos, hogy elindítsak egy-egy gondolatot”.
Gergely Zoltán szobrászművész hármas minőségében szólt a közönséghez: a tárlat kurátoraként, a néhai művész unokaöccseként és szakmabeliként is. Azt mondta, Gergely István a mestere volt, nemcsak szakmai, de emberi értelemben is, és megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is számára, hogy Gergely István műtermében alkothat. Felolvasta Márton Árpád csíkszeredai festőművésznek, Gergely István jó barátjának, iskolatársának üzenetét is. Márton Árpád úgy fogalmazott, barátja nyugtalanul, örökké kereső alkotó volt, aki szülőföldjét, nemzetét szolgálta.
Fotó: Kiss Judit
– fogalmazott Márton Árpád. Gergely István több műfajban is maradandót alkotott, így a tárlat bemutatja a grafika és szobrászat határait átívelő, önálló művészi nyelvezetet létrehozó, talányos domborműveit; az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát; a köztéri műveit, valamint néhányat a vázlat- és kompozíciós rajzai közül. A tárlat augusztus 27-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!