Gergely Zoltán szobrászművész, Gergely István unokaöccse a tárlat egyik kurátora
Fotó: Kiss Judit
Nagy érdeklődés övezte a Gergely István szobrászművész (1939–2008) életművéből nyílt kiállítást, amely a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt meg szombaton délután a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota földszinti termeiben.
2022. augusztus 13., 19:292022. augusztus 13., 19:29
2022. augusztus 13., 20:002022. augusztus 13., 20:00
A még ma is az újdonság erejével ható tárlatot Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a kiállítás kurátorai – Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) vezetője és Gergely Zoltán szobrászművész – nyitották meg. A tárlat a sepsiszentgyörgyi központból érkezett, ahol júniusban nagyszabású retrospektív kiállítást szerveztek a szobrász hagyatékából, a gyűjtemény amely átfogóan mutatja be az életmű különböző szakaszait.
Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatta Gergely István művészetét
Fotó: Kiss Judit
Mint elhangzott, a kiváló szobrászművész életében kevés önálló tárlatot rendezett (utoljára 2003-ban a kolozsvári Korunk Galériában), halála után csupán Nagyváradon mutattak be egy kisebb léptékű válogatást a műveiből 2009-ben. Lucian Nastasă-Kovács úgy fogalmazott, örömére szolgál, hogy Gergely István komplex művészete ennyi érdeklődőt hoz össze, és azért is örömét fejezte ki, hogy jó a kincses városbeli múzeum együttműködése a szentgyörgyi központtal.
Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a kiállításmegnyitón
Fotó: Kiss Judit
Vargha Fruzsina vázolta az EMŰK küldetését és tevékenységét, mint kiemelte, a háromszéki város erős kulturális lüktetésű volt a múltban és most is az. „Olyan művészek kötődtek Szentgyörgyhöz, mint Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Kós Károly. Az EMŰK a történelmi Erdély és a Partium képzőművészetét, a fiatal és idősebb alkotók munkásságát is igyekszik átfogni” – mondta az alpolgármester. Rámutatott, Gergely István művészete a diktatúra idején is kulturális, identitásbeli egységet mutatott föl. Bordás Beáta részletesen elemezte Gergely István művészetét. Kiemelte,
Fotó: Kiss Judit
„A művészt olyan témák foglalkoztatták, mint az idő – fő művének is tekinthető a Jelek az idő témájára című triptichon –, a régészeti leletek, de a madármotívum is fellelhető alkotásain. A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotásokról van szó” – emelte ki a kurátor. Idézte Gergely István nyilatkozatát, a művész úgy fogalmazott: „ha netán a műveim befogadói nem arra gondolnak, amire én gondoltam, az se baj, a fontos, hogy elindítsak egy-egy gondolatot”.
Gergely Zoltán szobrászművész hármas minőségében szólt a közönséghez: a tárlat kurátoraként, a néhai művész unokaöccseként és szakmabeliként is. Azt mondta, Gergely István a mestere volt, nemcsak szakmai, de emberi értelemben is, és megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is számára, hogy Gergely István műtermében alkothat. Felolvasta Márton Árpád csíkszeredai festőművésznek, Gergely István jó barátjának, iskolatársának üzenetét is. Márton Árpád úgy fogalmazott, barátja nyugtalanul, örökké kereső alkotó volt, aki szülőföldjét, nemzetét szolgálta.
Fotó: Kiss Judit
– fogalmazott Márton Árpád. Gergely István több műfajban is maradandót alkotott, így a tárlat bemutatja a grafika és szobrászat határait átívelő, önálló művészi nyelvezetet létrehozó, talányos domborműveit; az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát; a köztéri műveit, valamint néhányat a vázlat- és kompozíciós rajzai közül. A tárlat augusztus 27-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!