Gergely Zoltán szobrászművész, Gergely István unokaöccse a tárlat egyik kurátora
Fotó: Kiss Judit
Nagy érdeklődés övezte a Gergely István szobrászművész (1939–2008) életművéből nyílt kiállítást, amely a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt meg szombaton délután a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota földszinti termeiben.
2022. augusztus 13., 19:292022. augusztus 13., 19:29
2022. augusztus 13., 20:002022. augusztus 13., 20:00
A még ma is az újdonság erejével ható tárlatot Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a kiállítás kurátorai – Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) vezetője és Gergely Zoltán szobrászművész – nyitották meg. A tárlat a sepsiszentgyörgyi központból érkezett, ahol júniusban nagyszabású retrospektív kiállítást szerveztek a szobrász hagyatékából, a gyűjtemény amely átfogóan mutatja be az életmű különböző szakaszait.
Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatta Gergely István művészetét
Fotó: Kiss Judit
Mint elhangzott, a kiváló szobrászművész életében kevés önálló tárlatot rendezett (utoljára 2003-ban a kolozsvári Korunk Galériában), halála után csupán Nagyváradon mutattak be egy kisebb léptékű válogatást a műveiből 2009-ben. Lucian Nastasă-Kovács úgy fogalmazott, örömére szolgál, hogy Gergely István komplex művészete ennyi érdeklődőt hoz össze, és azért is örömét fejezte ki, hogy jó a kincses városbeli múzeum együttműködése a szentgyörgyi központtal.
Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a kiállításmegnyitón
Fotó: Kiss Judit
Vargha Fruzsina vázolta az EMŰK küldetését és tevékenységét, mint kiemelte, a háromszéki város erős kulturális lüktetésű volt a múltban és most is az. „Olyan művészek kötődtek Szentgyörgyhöz, mint Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Kós Károly. Az EMŰK a történelmi Erdély és a Partium képzőművészetét, a fiatal és idősebb alkotók munkásságát is igyekszik átfogni” – mondta az alpolgármester. Rámutatott, Gergely István művészete a diktatúra idején is kulturális, identitásbeli egységet mutatott föl. Bordás Beáta részletesen elemezte Gergely István művészetét. Kiemelte,
Fotó: Kiss Judit
„A művészt olyan témák foglalkoztatták, mint az idő – fő művének is tekinthető a Jelek az idő témájára című triptichon –, a régészeti leletek, de a madármotívum is fellelhető alkotásain. A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotásokról van szó” – emelte ki a kurátor. Idézte Gergely István nyilatkozatát, a művész úgy fogalmazott: „ha netán a műveim befogadói nem arra gondolnak, amire én gondoltam, az se baj, a fontos, hogy elindítsak egy-egy gondolatot”.
Gergely Zoltán szobrászművész hármas minőségében szólt a közönséghez: a tárlat kurátoraként, a néhai művész unokaöccseként és szakmabeliként is. Azt mondta, Gergely István a mestere volt, nemcsak szakmai, de emberi értelemben is, és megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is számára, hogy Gergely István műtermében alkothat. Felolvasta Márton Árpád csíkszeredai festőművésznek, Gergely István jó barátjának, iskolatársának üzenetét is. Márton Árpád úgy fogalmazott, barátja nyugtalanul, örökké kereső alkotó volt, aki szülőföldjét, nemzetét szolgálta.
Fotó: Kiss Judit
– fogalmazott Márton Árpád. Gergely István több műfajban is maradandót alkotott, így a tárlat bemutatja a grafika és szobrászat határait átívelő, önálló művészi nyelvezetet létrehozó, talányos domborműveit; az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát; a köztéri műveit, valamint néhányat a vázlat- és kompozíciós rajzai közül. A tárlat augusztus 27-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!