Fotó: deak 17 galéria
„A tárlat egyfajta groteszk tükröt tart a társadalom elé, azt a kérdést tematizálja, hová tartunk a modern technológiai újítások által uralt világban” – magyarázta a Krónikának a kolozsvári Ecsetgyárban Gépemberek címmel megnyílt kortárs képző- és iparművészeti tárlat megnyitóján Kaposi Dorka, a kiállítás kurátora.
2015. november 20., 16:392015. november 20., 16:39
Kérdésünkre elmondta: a magyarországi művészek munkáit bemutató Gépemberek az eredetileg Budapesten, a gyermek- és ifjúsági művészetet felkaroló Deák 17 Galériában bemutatott azonos című kiállítás anyagából válogatott „utazó tárlat”. Az eredeti anyag körülbelül 500 négyzetméteres területet töltött be, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva az Ecsetgyárban 24 négyzetméterre sűrítették össze a kiállítás anyagát.
A Gépemberek cím emberszerű robotokra utal, a tárlaton látható munkák azt a témát feszegetik, hogy hová tart jelenleg a társadalom. Mint részleteztem a technikai újítások többfélék lehetnek, például lehetnek orvosi műszerek, így az alkotások között akad olyan, amely azt vizsgálja, a plasztikai sebészetnek milyen hatása lehet az emberre.
Láthatunk félig ember, félig robot lényeket, úgynevezett kiborgokat, vagy műprotézist viselő emberi alakokat, de megjelennek a virtuális avatárok, amelyek mögé elrejtőzik a személyiség. Sőt előfordulnak humanoid robotok is a tárlat anyagában. Műfaji szempontból rendkívül változatos és színes az anyaga: kisplasztikák, festmények, fotók, grafikák, mozgóképes installációk egyaránt láthatók. A tárlaton látható alkotásokat összesen 13 képzőművész és iparművész készítette. Az Ecsetgyárban egy-egy művük látható, míg az eredeti tárlatban 3-3 alkotással vettek részt a képzőművészek.
Az érdeklődök Babos Bertalan, Dobos Tamás, Csernátony Lukács László, Gyarmati Zsolt, Győrffy László, Horváth-Lóczi Judit, Karácsonyi László, Koleszár Adél, Málnás István, Ördög Noémi, Szabó Ottó, Szőllősi Géza és Verebics Ágnes műveit tekinthetik meg.
A Gépemberek év végéig megtekinthető a kolozsvári Ecsetgyárban, a negyedik emeleten, Irina Dumitraşcu műtermében, amelyet úgy célszerű megközelíteni, hogy a harmadik emeleti folyosón végig megy a látogató, és onnan a negyedikre vezető lépcsőt használja, a negyedik emelet többi bejárata ugyanis le van zárva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!