Fotó: deak 17 galéria
„A tárlat egyfajta groteszk tükröt tart a társadalom elé, azt a kérdést tematizálja, hová tartunk a modern technológiai újítások által uralt világban” – magyarázta a Krónikának a kolozsvári Ecsetgyárban Gépemberek címmel megnyílt kortárs képző- és iparművészeti tárlat megnyitóján Kaposi Dorka, a kiállítás kurátora.
2015. november 20., 16:392015. november 20., 16:39
Kérdésünkre elmondta: a magyarországi művészek munkáit bemutató Gépemberek az eredetileg Budapesten, a gyermek- és ifjúsági művészetet felkaroló Deák 17 Galériában bemutatott azonos című kiállítás anyagából válogatott „utazó tárlat”. Az eredeti anyag körülbelül 500 négyzetméteres területet töltött be, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva az Ecsetgyárban 24 négyzetméterre sűrítették össze a kiállítás anyagát.
A Gépemberek cím emberszerű robotokra utal, a tárlaton látható munkák azt a témát feszegetik, hogy hová tart jelenleg a társadalom. Mint részleteztem a technikai újítások többfélék lehetnek, például lehetnek orvosi műszerek, így az alkotások között akad olyan, amely azt vizsgálja, a plasztikai sebészetnek milyen hatása lehet az emberre.
Láthatunk félig ember, félig robot lényeket, úgynevezett kiborgokat, vagy műprotézist viselő emberi alakokat, de megjelennek a virtuális avatárok, amelyek mögé elrejtőzik a személyiség. Sőt előfordulnak humanoid robotok is a tárlat anyagában. Műfaji szempontból rendkívül változatos és színes az anyaga: kisplasztikák, festmények, fotók, grafikák, mozgóképes installációk egyaránt láthatók. A tárlaton látható alkotásokat összesen 13 képzőművész és iparművész készítette. Az Ecsetgyárban egy-egy művük látható, míg az eredeti tárlatban 3-3 alkotással vettek részt a képzőművészek.
Az érdeklődök Babos Bertalan, Dobos Tamás, Csernátony Lukács László, Gyarmati Zsolt, Győrffy László, Horváth-Lóczi Judit, Karácsonyi László, Koleszár Adél, Málnás István, Ördög Noémi, Szabó Ottó, Szőllősi Géza és Verebics Ágnes műveit tekinthetik meg.
A Gépemberek év végéig megtekinthető a kolozsvári Ecsetgyárban, a negyedik emeleten, Irina Dumitraşcu műtermében, amelyet úgy célszerű megközelíteni, hogy a harmadik emeleti folyosón végig megy a látogató, és onnan a negyedikre vezető lépcsőt használja, a negyedik emelet többi bejárata ugyanis le van zárva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!