Fotó: deak 17 galéria
„A tárlat egyfajta groteszk tükröt tart a társadalom elé, azt a kérdést tematizálja, hová tartunk a modern technológiai újítások által uralt világban” – magyarázta a Krónikának a kolozsvári Ecsetgyárban Gépemberek címmel megnyílt kortárs képző- és iparművészeti tárlat megnyitóján Kaposi Dorka, a kiállítás kurátora.
2015. november 20., 16:392015. november 20., 16:39
Kérdésünkre elmondta: a magyarországi művészek munkáit bemutató Gépemberek az eredetileg Budapesten, a gyermek- és ifjúsági művészetet felkaroló Deák 17 Galériában bemutatott azonos című kiállítás anyagából válogatott „utazó tárlat”. Az eredeti anyag körülbelül 500 négyzetméteres területet töltött be, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva az Ecsetgyárban 24 négyzetméterre sűrítették össze a kiállítás anyagát.
A Gépemberek cím emberszerű robotokra utal, a tárlaton látható munkák azt a témát feszegetik, hogy hová tart jelenleg a társadalom. Mint részleteztem a technikai újítások többfélék lehetnek, például lehetnek orvosi műszerek, így az alkotások között akad olyan, amely azt vizsgálja, a plasztikai sebészetnek milyen hatása lehet az emberre.
Láthatunk félig ember, félig robot lényeket, úgynevezett kiborgokat, vagy műprotézist viselő emberi alakokat, de megjelennek a virtuális avatárok, amelyek mögé elrejtőzik a személyiség. Sőt előfordulnak humanoid robotok is a tárlat anyagában. Műfaji szempontból rendkívül változatos és színes az anyaga: kisplasztikák, festmények, fotók, grafikák, mozgóképes installációk egyaránt láthatók. A tárlaton látható alkotásokat összesen 13 képzőművész és iparművész készítette. Az Ecsetgyárban egy-egy művük látható, míg az eredeti tárlatban 3-3 alkotással vettek részt a képzőművészek.
Az érdeklődök Babos Bertalan, Dobos Tamás, Csernátony Lukács László, Gyarmati Zsolt, Győrffy László, Horváth-Lóczi Judit, Karácsonyi László, Koleszár Adél, Málnás István, Ördög Noémi, Szabó Ottó, Szőllősi Géza és Verebics Ágnes műveit tekinthetik meg.
A Gépemberek év végéig megtekinthető a kolozsvári Ecsetgyárban, a negyedik emeleten, Irina Dumitraşcu műtermében, amelyet úgy célszerű megközelíteni, hogy a harmadik emeleti folyosón végig megy a látogató, és onnan a negyedikre vezető lépcsőt használja, a negyedik emelet többi bejárata ugyanis le van zárva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!