
Fotó: Mohácsi Árpád László
Számos kulturális rendezvénnyel várja az érdeklődőket a vasárnapig tartó nagyváradi Szent László Napok. A programsorozat keretében a városalapító lovagkirály legendájáról készült freskókat is meg lehet tekinteni egy fotókiállításon.
2017. június 20., 18:442017. június 20., 18:44
Javában zajlanak a hétfőn kezdődött, június 25-ig tartó Szent László Napok Nagyváradon, az ötödízben tartott programsorozat számos kulturális, szórakoztató rendezvényt kínál.
Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel Móser Zoltán fotóművész felvételeiből nyílt kiállítás a rendezvénysorozat nyitónapján a Vártemplomban – közölték a szervezők. Mint Zatykó Gyula, a város kulturális fesztiváljának főszervezője kiemelte, a tárlat tulajdonképpen
A kiállított anyag tizenhárom tablóból áll, melyek – a bevezető és a leíró tablón kívül – egy-egy freskórészletet tartalmaznak a Kárpát-medence különböző vidékein található templomokból. Mint a megnyitón Gaal Gergely, a Szent László-év tanácsadó testületének elnöke kiemelte, a lefényképezett freskók különlegessége, hogy mind-mind a lovagkirályról szóló egyik legismertebb legenda – a kunok ellen vívott kerlési csata – kulcsjelenetét, a lányrabló kun legyőzését örökítik meg.
A középkori freskómaradványok mondanivalója nagyon hasonló: a világosság és a sötétség, a jó és a rossz, a keresztény és a pogány kettősségének a küzdelmét ábrázolják – emelte ki Gaal, aki szerint ez egyúttal számunkra is megmutatja, hogy lehetünk a mindennapok hősei, hiszen tennivaló mindig akad.
– fogalmazott a nyitónapon Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye vikáriusa. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ezúttal tulajdonképpen sokgenerációs váradi magyarként idézte meg városalapító lovagkirályunk alakját.
Zatykó Gyula főszervező felidézte, ezelőtt négy évvel egy maroknyi, a közönségért tenni akaró váradi indította útjára a Szent László Napokat, ami már indulásból „több volt, mint az addig megtartott gulyásfesztiválok mindegyike”, s bár történt kísérlet a szervezők munkájának elgáncsolására, sikerült maguk mellé állítaniuk a nagyváradi polgárokat.
Azóta pedig évről évre többen ismerték el a kulturális fesztivál létjogosultságát, és csatlakoztak partnerként vagy támogatóként a szervezők mellé.
a városháza is támogatja, sőt népszerűsíti az eseményt.
Idén Debrecen a díszvendége a programsorozatnak, mint dr. Papp László, a város polgármestere kifejtette, a nyitógála előtt állapodott meg Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, hogy a Körös-parti város támogatja, hogy magyarországi testvérvárosa 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen, s megígérte, hogy ha Várad pályázik, ők is mellé állnak.
A két város közötti megállapodásról Ilie Bolojan váradi polgármester is beszélt, aki azt is kiemelte, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő házigazdagént azt mondta,
Kedden dizájnnapra várták a képzőművészetek kedvelőit – a Szent László Egyesület, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszéke, a Balassi Intézet és a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) igazi ínyencségeket kínált a váradi várban és a PKE új székhelyén.
A vár M épületében Art Generator 3. címmel a PKE képzőművészeti szakos hallgatói alkotásaiból mutattak be válogatást – idén a multimédia-alkotások kerülnek középpontba. A Szent László Napok részletes programja a Szentlászlónapok.ro-n olvasható.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!