A magyar nyelvterület első kőszínháza a kincses városban az 1865-ös átépítést követően
A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, csak nehéz időkben más formákat kell keresnünk, hogy élhessünk vele.
2021. március 11., 20:452021. március 11., 20:45
2021. március 11., 21:572021. március 11., 21:57
A magyar nyelvterület első kőszínháza volt a kolozsvári Farkas utcai teátrum, avatásának 200. évfordulóját interaktív egyetemi előadásokkal, workshopokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, kisfilmekkel, nemzetközi konferenciával, online színházi és zenei előadásokkal ünneplik március 12–22. között.
Amint arról beszámoltunk, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több kara és a város számos kulturális intézménye is részt vesz az eseménysorozatban. A színház közös tere – a közös tér színháza elnevezésű rendezvény fő ötletgazdája, Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója megkeresésünkre elmondta, a színház mint művészet és mint a tudományos kutatás tárgya, valamint együttműködési forma jelentős szerepet tölt be az életében. Hozzátette, több mint egy éve megfogalmazódott már benne a gondolat, hogy
Az egyetemről három kar – és ezen belül két doktori iskola – kapcsolódott be intenzíven a szervezésbe, de több tudományos és kulturális intézmény is partnerük lett, például az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Állami Magyar Opera, a város több színtársulata, a kolozsvári Állami Magyar Színház is.
– mondta Egyed Emese. Mint fogalmazott, az is fontos, hogy értékeljük a magyar kultúrát, amelynek a múltban is sokat köszönhettünk. „Ennek példája a ma már nem látható Farkas utcai színház, amelynek felépülése és kezdeti működése érdekében az Országgyűlés döntései révén az erdélyi adófizetők és önkéntes adakozó magánszemélyek jelentős anyagi áldozatot hoztak”
Egyed Emese
Fotó: Youtube
Mint minden részt vevő kar, a BBTE bölcsészkara is komoly szakmai munkával járul hozzá az ünnephez. Egyik volt diákjuk például bemutatja 2018-ban megvédett szakdolgozatát, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színházban nagyon sikeres, A buszmegálló című, Tompa Gábor által rendezett előadásról készült. Két doktoranduszuk előad a konferencián, néhányan pedig rész vesznek egy szűk körben zajló tematikus ünnepi műsorban, amelyen zenével, verssel, prózaolvasással emlékeznek meg az évfordulóról.
A színház közös tere – közös a tér színháza címmel terveznek nagyszabású rendezvényt Kolozsváron: március 12-én lesz a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulója, ez alkalomból a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara rendhagyó összefogás keretében tudományos-kulturális projektet kez
Egyed Emese azt is elmondta, nagy érdeklődés övezi a rendezvénysorozatot a bölcsészhallgatók körében, akik órarendjük függvényében tudnak részt venni a programokon. Az online eseményekbe a diákság is bekapcsolódhat; azokkal a hallgatókkal együtt fogják figyelemmel követni a vetítéseket, beszélgetéseket, konferencia-előadásokat, akik ebben a félévben Egyed Emese óráit hallgatják, azaz mintegy száz egyetemista.
„Kolozsváron szervezzük az eseményeket, amely most az egyetemi hallgatók hiányát igazán megsínyli. Talán azt jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, csak nehéz időkben más formákat kell keresnünk, hogy élhessünk vele. Hiszen a város éppen az intézmények és a személyek, a természeti és épített környezet érdemleges, eleven együttesét jelenti. Az elszigetelődés veszélye ellen most ennyit tudunk tenni” – összegzett a BBTE oktatója.
A megemlékezés gazdag, számos esetben online követhető programkínálatát a rendezvény Facebook-eseménye alatt lehet megtekinteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!