A Babeș–Bolyai Tudományegyetem színis és fi lm szakos hallgatói közösen készülnek a magyar színjátszás jubileumának megünneplésére
Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook
A színház közös tere – közös a tér színháza címmel terveznek nagyszabású rendezvényt Kolozsváron: március 12-én lesz a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulója, ez alkalomból a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara rendhagyó összefogás keretében tudományos-kulturális projektet kezdeményezett. Az ünneplésbe bekapcsolódnak a színisek, a filmes hallgatók, a bölcsészek és a zeneszakosok is, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román és nemzetközi köztudatba is beemelni. A szervezőkkel beszélgettünk.
2021. március 08., 20:322021. március 08., 20:32
Kolozsváron 1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a Farkas utcai kőszínházat: a kétszázadik évforduló tiszteletére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara összefogott, hogy összetett kulturális eseménysorozattal ünnepeljen. A szervezők arra is rámutattak, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román, a romániai német, illetve a nemzetközi köztudatba is beemelni.
Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, a Színház és Film Kar tanára, dékánhelyettese elmondta, egy egész hét (márc. 16–21.) színházi témájú eseményei (színházi és zenei, filmes produkciók, egyetemi hallgatók munkáinak, kutatásainak bemutatása, kerekasztal-beszélgetések)
A Farkas utcai színház, az első magyar színtársulatok számára épült kőszínház 85 évig volt hajléka és meghatározó művészeti tere az erdélyi színjátszásnak (1821-től egészen 1906-ig), ezért az esemény évfordulóját megfelelő alkalomnak tekintik arra, hogy egyrészt új felismeréseket fogalmazzanak meg a múlt színházi és zenés színházi eseményeiről, másrészt a színház mai funkcióit, nyelvéit, megvalósulási és érvényességi tereit közösen keressék.
Két szekcióban fog zajlani a tudományos konferencia: egy angol, német, román és egy magyar nyelvű szekcióban angol nyelvű szinkrontolmácsolással.
1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a színházat, mivel ők voltak a fő patrónusai ennek az épületnek és csak másnap, 13-án léptek a színre a hivatásos színjátszók. Az évfordulóra eső napokon a projekt másik szervezőjének, a bölcsészkar professzora, Egyed Emese irodalomtörténész szervezésében a színház egykori terében, a ma egyetemi diákházként működő térben is tartanak eseményt – fejtette ki Bartha Katalin Ágnes a tervekről.
Ugyanakkor
A Színház és Film Karon, az elsőéves színész és színháztudomány szakos hallgatókkal közös színháztörténeti kutatásokba kezdtek, amely egyúttal a színháztörténeti kutatás módszereibe való bevezetés is volt számukra. Az együttműködés formáit kiterjesztették a filmszakos hallgatókkal való közös munkára. A kutatások eredményeként izgalmas szövegkönyvek születtek, ezekből kisfilmek készülnek.
– fejtette ki Bartha Katalin. Közlése szerint most hat kisfilm készül el, de többet is terveznek. Levéltári kutatáson alapuló új összefüggéseket, ritka tárgyi emlékeket is lehet majd látni ezekben a színháztörténeti kisfilmekben, melyeknek zenei anyaga a Sófalvi Emese diákjainak, a Református Tanárképző Zeneművészeti Kar hallgatóinak közreműködésével születik. Nemcsak a különböző karok, szakok együttműködését, hanem a tagozatok összefogását is kiemelte Bartha Katalin, hozzátéve,
Radu Nica színházi rendező, tanár harmadéves hallgatóinak két produkcióját is fogják online vetíteni. Gelu Badea, a Román Színházi Intézet vezetőjének diákjai a Harag György 1985-ös Cseresznyéskertjének marosvásárhelyi román nyelvű előadásáról fognak beszélgetni.
Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook
Csibi László filmrendező, egyetemi oktató, a filmes projektek egyik vezetője lapunknak elmondta, két programmal készülnek erre az alkalomra. Palocsay Kata, a Színház és Film Kar bábszínészet és bábos művészet tanára vezetésével a másodéves színisek előadást készítenek, amely az egykori Farkas utcai kőszínházat idézi meg sajátos módon. A filmkar diákjai ezt az előadást fogják filmezni.
„Régi szövegkönyveket, képeket, dokumentumokat lehet ott látni, olyan történetekre bukkanhatunk, amelyekre máshol aligha. Ezek a történetek ott lappanganak és várják, hogy valaki felszínre hozza őket. Egykori előadások kellékei is megtalálhatók” – magyarázza Csibi László.
„Itt a karon belül a filmesek és a színházasok számára fontos, hogy ne csak a cigiszünetekben találkozzanak, hanem valamiféle munkakapcsolat is kialakuljon közöttük. A következő években ezeket a munkakapcsolatokat tovább szeretnénk erősíteni, minél több közös projektet létrehozni a diákok számára” – teszi hozzá Csibi László.
A Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar is bekapcsolódik a jubileumi rendezvényekbe: Sófalvi Emese oktató, szervező lapunk megkeresésére elmondta, zenés-színházi előadást és musical műhelymunkát terveznek. Az alkalmazott zeneszerzést tanulók komponálják a filmes és színis hallgatók közreműködésében készült rövidfilmek zenéjét. A kar tanárképző és muzikológus oktatói is részt vesznek a nemzetközi konferencián. Mint Sófalvi Emese mondta, diákjaik számára most nem kifejezetten a történeti szál a fontos, hanem a kortárs zenés-színházi terek, platformok birtokbavétele. „A Református Tanárképző és Zeneművészeti Karnak már volt közös projektje a Színház- és Filmművészeti Intézettel.
– fejtette ki Sófalvi Emese.
Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook
A Bölcsészettudományi Kar német nyelv és irodalom szakos hallgatói Tar Nóra egyetemi oktató vezetésével a Színházi térképek – a közös tér és színház topográfiái elnevezésű projekttel készülnek az eseményre. A többlépcsős program keretében
Az egyéni kutatások és terepmunka eredményeit a nagyközönségnek online mutatják be március 18-án nyílt óra keretében. A bölcsészkar német nyelvű, Felvilágosodás és Sturm und Drang: a német színház és dráma története a 18. században című előadás-sorozatára is sor kerül. Tar Nóra rámutatott, a BBTE karai közötti együttműködés természetesen nem előzmény nélküli, de a közösen szervezett esemény új dimenziót nyer, hiszen újfajta, karok közötti formai átjárásokat és tartalmi szimbiózist tesz lehetővé.
– mondta Tar Nóra. Az itt kiemeltek mellett még más eseménnyel is várják az érdeklődőket, a szervezők a részletes programot később közlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!