Dsida Jenő, és testvére, Aladár
Fotó: Archív
Budapesten állítottak emléktáblát hétfőn azon a zuglói házon, ahol a 80 éve elhunyt Dsida Jenő és családja lakott az első világháborút megelőző években. Az eseményről, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezett, Muzsnay Árpád főtanácsos beszélt a Krónikának. Azt is elmondta, a tervek szerint augusztusban emléktáblát állítanak a székelykocsárdi állomáson is, amely a Nagycsütörtök című vers ihletője volt.
2018. június 12., 08:482018. június 12., 08:48
A költő halálának 80. évfordulója alkalmából Budapesten állítottak hétfőn emléktáblát azon a házon, ahol Dsida Jenő és családja az I. világháborút megelőző években lakott. Szatmárnémeti, Beregszász és Kolozsvár után immár a magyar fővárosban, a zuglói Ilka utca 15. szám alatti épületen is tábla állít emléket az 1907-ben Szatmárnémetiben született, és 1938. június 7-én Kolozsváron elhunyt költő emlékének.
Az Ilka utcai táblára felkerült a költő ott született, Csengeri Aladár néven színészként ismert öccse neve is. Az emléktábla-állítást és a hétfői budapesti rendezvénysorozatot – amelynek keretében irodalomtörténészek, színészek emlékeztek Dsidára –, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezte. Az egyesület főtanácsosa, Muzsnay Árpád, aki az esemény köszöntőbeszédét mondta, ezt megelőzően a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott,
aki Kolozsváron, Debrecenben, Pécsen, Győrben játszott, a magyar színművészet jelentős alakja volt. A színművész Dsida Aladárnak született, de mivel a bátyja korán jelentős költővé vált, megkülönböztetésként anyjuknak, Csengeri Tóth Margitnak a lánykori nevét vette fel.
„Amíg szereltük a táblát Zuglóban, az épületbe több fiatal bement, megkérdeztem tőlük, hallottak-e Dsidáról, és mindannyian tudták, kiről van szó. Örülök, hogy végre Budapesten is emléktábla kerül arra az épületre, amelyikről tudjuk, hogy a Dsida család benne lakott. Úgy találtam meg a házat, hogy megkerestem az anyakönyvben, hol született a költő öccse, Csengeri Aladár színművész 1911 nyarán. Régi bérházról van szó, hogy pontosan melyik lakásban laktak, nem tudjuk” – mondta Muzsnay Árpád. Kifejtette,
A hétfőn felavatott budapesti emléktáblát már múlt hétvégén elhelyezték az Ilka utcai ház falán
Fotó: Nullahategy.hu
Muzsnay elmondta, az EMKE munkatársaként már 1992-ben, az első szatmári Dsida-megemlékezésen szorgalmazta, hogy jelöljék meg azt a szatmári épületet, ahol 1918 és 1925 közt, a város első gépi dagasztással működő kenyérgyárának épületében a Dsida család lakott – ez jelenleg a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakásának épülete.
„Átalakult az épület, de pontosan tudjuk, hogy mely szobákban bérelt lakást a család annak idején, itt őrzi a költő emlékét tábla, hiszen a szatmári szülőházat még nem találtuk meg. Egyébként a budapesti táblaállítás szép összefogás eredményeként vált valóra, az EMKE kezdeményezését támogatta a Magyar Írószövetség, a Petőfi irodalmi Múzeum (PIM) és az egri Dsida Jenő Baráti Kör, amely Magyarországon élteti a költő kultuszát Lisztóczky László irodalomtörténész vezetésével” – mondta az EMKE főtanácsosa.
Muzsnay Árpád azt is elmondta, a tervek szerint augusztusban a Fehér megyei Székelykocsárd állomásán, amely Dsida Nagycsütörtök című, talán leghíresebb versének ihletője volt, Vetró András szobrászművész alkotta plakettel együtt állítanak emléktáblát. Hozzátette, őt Kónya Hamar Sándor székelykocsárdi születésű költő, közíró, politikus értesítette az emléktábla tervéről.
Szatmárnémetiben május 18–19-én emlékeztek meg Dsidáról nagyszabású rendezvénysorozat keretében. „Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni Dsida Jenő, aki korai halála és betegeskedése ellenére az életöröm nagy verseivel is megajándékozta az olvasókat. Kosztolányi tanítványának tekinthető sokféle értelemben, saját korosztályából Radnóti Miklós és Weöres Sándor rokona – az erdélyi költők közül pedig „könnyű, halk beszédével” tűnik ki, ahogy egyszer ő maga utalt a vágyott saját hangjára” – mondta el a szatmári ünnepség kapcsán lapunk megkeresésére Balázs Imre József irodalomtörténész.
Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni Dsida Jenő, Páskándi Géza munkásságának pedig három műnemben is kezdeményező jelentősége volt – mondta el Balázs Imre József. A hét végén emlékeztek a két alkotóra Szatmáron.
Muzsnay Árpád úgy fogalmazott,
A budapesti eseményen a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) jeles irodalmárok tartottak előadást a fiatalon elhunyt költőről, műfordítóról és szerkesztőről, Havas Judit előadóművész Dunai Tamás színművésszel közösen irodalmi összeállítással tisztelgett Dsida emléke előtt.
A PIM-ben olyan ismert Dsida-kutatók értekeztek, mint a Szatmárhoz ezer szállal kötődő Láng Gusztáv egyetemi tanár, irodalomtörténész, Lisztóczky László és Urbán László irodalomtörténész. Láng Gusztáv és Urbán László adta ki az eddigi legteljesebb Dsida-kötetet. Az eseményen bemutatták a kolozsvári származású Mózes Huba irodalomtörténész és Kabán Annamária Dsida-monográfiáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!