Zágoni Balázs (jobbról) és érdeklődők a tematikus városnéző sétán
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A 150 éve született színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró Janovics Jenő tiszteletére rendeztek kétnapos emlékkonferenciát, melyen erdélyi és magyarországi szakemberek osztották meg a filmtörténeti, színháztörténeti, kultúrtörténeti kutatásaik eredményeit. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete által, a Filmtett Egyesülettel partnerségben szervezett rendezvény a 22. Filmtettfeszt keretein belül zajlott pénteken és szombaton a BBTE Aula Magnájában és a kolozsvári Művész Moziban.
2022. október 08., 16:092022. október 08., 16:09
2022. október 09., 17:202022. október 09., 17:20
Janovics Jenő nemcsak kolozsvári viszonylatban számít a századelő kiemelt fontosságú személyiségének, munkássága a teljes magyar filmtörténetre hatással volt, így nem csoda, hogy a 150 éves kolozsvári magyar felsőoktatás évfordulós rendezvényeinek sorát megnyitó konferencia iránt is nagy volt az érdeklődés. A rendezvény két napján összesen tizenöt hazai és magyarországi kutató, író, egyetemi oktató tartott előadást, illetve
Zágoni Balázs, a BBTE Magyar Film és Média Intézetének oktatója, a konferencia egyik főszervezője elmondta, már egy ideje érett a gondolat, hogy az egyetem viszonylag fiatal intézetének jó lenne egy saját konferenciát szerveznie, és Janovics Jenő születésének évfordulója megadta az apropót is. Kezdetben tíz előadót hívtak meg, de a meghívottakat megkérték, hogy még ajánljanak olyan személyeket, akik hasonló tárgykörrel foglalkoznak, így tizenötre bővült a szám.
Zágoni Balázs azt is kiemelte, hogy bár a meghívottak egyaránt körülbelül ugyanazzal a témával, témakörrel foglalkoznak, mindenki számára van minden előadásban valami új, sőt ilyen szempontból nagyon fontosak a kávészünetek is, mert az informális beszélgetések alkalmával sok hasznos információt gyűjthetnek össze a szakemberek, akár új forrásokról is.
A filmes szakértő azt is elmondta, hogy bár a régi filmekkel foglalkozók körében szinte szállóige az, hogy az idő nem nekik dolgozik, hiszen nagyon sérülékeny anyagokról (hordozókról) van szó, amely nem túl időtállók, mégis a mai napig bukkannak kincsekre.
ami azért is nagy szenzáció, mert az első olyan fennmaradt, megtalált alkotás, melyben Janovics négyes szerepben tűnik fel, azaz rendezője, producere, forgatókönyvírója és szereplője is a filmnek. Hozzátette, hogy ilyen felfedezésekre még van esély és remény a jövőben is, hiszen például a Sárga csikó című film – az első, Kolozsváron készült némafilm –, melynek négy percét ismerjük, de a teljes alkotás talán még előkerülhet,
Zágoni Balázs azt is elmesélte, hogy a konferencia magyarországi részvevői közül sokan nagyon örültek, hogy eljuthattak a „Szamos-parti Hollywoodba”. A rendezvényen kutatók, laikusok is részt vettek, illetve nagy számban megjelentek a kolozsvári egyetemek diákjai is.
Szamos-parti Hollywood-séta Kolozsváron
Izgalmas, egyszerre szórakoztató és információgazdag városnéző séta zajlott péntek délután Kolozsvár belvárosában. A 20. Filmtettfeszt, illetve a kétnapos Janovics Jenő-emlékkonferencia keretében tartott sétát Zágoni Balázs egyetemi oktató, író vezette, és egyaránt kapcsolódott az idén tavasszal megjelent Szamos-parti Hollywood című ifjúsági regényéhez és a kincses város filmes múltjához.
A séta a kolozsvári művészmozitól indult, majd a Király utcán végig haladva a Tolonc című némafilm egyik külső forgatási helyszínére kalauzolt, utána az egykori magyar, ma román színházhoz, majd a főtéren keresztül – ahol egykor az Apolló Mozi volt – egészen az egykori filmstúdiókig, azaz a mai magyar színházhoz, ahol a helyi némafilmgyártás egyik tragikus eseményének, az egyik színésznő vízbe fulladásának történetét is megismerhették az érdeklődők.
A séta nemcsak a kolozsvári mozizás őskorába, illetve a helyi filmgyártás történetébe nyújtott betekintést, hanem a 20. századi nemesség, polgárság szórakozási, művelődési formáit is megismertette, illetve színészekhez – például Jászai Marihoz kapcsolódó anekdotákat is hallhattak a résztvevők. Zágoni Balázs a filmekből válogatott, kinyomtatott képekkel tette érdekessé, interaktívvá a sétát, a résztvevők, a mai Kolozsváron keresgélhették az egykori forgatási helyszíneket, a filmekben felsejlő háttereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!