Zágoni Balázs (jobbról) és érdeklődők a tematikus városnéző sétán
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A 150 éve született színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró Janovics Jenő tiszteletére rendeztek kétnapos emlékkonferenciát, melyen erdélyi és magyarországi szakemberek osztották meg a filmtörténeti, színháztörténeti, kultúrtörténeti kutatásaik eredményeit. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete által, a Filmtett Egyesülettel partnerségben szervezett rendezvény a 22. Filmtettfeszt keretein belül zajlott pénteken és szombaton a BBTE Aula Magnájában és a kolozsvári Művész Moziban.
2022. október 08., 16:092022. október 08., 16:09
2022. október 09., 17:202022. október 09., 17:20
Janovics Jenő nemcsak kolozsvári viszonylatban számít a századelő kiemelt fontosságú személyiségének, munkássága a teljes magyar filmtörténetre hatással volt, így nem csoda, hogy a 150 éves kolozsvári magyar felsőoktatás évfordulós rendezvényeinek sorát megnyitó konferencia iránt is nagy volt az érdeklődés. A rendezvény két napján összesen tizenöt hazai és magyarországi kutató, író, egyetemi oktató tartott előadást, illetve
Zágoni Balázs, a BBTE Magyar Film és Média Intézetének oktatója, a konferencia egyik főszervezője elmondta, már egy ideje érett a gondolat, hogy az egyetem viszonylag fiatal intézetének jó lenne egy saját konferenciát szerveznie, és Janovics Jenő születésének évfordulója megadta az apropót is. Kezdetben tíz előadót hívtak meg, de a meghívottakat megkérték, hogy még ajánljanak olyan személyeket, akik hasonló tárgykörrel foglalkoznak, így tizenötre bővült a szám.
Zágoni Balázs azt is kiemelte, hogy bár a meghívottak egyaránt körülbelül ugyanazzal a témával, témakörrel foglalkoznak, mindenki számára van minden előadásban valami új, sőt ilyen szempontból nagyon fontosak a kávészünetek is, mert az informális beszélgetések alkalmával sok hasznos információt gyűjthetnek össze a szakemberek, akár új forrásokról is.
A filmes szakértő azt is elmondta, hogy bár a régi filmekkel foglalkozók körében szinte szállóige az, hogy az idő nem nekik dolgozik, hiszen nagyon sérülékeny anyagokról (hordozókról) van szó, amely nem túl időtállók, mégis a mai napig bukkannak kincsekre.
ami azért is nagy szenzáció, mert az első olyan fennmaradt, megtalált alkotás, melyben Janovics négyes szerepben tűnik fel, azaz rendezője, producere, forgatókönyvírója és szereplője is a filmnek. Hozzátette, hogy ilyen felfedezésekre még van esély és remény a jövőben is, hiszen például a Sárga csikó című film – az első, Kolozsváron készült némafilm –, melynek négy percét ismerjük, de a teljes alkotás talán még előkerülhet,
Zágoni Balázs azt is elmesélte, hogy a konferencia magyarországi részvevői közül sokan nagyon örültek, hogy eljuthattak a „Szamos-parti Hollywoodba”. A rendezvényen kutatók, laikusok is részt vettek, illetve nagy számban megjelentek a kolozsvári egyetemek diákjai is.
Szamos-parti Hollywood-séta Kolozsváron
Izgalmas, egyszerre szórakoztató és információgazdag városnéző séta zajlott péntek délután Kolozsvár belvárosában. A 20. Filmtettfeszt, illetve a kétnapos Janovics Jenő-emlékkonferencia keretében tartott sétát Zágoni Balázs egyetemi oktató, író vezette, és egyaránt kapcsolódott az idén tavasszal megjelent Szamos-parti Hollywood című ifjúsági regényéhez és a kincses város filmes múltjához.
A séta a kolozsvári művészmozitól indult, majd a Király utcán végig haladva a Tolonc című némafilm egyik külső forgatási helyszínére kalauzolt, utána az egykori magyar, ma román színházhoz, majd a főtéren keresztül – ahol egykor az Apolló Mozi volt – egészen az egykori filmstúdiókig, azaz a mai magyar színházhoz, ahol a helyi némafilmgyártás egyik tragikus eseményének, az egyik színésznő vízbe fulladásának történetét is megismerhették az érdeklődők.
A séta nemcsak a kolozsvári mozizás őskorába, illetve a helyi filmgyártás történetébe nyújtott betekintést, hanem a 20. századi nemesség, polgárság szórakozási, művelődési formáit is megismertette, illetve színészekhez – például Jászai Marihoz kapcsolódó anekdotákat is hallhattak a résztvevők. Zágoni Balázs a filmekből válogatott, kinyomtatott képekkel tette érdekessé, interaktívvá a sétát, a résztvevők, a mai Kolozsváron keresgélhették az egykori forgatási helyszíneket, a filmekben felsejlő háttereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!