
Fotó: Rompres
2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
Antonioni először kritikusként közelített a filmhez, 1940-ben a Mussolini-rendszer hivatalos filmlapjához, a Cinemához szerződött. Nézetei miatt azonban hamar elbocsátották. Később A Pó népe címmel dokumentumfilmet forgatott a halászok földhözragadt mindennapjairól. Az útkereső próbálkozások végét első önálló filmje jelentette, az Egy szerelem története. Munkájára csak hét évvel később, a Kiáltás című lélektani dráma kapcsán figyeltek fel. A Kiáltás hordozza Antonioni művészi látásmódjának legfontosabb jegyeit. Az 1960-ban született Kaland, későbbi nagy trilógiájának első része már igazi remekmű, a filmet a lelkileg sivár nagypolgári lét lenyomataként tartják számon. A trilógia második része a filmtörténet legszebb szerelmes levelét bemutató Éjszaka, záródarabja a Monica Vitti kiváló alakításával készült Napfogyatkozás. Éjszaka című filmje, Vittivel, Marcello Mastroiannival és Jeanne Moreauval a szereposztásban az emberi kapcsolatok felszínességének megdöbbentő rajza. Ez a film, párban Federico Fellini Édes életével, iskolát teremtett, Jancsó Miklós Oldás és kötés című alkotásában például pontosan nyomon követhető Antonioni kéznyoma. Másik híres filmje, a Nagyítás, mesteri megoldások egész sorát vonultatja fel, mint a végtelen térábrázolás vagy a fojtogató csend és az éles zajok kontrasztja.
Antonioni innen is tovább tudott lépni, az 1970-es években bejelentette a hagyományos film halálát, és elkészítette elektronikus technikával Az oberwaldi titok című alkotását. A rendező 1985-ben agyvérzést kapott, amely félig megbénította, többé beszélni sem tudott. Ennek ellenére folytatta munkáját, néhány éve még két filmet is készített, Eros, illetve Michelangelo tekintete címmel.
MTI
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.