Ferenczes István (jobbról a második) a friss kitüntetettek körében
Fotó: Veres Nándor
Szerteágazó irodalomteremtői tevékenységéért magyar állami kitüntetést vehetett át Csíkszeredában Ferenczes István. A Kossuth-díjas költő, író a Krónika megkeresésére elmondta, bár természetesen örül az újabb elismerésnek, de a díjaktól nem lett sem jobb, sem rosszabb író, és egy alkotó tulajdonképpen sohasem lehet elégedett önmagával.
2022. szeptember 18., 14:102022. szeptember 18., 14:10
2022. szeptember 18., 14:162022. szeptember 18., 14:16
A Székelyföld irodalmi-kulturális életében betöltött meghatározó szerepéért a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adták át kedden Csíkszeredában Ferenczes István Kossuth-, Babérkoszorú és József Attila-díjas költőnek, írónak, szerkesztőnek.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a magyar államtól mindenféle díjat megkaptam már, úgyhogy ez a mostani hab a tortán” – fogalmazott a Krónika megkeresésére a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztője.
A 100 kötetes Székely Könyvtár sorozat elindítója, számos verses és prózakötet szerzője is Ferenczes, aki a Sepsiszentgyörgyön csődbe jutott csángó újság, a kétnyelvű Moldvai Magyarság kiadását-szerkesztését is magára vállalta. Magyarország Kormánya 2019-ben ismerte el Kossuth-díjjal sokoldalú irodalmi és intézményteremtő tevékenységét.
Kérdésünkre, hogy mi az, amire talán a legbüszkébb szerteágazó tevékenységéből, Ferenczes István úgy válaszolt: a büszkeség távol áll tőle, és egy alkotó ember sohasem lehet elégedett. „De a kitüntetések természetesen egy kicsit kenegetik a szíve körül az alkotót. Persze a díjaktól nem lettem sem jobb, sem rosszabb író, az élet ment tovább.
– mondta Ferenczes. Felvetésünkre, hogy jelentős megvalósítás a 2021-ben immár 100 kötetet megért Székely Könyvtár sorozat elindítása, az író úgy válaszolt, a sorozatot valóban ő találta ki, mielőtt nyugdíjba ment volna, de külön ki kell emelni, hogy a 100 kötet kivitelezője, szerkesztője, aki nagyon magas színvonalú munkát végzett, az Lövétei Lázár László volt.
„Azt hiszem, ő legalább annyira megérdemelne egy ilyen kitüntetést, mint én” – mondta Ferenczes István. Arra is kitért, hogy most októberben lesz 25 éve, hogy elindították a Székelyföld folyóiratot. „Negyedszázados a lap, a megalapítás nem volt könnyű harc, mert rengeteg nehézséggel és ellendrukkerrel kellett megküzdeni, de sikerült. A Székelyföld megélt 25 évet, és ha egy folyóirat negyedszázados, az már nagy idő” – fogalmazott Ferenczes István.
„A lap alapításától kezdve azt vallottuk, hogy Kányádi Sándort parafrazálva a Székelyföld Szabófalvától San Franciscóig terjed. Tényleg van Amerikában, Ausztráliában előfizetőnk, sajnos Szabófalván (a Neamț megyei község a legnagyobb északi csángó település volt – szerk. megj.) nem olvasnak magyarul” – mondta Ferenczes.
Ferenczes István
Fotó: Veres Nándor
Kérdésünkre azt is felidézte, hogy a kétnyelvű, Moldvai Magyarság című lapot Háromszéken indították, ahol egy idő után nem volt anyagi fedezet a kiadására. „Farkas Árpád barátom unszolására a lapot „áthoztuk” Csíkba, már több mint 20 éven át szerkesztettük. Az idén megjelenik még nyomtatott formában, de jövőtől valószínűleg átkerül az online térbe. Hiába kétnyelvű a lap, »odabent« Moldvában nem nagyon olvasnak” – fejtette ki Ferenczes.
Kérdésünkre, hogy jelenleg mit alkot, az író azt mondta, soha nem szeretett tervekről, készülőben lévő dolgokról beszélni, mert megeshet, hogy nem lesz semmi belőlük. „A Székelyföld folyóirat szerkesztésében már rég nem veszek részt, hagytam, hogy csinálják tovább a fiatalok, én nem »lábatlankodom«” – fogalmazott nevetve az író.
Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. „Családja kulákosítása után kisdiákként a szülőföldjétől távol, a bánsági Lugoson volt kénytelen tanulni. »Örökös honvágy« – talán ez a legjellemzőbb lelkiállapot Ferenczes középiskolás diákéveire, egyáltalán nem véletlen, hogy a későbbiekben annyira szívén viseli nemcsak a székelyek, hanem a moldvai csángómagyarok sorsát is” – hangzott el a Magyar Érdemrend Középkeresztje átadásakor a laudációban.
Ferenczes István az 1989-es romániai forradalom előtt olyan nagy sikerű versesköteteket jegyzett, mint a Ki virággal megveretett (1984), illetve Megőszülsz, mint a fenyvesek (1988). Az 1989-es forradalom kitörésekor pedig a tömeg kérésére többször is elszavalta addig csak kéziratban terjedő, A diktatúra közhelyei című szamizdat versét a csíkszeredai Szabadság téren.
A későbbiekben alapító főszerkesztőként 1997 októberén útjára indította a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóiratot, amely azóta is a Kárpát-medence egyik legolvasottabb, legtöbb előfizetővel rendelkező kulturális folyóirata. Ugyancsak Ferenczes vállalta a Sepsiszentgyörgyön csődbe jutott csángó újság, a kétnyelvű Moldvai Magyarság kiadását-szerkesztését is. Egyik legnagyobb megvalósítása a 100 kötetes Székely Könyvtár könyvsorozat, amelyben összegyűjtötte a székely–magyar írott kultúra legjelesebbjeit. A sorozat 2012 tavaszán indult útjára, az utolsó, 100. kötet pedig 2021 őszén jelent meg.
„Mindeközben természetesen az írással sem szakított Ferenczes István. Versei folyamatosan jelentek meg erdélyi és magyarországi folyóiratokban, könyvet írt a Maniu-gárdisták 1944-es csíkszentdomokosi mészárlásáról, riportnovellákat a moldvai csángókról (Ordasok tépte tájon, 1998).
amelyben – építész édesapja figuráját állítva a középpontba – csíki kishazájáról és annak népéről emlékezik meg. Ferenczes István „civilként” is a példakép lehet: amikor 2021-ben elnyerte a Príma díjat, az elismeréssel járó 5 millió forintot az utolsó fillérig felajánlotta az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek – foglalták össze példaértékű tevékenységét a laudációjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!