Ferenczes István (jobbról a második) a friss kitüntetettek körében
Fotó: Veres Nándor
Szerteágazó irodalomteremtői tevékenységéért magyar állami kitüntetést vehetett át Csíkszeredában Ferenczes István. A Kossuth-díjas költő, író a Krónika megkeresésére elmondta, bár természetesen örül az újabb elismerésnek, de a díjaktól nem lett sem jobb, sem rosszabb író, és egy alkotó tulajdonképpen sohasem lehet elégedett önmagával.
2022. szeptember 18., 14:102022. szeptember 18., 14:10
2022. szeptember 18., 14:162022. szeptember 18., 14:16
A Székelyföld irodalmi-kulturális életében betöltött meghatározó szerepéért a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adták át kedden Csíkszeredában Ferenczes István Kossuth-, Babérkoszorú és József Attila-díjas költőnek, írónak, szerkesztőnek.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a magyar államtól mindenféle díjat megkaptam már, úgyhogy ez a mostani hab a tortán” – fogalmazott a Krónika megkeresésére a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztője.
A 100 kötetes Székely Könyvtár sorozat elindítója, számos verses és prózakötet szerzője is Ferenczes, aki a Sepsiszentgyörgyön csődbe jutott csángó újság, a kétnyelvű Moldvai Magyarság kiadását-szerkesztését is magára vállalta. Magyarország Kormánya 2019-ben ismerte el Kossuth-díjjal sokoldalú irodalmi és intézményteremtő tevékenységét.
Kérdésünkre, hogy mi az, amire talán a legbüszkébb szerteágazó tevékenységéből, Ferenczes István úgy válaszolt: a büszkeség távol áll tőle, és egy alkotó ember sohasem lehet elégedett. „De a kitüntetések természetesen egy kicsit kenegetik a szíve körül az alkotót. Persze a díjaktól nem lettem sem jobb, sem rosszabb író, az élet ment tovább.
– mondta Ferenczes. Felvetésünkre, hogy jelentős megvalósítás a 2021-ben immár 100 kötetet megért Székely Könyvtár sorozat elindítása, az író úgy válaszolt, a sorozatot valóban ő találta ki, mielőtt nyugdíjba ment volna, de külön ki kell emelni, hogy a 100 kötet kivitelezője, szerkesztője, aki nagyon magas színvonalú munkát végzett, az Lövétei Lázár László volt.
„Azt hiszem, ő legalább annyira megérdemelne egy ilyen kitüntetést, mint én” – mondta Ferenczes István. Arra is kitért, hogy most októberben lesz 25 éve, hogy elindították a Székelyföld folyóiratot. „Negyedszázados a lap, a megalapítás nem volt könnyű harc, mert rengeteg nehézséggel és ellendrukkerrel kellett megküzdeni, de sikerült. A Székelyföld megélt 25 évet, és ha egy folyóirat negyedszázados, az már nagy idő” – fogalmazott Ferenczes István.
„A lap alapításától kezdve azt vallottuk, hogy Kányádi Sándort parafrazálva a Székelyföld Szabófalvától San Franciscóig terjed. Tényleg van Amerikában, Ausztráliában előfizetőnk, sajnos Szabófalván (a Neamț megyei község a legnagyobb északi csángó település volt – szerk. megj.) nem olvasnak magyarul” – mondta Ferenczes.
Ferenczes István
Fotó: Veres Nándor
Kérdésünkre azt is felidézte, hogy a kétnyelvű, Moldvai Magyarság című lapot Háromszéken indították, ahol egy idő után nem volt anyagi fedezet a kiadására. „Farkas Árpád barátom unszolására a lapot „áthoztuk” Csíkba, már több mint 20 éven át szerkesztettük. Az idén megjelenik még nyomtatott formában, de jövőtől valószínűleg átkerül az online térbe. Hiába kétnyelvű a lap, »odabent« Moldvában nem nagyon olvasnak” – fejtette ki Ferenczes.
Kérdésünkre, hogy jelenleg mit alkot, az író azt mondta, soha nem szeretett tervekről, készülőben lévő dolgokról beszélni, mert megeshet, hogy nem lesz semmi belőlük. „A Székelyföld folyóirat szerkesztésében már rég nem veszek részt, hagytam, hogy csinálják tovább a fiatalok, én nem »lábatlankodom«” – fogalmazott nevetve az író.
Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. „Családja kulákosítása után kisdiákként a szülőföldjétől távol, a bánsági Lugoson volt kénytelen tanulni. »Örökös honvágy« – talán ez a legjellemzőbb lelkiállapot Ferenczes középiskolás diákéveire, egyáltalán nem véletlen, hogy a későbbiekben annyira szívén viseli nemcsak a székelyek, hanem a moldvai csángómagyarok sorsát is” – hangzott el a Magyar Érdemrend Középkeresztje átadásakor a laudációban.
Ferenczes István az 1989-es romániai forradalom előtt olyan nagy sikerű versesköteteket jegyzett, mint a Ki virággal megveretett (1984), illetve Megőszülsz, mint a fenyvesek (1988). Az 1989-es forradalom kitörésekor pedig a tömeg kérésére többször is elszavalta addig csak kéziratban terjedő, A diktatúra közhelyei című szamizdat versét a csíkszeredai Szabadság téren.
A későbbiekben alapító főszerkesztőként 1997 októberén útjára indította a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóiratot, amely azóta is a Kárpát-medence egyik legolvasottabb, legtöbb előfizetővel rendelkező kulturális folyóirata. Ugyancsak Ferenczes vállalta a Sepsiszentgyörgyön csődbe jutott csángó újság, a kétnyelvű Moldvai Magyarság kiadását-szerkesztését is. Egyik legnagyobb megvalósítása a 100 kötetes Székely Könyvtár könyvsorozat, amelyben összegyűjtötte a székely–magyar írott kultúra legjelesebbjeit. A sorozat 2012 tavaszán indult útjára, az utolsó, 100. kötet pedig 2021 őszén jelent meg.
„Mindeközben természetesen az írással sem szakított Ferenczes István. Versei folyamatosan jelentek meg erdélyi és magyarországi folyóiratokban, könyvet írt a Maniu-gárdisták 1944-es csíkszentdomokosi mészárlásáról, riportnovellákat a moldvai csángókról (Ordasok tépte tájon, 1998).
amelyben – építész édesapja figuráját állítva a középpontba – csíki kishazájáról és annak népéről emlékezik meg. Ferenczes István „civilként” is a példakép lehet: amikor 2021-ben elnyerte a Príma díjat, az elismeréssel járó 5 millió forintot az utolsó fillérig felajánlotta az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek – foglalták össze példaértékű tevékenységét a laudációjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!