A kötetet a Temesvári Magyar Napokon is bemutatják
Fotó: Temesváros.ro
Zombori István szegedi történész, muzeológus új kötetben mutatja be a Bánság keresztény életében meghatározó szereppel bíró temesvári papnevelde építészeti történetét – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi munkacsoportja az MTI-t.
2023. szeptember 17., 16:042023. szeptember 17., 16:04
A közlemény szerint a magyar nyelvű közép- és felsőfokú papképzés nemcsak a hitélet gyakorlásához biztosított kiváló, művelt papokat a Bánságban, de az ő tevékenységük jelentette a terület falvaiban és városaiban élő ezrek számára a magyar anyanyelvi kultúra terjesztését is, 1806-tól.
A kifejezetten a papképzést szolgáló épület története Temesvár egykori polgármestere, Telbisz Károly és Glattfelder Gyula csanádi püspök 1913. július 4-én kötött szerződéskötésekor kezdődött. A kor sajtója e két meghatározó egyéniség közös érdemeként említi a korszerű teológiai intézet létrehozását: „Temesvár ifjú püspöke, Temesvár búcsúzó nagy polgármestere lehetővé tették, hogy új alma mater, új szeminárium új időknek neveljen papokat”.
Glattfelder Gyula püspök az ország elismert művészeire bízta az új egyházi oktatási központ tervezését és díszítését. A tervezésre pályázat útján Foerk Ernőt, a szegedi fogadalmi templom, a Dóm építészét választották. A belső terek freskóit, seccóit, az egyházi funkció mellett egyéb célokra is használt díszterem díszítését Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep alapítói és legfőbb alkotói készítették, az üvegablakok kivitelezője pedig a kiválóság tekintetében hozzájuk méltó üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa volt.
Az épület hanyatlása 1944-ben kezdődött, amikor a Temesvárra bevonuló szovjet csapatok ezt az épületet is igénybe vették, majd a kommunista rendszerben szétdúlták, művészeti értékeit elpusztították. Zombori István, a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szakmai vezetőjének kötete feltárja a múltat és bemutatja a funkciójától és művészeti értékeitől megfosztott – napjainkban az orvosi egyetem kollégiumaként működő – épület jelenét is.
A könyvet az MMA szegedi munkacsoportjának támogatásával az Esélyt a Szórványnak Alapítvány szervezésében Szegeden szeptember 19-én a Dóm Látogatóközpontban, a Temesvári Magyar Napok keretében pedig szeptember 21-én a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!