A kötetet a Temesvári Magyar Napokon is bemutatják
Fotó: Temesváros.ro
Zombori István szegedi történész, muzeológus új kötetben mutatja be a Bánság keresztény életében meghatározó szereppel bíró temesvári papnevelde építészeti történetét – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi munkacsoportja az MTI-t.
2023. szeptember 17., 16:042023. szeptember 17., 16:04
A közlemény szerint a magyar nyelvű közép- és felsőfokú papképzés nemcsak a hitélet gyakorlásához biztosított kiváló, művelt papokat a Bánságban, de az ő tevékenységük jelentette a terület falvaiban és városaiban élő ezrek számára a magyar anyanyelvi kultúra terjesztését is, 1806-tól.
A kifejezetten a papképzést szolgáló épület története Temesvár egykori polgármestere, Telbisz Károly és Glattfelder Gyula csanádi püspök 1913. július 4-én kötött szerződéskötésekor kezdődött. A kor sajtója e két meghatározó egyéniség közös érdemeként említi a korszerű teológiai intézet létrehozását: „Temesvár ifjú püspöke, Temesvár búcsúzó nagy polgármestere lehetővé tették, hogy új alma mater, új szeminárium új időknek neveljen papokat”.
Glattfelder Gyula püspök az ország elismert művészeire bízta az új egyházi oktatási központ tervezését és díszítését. A tervezésre pályázat útján Foerk Ernőt, a szegedi fogadalmi templom, a Dóm építészét választották. A belső terek freskóit, seccóit, az egyházi funkció mellett egyéb célokra is használt díszterem díszítését Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep alapítói és legfőbb alkotói készítették, az üvegablakok kivitelezője pedig a kiválóság tekintetében hozzájuk méltó üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa volt.
Az épület hanyatlása 1944-ben kezdődött, amikor a Temesvárra bevonuló szovjet csapatok ezt az épületet is igénybe vették, majd a kommunista rendszerben szétdúlták, művészeti értékeit elpusztították. Zombori István, a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szakmai vezetőjének kötete feltárja a múltat és bemutatja a funkciójától és művészeti értékeitől megfosztott – napjainkban az orvosi egyetem kollégiumaként működő – épület jelenét is.
A könyvet az MMA szegedi munkacsoportjának támogatásával az Esélyt a Szórványnak Alapítvány szervezésében Szegeden szeptember 19-én a Dóm Látogatóközpontban, a Temesvári Magyar Napok keretében pedig szeptember 21-én a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!