A kötetet a Temesvári Magyar Napokon is bemutatják
Fotó: Temesváros.ro
Zombori István szegedi történész, muzeológus új kötetben mutatja be a Bánság keresztény életében meghatározó szereppel bíró temesvári papnevelde építészeti történetét – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi munkacsoportja az MTI-t.
2023. szeptember 17., 16:042023. szeptember 17., 16:04
A közlemény szerint a magyar nyelvű közép- és felsőfokú papképzés nemcsak a hitélet gyakorlásához biztosított kiváló, művelt papokat a Bánságban, de az ő tevékenységük jelentette a terület falvaiban és városaiban élő ezrek számára a magyar anyanyelvi kultúra terjesztését is, 1806-tól.
A kifejezetten a papképzést szolgáló épület története Temesvár egykori polgármestere, Telbisz Károly és Glattfelder Gyula csanádi püspök 1913. július 4-én kötött szerződéskötésekor kezdődött. A kor sajtója e két meghatározó egyéniség közös érdemeként említi a korszerű teológiai intézet létrehozását: „Temesvár ifjú püspöke, Temesvár búcsúzó nagy polgármestere lehetővé tették, hogy új alma mater, új szeminárium új időknek neveljen papokat”.
Glattfelder Gyula püspök az ország elismert művészeire bízta az új egyházi oktatási központ tervezését és díszítését. A tervezésre pályázat útján Foerk Ernőt, a szegedi fogadalmi templom, a Dóm építészét választották. A belső terek freskóit, seccóit, az egyházi funkció mellett egyéb célokra is használt díszterem díszítését Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep alapítói és legfőbb alkotói készítették, az üvegablakok kivitelezője pedig a kiválóság tekintetében hozzájuk méltó üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa volt.
Az épület hanyatlása 1944-ben kezdődött, amikor a Temesvárra bevonuló szovjet csapatok ezt az épületet is igénybe vették, majd a kommunista rendszerben szétdúlták, művészeti értékeit elpusztították. Zombori István, a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szakmai vezetőjének kötete feltárja a múltat és bemutatja a funkciójától és művészeti értékeitől megfosztott – napjainkban az orvosi egyetem kollégiumaként működő – épület jelenét is.
A könyvet az MMA szegedi munkacsoportjának támogatásával az Esélyt a Szórványnak Alapítvány szervezésében Szegeden szeptember 19-én a Dóm Látogatóközpontban, a Temesvári Magyar Napok keretében pedig szeptember 21-én a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!