Kádár Elemér néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa
Fotó: Bethlendi Tamás
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig nagyonis van” – fogalmazott a tánc szerdai világnapja apropóján Kádár Elemér kézdivásárhelyi néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa.
2020. április 29., 16:222020. április 29., 16:22
2020. április 29., 16:342020. április 29., 16:34
„A tánc a legősibb nyelv – ezt szinte mindenki tudja, már-már közhely. De mélyebben belegondolni nem szoktunk. Pedig hát, a tánc a beszélt nyelv előtt, ami nagyjából ötvenezer éves, több, mint egymillió évig a legkifinomultabb, legmagasabb szintje volt az ősemberek mutogató gesztus- és testtartásnyelvezetének” – mondta el a tánc szerdai világnapja apropóján a Krónika megkeresésére Kádár Elemér kézdivásárhelyi néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa.
Mint kifejtette, a tánccal „szóltak” eleink a szellemekhez, de gyakran egymáshoz is,
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig mindannyian ismerjük a görög Zorbász történetét, a tánc szerepét az ő életében, sőt vannak, akik ismerik Nietzsche ide vonatkozó szavait is: „csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni” – fejtette ki a táncpedagógus. Mint fogalmazott,
„ A tánc, mint nyelv, természetesen monológra is alkalmas. Mintsem egy gyóntatószékben térdelve, vagy egy rendelői heverőn beszélnék, hanyatt fekve a mennyezetre bámulván, magamat keresvén, hangosan gondolkozván, inkább táncolok. Mint egy szibériai, vagy indián sámán, mint egy táltos. Ha egyedül, hát egyedül. Isten látja, s ha jól csinálom, együtt táncol velem. És már nem is vagyok egyedül”– tette hozzá Kádár Elemér.
A koreográfus kifejtette, meglátása szerint a tánc által olyan spirituális élmény érhető el, ami felszabadít, meggyógyít. „Szent Ágoston ezt mondja és én vallom, tanúsítom, hogy igaz:
Április 29-én emlékeznek meg a tánc világnapjáról, amelyet Jean-Georges Noverre, francia balett-táncos születésnapjához köthetően 1982 óta ezen a napon ünnepelnek szerte a világon. A tánc világnapja alkalmából a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét évente más-más személy fogalmazza meg. Idén Gregory Vuyani Maqoma dél-afrikai táncművész, színész, koreográfus és táncpedagógus osztotta meg gondolatait.
Üzenetében saját táncélményéről vall, amelyet a kihívás és küzdelem fogalompárosában ragad meg, és arra buzdít, hogy a tánc segítségével – most inkább, mint valaha – az emberiességre, összefogásra emlékeztessük a világot. „Minden egyes nap olyan új kihívást jelent, amivel meg kell küzdenem, és csakis a tánc segítségével tudok értelmet adni a világnak. Elképzelhetetlen tragédiákat élünk meg, olyan időszakot, amit legjobban poszthumán korszakként tudnék leírni. Ezért most még sokkal inkább, mint valaha, a tánccal arra kell emlékeztetnünk a világot, hogy létezik még az emberiesség. A cél ezért az, hogy a tánc legyőzhetetlen és oszthatatlan hidrafejjé változzon. Most már csak az kell, hogy még többet táncoljunk!” – szól a dél-afrikai táncművész üzenete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!