Kádár Elemér néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa
Fotó: Bethlendi Tamás
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig nagyonis van” – fogalmazott a tánc szerdai világnapja apropóján Kádár Elemér kézdivásárhelyi néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa.
2020. április 29., 16:222020. április 29., 16:22
2020. április 29., 16:342020. április 29., 16:34
„A tánc a legősibb nyelv – ezt szinte mindenki tudja, már-már közhely. De mélyebben belegondolni nem szoktunk. Pedig hát, a tánc a beszélt nyelv előtt, ami nagyjából ötvenezer éves, több, mint egymillió évig a legkifinomultabb, legmagasabb szintje volt az ősemberek mutogató gesztus- és testtartásnyelvezetének” – mondta el a tánc szerdai világnapja apropóján a Krónika megkeresésére Kádár Elemér kézdivásárhelyi néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa.
Mint kifejtette, a tánccal „szóltak” eleink a szellemekhez, de gyakran egymáshoz is,
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig mindannyian ismerjük a görög Zorbász történetét, a tánc szerepét az ő életében, sőt vannak, akik ismerik Nietzsche ide vonatkozó szavait is: „csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni” – fejtette ki a táncpedagógus. Mint fogalmazott,
„ A tánc, mint nyelv, természetesen monológra is alkalmas. Mintsem egy gyóntatószékben térdelve, vagy egy rendelői heverőn beszélnék, hanyatt fekve a mennyezetre bámulván, magamat keresvén, hangosan gondolkozván, inkább táncolok. Mint egy szibériai, vagy indián sámán, mint egy táltos. Ha egyedül, hát egyedül. Isten látja, s ha jól csinálom, együtt táncol velem. És már nem is vagyok egyedül”– tette hozzá Kádár Elemér.
A koreográfus kifejtette, meglátása szerint a tánc által olyan spirituális élmény érhető el, ami felszabadít, meggyógyít. „Szent Ágoston ezt mondja és én vallom, tanúsítom, hogy igaz:
Április 29-én emlékeznek meg a tánc világnapjáról, amelyet Jean-Georges Noverre, francia balett-táncos születésnapjához köthetően 1982 óta ezen a napon ünnepelnek szerte a világon. A tánc világnapja alkalmából a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét évente más-más személy fogalmazza meg. Idén Gregory Vuyani Maqoma dél-afrikai táncművész, színész, koreográfus és táncpedagógus osztotta meg gondolatait.
Üzenetében saját táncélményéről vall, amelyet a kihívás és küzdelem fogalompárosában ragad meg, és arra buzdít, hogy a tánc segítségével – most inkább, mint valaha – az emberiességre, összefogásra emlékeztessük a világot. „Minden egyes nap olyan új kihívást jelent, amivel meg kell küzdenem, és csakis a tánc segítségével tudok értelmet adni a világnak. Elképzelhetetlen tragédiákat élünk meg, olyan időszakot, amit legjobban poszthumán korszakként tudnék leírni. Ezért most még sokkal inkább, mint valaha, a tánccal arra kell emlékeztetnünk a világot, hogy létezik még az emberiesség. A cél ezért az, hogy a tánc legyőzhetetlen és oszthatatlan hidrafejjé változzon. Most már csak az kell, hogy még többet táncoljunk!” – szól a dél-afrikai táncművész üzenete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!