HIRDETÉS

Felélesztenék az egykoron világhírű nagybányai művésztele­pet

Pap Melinda 2017. december 27., 16:25

Újjáélesztené az egykor méltán világhírű nagybányai művésztelepet a város vezetése, egy program keretében külföldi alkotókat látnának vendégül az egy hónapja átadott művészeti központban. Az önkormányzati pénzből korszerűsített épületegyüttes egyedülálló az országban.

A nagybányai művésztelep felújított épületeit novemberben adták át Fotó: Facebook/Catalin Chereches

Az idén 121 éves, 1896-ban alakult, nemzetközi hírnevű nagybányai művész­telep hagyományainak és a Má­ra­maros megyei város művészeti életének az újjáélesztése a nem titkolt célja az egy hónapja átadott Nagybányai Művészeti Központnak, melyben külföldi alkotókat is vendégül látnának működtetői. Az országszerte egyedülálló infrastruktúra kihasználására irányuló programot tavasszal indítanák be – mondta el a Krónikának Laura Ghinea, a központot működtető Romániai Művészek Szövetsége nagybányai szervezetének elnöke.

A máramarosi megyeszékhely önkormányzata régóta tervezi a számos művész alkotóműhelyeként szolgáló művésztelep hagyományának értékesítését, turisztikai kihasználását.

HIRDETÉS

A négy – 1904-ben, 1911-ben, illetve 1968–70-ben készült – épületből, no meg egy hatalmas kiállítótérből álló művésztelep hároméves munka eredményeként újult meg, a 3,2 millió eurós beruházást teljes egészében a helyi költségvetésből finanszírozták

– mondta el lapunknak az illetékes. A munka során felújították az épületeket, illetve modern, 700 négyzetméteres galériát hoztak létre, amely multifunkcionális teremként működik majd, és a kiállításokon kívül koncerteknek, filmvetítéseknek stb. is helyet ad.

Laura Ghinea elmondta, a központot november 10–12-én, háromnapos avatóünnepség keretében adták át, ezen a 120 tagot számláló nagybányai szervezet egyharmadának, negyven alkotónak a munkáiból nyitottak meg kiállítást. A rendezvénysorozatra magyarországi, ukrajnai, bulgáriai, németországi, franciaországi, olaszországi stb. társszervezetek művészei is meghívást kaptak, de bukaresti, kolozsvári, temesvári alkotók is jelen voltak.

Az alkalomból tartott, a művészek társadalomban betöltött jelenlegi szerepéről szóló kollokviumon valamennyien beszéltek az adott országban alkalmazott gyakorlatról, az alkotók és művészi alkotások helyzetéről, így az európai helyzet egyfajta keresztmetszetét kapták a jelenlévők, mesélte Ghinea.

Kulturális híd

A felújított művészeti központ egyfajta híd kíván lenni a művészek és a lakosság között, hangoztatta a megnyitón Cătălin Cherecheș polgármester is, aki arra kérte a résztvevőket, hogy ne úgy tekintsenek a művésztelepre, mint olyan helyre, ahova bezárkóznak a művészek.

Szeretném, ha a környéket a művészek és a nagybányaiak, turisták és művészetkedvelők találkozásának helyévé változtatnánk. Szeretném, ha újjáéledne a művésztelep szelleme, és az egész világból hívnánk ide művészeket”

– fogalmazott a helyi sajtó beszámolója szerint az elöljáró.

Cătălin Cherecheș polgármester (balra) azt szeretné, ha újjáéledne a művésztelep szelleme Fotó: Facebook/Catalin Chereches

A multikulturalitás egykori és jövőbeli helyszíneként tekint a művésztelepre Livia Ghinea is, aki szerint a felújítási munkálatok 97 százalékban készültek el, a legtöbb épületben még az utolsó simítások zajlanak, jelenleg csak a galéria működik. Az épületekben a régi hagyomány felélesztése érdekében alkotóműhelyeket alakítottak ki, ezekbe 29 helyi és máshonnan érkező művész számára teremtettek optimális feltételeket. Az 50 és 100 négyzetméteres, garzonlakásként kialakított terek saját fürdőszobával, gáz- és villanyórával is rendelkeznek, megfelelő lakhatási körülményeket biztosítanak a művészek számára, magyarázta az illetékes.

Kínálatot teremtettek a kereslethez

„Az a cél, hogy újranyissuk a művésztelepet, az egész világból várunk művészeket, akik itt alkotnak és Nagybányának is adományoznak munkát” – fogalmazott Ghinea. Elmondta, az erre irányuló programot tavasszal indítanák el, és a felújítási munkához hasonlóan a helyi önkormányzat finanszírozná. Mint mondta,

az elképzelés szerint a meghívott művészek egyfajta ösztöndíjban részesülnének, de a városháza a helyszín mellett a munkaeszközöket is biztosítaná számukra. Az alkotók – igény szerint – egy, három vagy akár hét hónapig is élvezhetnék a nagybányaiak vendégszerete­tét.

Már van érdeklődés a lehetőség iránt, mondta a művész, elismerve ugyanakkor, „hogy amikor volt kereslet, nem voltak meg a feltételek”. Elmondta, az alkotóműhelyeket a korábbi megkeresések okán hozták létre, az infrastruktúra egyedülálló Romániában, korábban épp ennek hiánya miatt nem csatlakozhattak az európai hálózathoz.

Fotó: Facebook/Catalin Chereches

Az alkotóműhelyek egyfajta oktatói térként is szolgálnak majd, mondta el Ghinea, aki szerint a neves művészek itt egyfajta szabadegyetemként előadásokat is tartanak majd diákok, egyetemisták és más, művészet iránt érdeklődő személyek számára. Emellett az említett galériát is multifunkcionális térnek szánják, amely a tárlatok mellett a nagybányai kulturális-művészeti élet jelentős eseményeinek is helyt ad.

Mint ismeretes, az 1896-ban elindított nagybányai művésztelepen bontakozott ki a nagybányai festőiskola, amely a modern magyar festészetet elindító mozgalom volt, és működésének csak a második világháború vetett véget. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult, három művészgeneráció alkotott itt.

A nagybányai iskola fő érdeme, hogy meghonosított olyan művészeti irányzatokat, mint a naturalizmus és a plein air festészet.

A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt, alapítói között található Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a magyar festőművészekre, valamennyi csoportosulás, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is érvényesült hatása.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS