A nagybányai művésztelep felújított épületeit novemberben adták át
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
Újjáélesztené az egykor méltán világhírű nagybányai művésztelepet a város vezetése, egy program keretében külföldi alkotókat látnának vendégül az egy hónapja átadott művészeti központban. Az önkormányzati pénzből korszerűsített épületegyüttes egyedülálló az országban.
2017. december 27., 16:252017. december 27., 16:25
Az idén 121 éves, 1896-ban alakult, nemzetközi hírnevű nagybányai művésztelep hagyományainak és a Máramaros megyei város művészeti életének az újjáélesztése a nem titkolt célja az egy hónapja átadott Nagybányai Művészeti Központnak, melyben külföldi alkotókat is vendégül látnának működtetői. Az országszerte egyedülálló infrastruktúra kihasználására irányuló programot tavasszal indítanák be – mondta el a Krónikának Laura Ghinea, a központot működtető Romániai Művészek Szövetsége nagybányai szervezetének elnöke.
A máramarosi megyeszékhely önkormányzata régóta tervezi a számos művész alkotóműhelyeként szolgáló művésztelep hagyományának értékesítését, turisztikai kihasználását.
– mondta el lapunknak az illetékes. A munka során felújították az épületeket, illetve modern, 700 négyzetméteres galériát hoztak létre, amely multifunkcionális teremként működik majd, és a kiállításokon kívül koncerteknek, filmvetítéseknek stb. is helyet ad.
Laura Ghinea elmondta, a központot november 10–12-én, háromnapos avatóünnepség keretében adták át, ezen a 120 tagot számláló nagybányai szervezet egyharmadának, negyven alkotónak a munkáiból nyitottak meg kiállítást. A rendezvénysorozatra magyarországi, ukrajnai, bulgáriai, németországi, franciaországi, olaszországi stb. társszervezetek művészei is meghívást kaptak, de bukaresti, kolozsvári, temesvári alkotók is jelen voltak.
Az alkalomból tartott, a művészek társadalomban betöltött jelenlegi szerepéről szóló kollokviumon valamennyien beszéltek az adott országban alkalmazott gyakorlatról, az alkotók és művészi alkotások helyzetéről, így az európai helyzet egyfajta keresztmetszetét kapták a jelenlévők, mesélte Ghinea.
A felújított művészeti központ egyfajta híd kíván lenni a művészek és a lakosság között, hangoztatta a megnyitón Cătălin Cherecheș polgármester is, aki arra kérte a résztvevőket, hogy ne úgy tekintsenek a művésztelepre, mint olyan helyre, ahova bezárkóznak a művészek.
– fogalmazott a helyi sajtó beszámolója szerint az elöljáró.
Cătălin Cherecheș polgármester (balra) azt szeretné, ha újjáéledne a művésztelep szelleme
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
A multikulturalitás egykori és jövőbeli helyszíneként tekint a művésztelepre Livia Ghinea is, aki szerint a felújítási munkálatok 97 százalékban készültek el, a legtöbb épületben még az utolsó simítások zajlanak, jelenleg csak a galéria működik. Az épületekben a régi hagyomány felélesztése érdekében alkotóműhelyeket alakítottak ki, ezekbe 29 helyi és máshonnan érkező művész számára teremtettek optimális feltételeket. Az 50 és 100 négyzetméteres, garzonlakásként kialakított terek saját fürdőszobával, gáz- és villanyórával is rendelkeznek, megfelelő lakhatási körülményeket biztosítanak a művészek számára, magyarázta az illetékes.
„Az a cél, hogy újranyissuk a művésztelepet, az egész világból várunk művészeket, akik itt alkotnak és Nagybányának is adományoznak munkát” – fogalmazott Ghinea. Elmondta, az erre irányuló programot tavasszal indítanák el, és a felújítási munkához hasonlóan a helyi önkormányzat finanszírozná. Mint mondta,
Már van érdeklődés a lehetőség iránt, mondta a művész, elismerve ugyanakkor, „hogy amikor volt kereslet, nem voltak meg a feltételek”. Elmondta, az alkotóműhelyeket a korábbi megkeresések okán hozták létre, az infrastruktúra egyedülálló Romániában, korábban épp ennek hiánya miatt nem csatlakozhattak az európai hálózathoz.
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
Az alkotóműhelyek egyfajta oktatói térként is szolgálnak majd, mondta el Ghinea, aki szerint a neves művészek itt egyfajta szabadegyetemként előadásokat is tartanak majd diákok, egyetemisták és más, művészet iránt érdeklődő személyek számára. Emellett az említett galériát is multifunkcionális térnek szánják, amely a tárlatok mellett a nagybányai kulturális-művészeti élet jelentős eseményeinek is helyt ad.
Mint ismeretes, az 1896-ban elindított nagybányai művésztelepen bontakozott ki a nagybányai festőiskola, amely a modern magyar festészetet elindító mozgalom volt, és működésének csak a második világháború vetett véget. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult, három művészgeneráció alkotott itt.
A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt, alapítói között található Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a magyar festőművészekre, valamennyi csoportosulás, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is érvényesült hatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!