A nagybányai művésztelep felújított épületeit novemberben adták át
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
Újjáélesztené az egykor méltán világhírű nagybányai művésztelepet a város vezetése, egy program keretében külföldi alkotókat látnának vendégül az egy hónapja átadott művészeti központban. Az önkormányzati pénzből korszerűsített épületegyüttes egyedülálló az országban.
2017. december 27., 16:252017. december 27., 16:25
Az idén 121 éves, 1896-ban alakult, nemzetközi hírnevű nagybányai művésztelep hagyományainak és a Máramaros megyei város művészeti életének az újjáélesztése a nem titkolt célja az egy hónapja átadott Nagybányai Művészeti Központnak, melyben külföldi alkotókat is vendégül látnának működtetői. Az országszerte egyedülálló infrastruktúra kihasználására irányuló programot tavasszal indítanák be – mondta el a Krónikának Laura Ghinea, a központot működtető Romániai Művészek Szövetsége nagybányai szervezetének elnöke.
A máramarosi megyeszékhely önkormányzata régóta tervezi a számos művész alkotóműhelyeként szolgáló művésztelep hagyományának értékesítését, turisztikai kihasználását.
– mondta el lapunknak az illetékes. A munka során felújították az épületeket, illetve modern, 700 négyzetméteres galériát hoztak létre, amely multifunkcionális teremként működik majd, és a kiállításokon kívül koncerteknek, filmvetítéseknek stb. is helyet ad.
Laura Ghinea elmondta, a központot november 10–12-én, háromnapos avatóünnepség keretében adták át, ezen a 120 tagot számláló nagybányai szervezet egyharmadának, negyven alkotónak a munkáiból nyitottak meg kiállítást. A rendezvénysorozatra magyarországi, ukrajnai, bulgáriai, németországi, franciaországi, olaszországi stb. társszervezetek művészei is meghívást kaptak, de bukaresti, kolozsvári, temesvári alkotók is jelen voltak.
Az alkalomból tartott, a művészek társadalomban betöltött jelenlegi szerepéről szóló kollokviumon valamennyien beszéltek az adott országban alkalmazott gyakorlatról, az alkotók és művészi alkotások helyzetéről, így az európai helyzet egyfajta keresztmetszetét kapták a jelenlévők, mesélte Ghinea.
A felújított művészeti központ egyfajta híd kíván lenni a művészek és a lakosság között, hangoztatta a megnyitón Cătălin Cherecheș polgármester is, aki arra kérte a résztvevőket, hogy ne úgy tekintsenek a művésztelepre, mint olyan helyre, ahova bezárkóznak a művészek.
– fogalmazott a helyi sajtó beszámolója szerint az elöljáró.
Cătălin Cherecheș polgármester (balra) azt szeretné, ha újjáéledne a művésztelep szelleme
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
A multikulturalitás egykori és jövőbeli helyszíneként tekint a művésztelepre Livia Ghinea is, aki szerint a felújítási munkálatok 97 százalékban készültek el, a legtöbb épületben még az utolsó simítások zajlanak, jelenleg csak a galéria működik. Az épületekben a régi hagyomány felélesztése érdekében alkotóműhelyeket alakítottak ki, ezekbe 29 helyi és máshonnan érkező művész számára teremtettek optimális feltételeket. Az 50 és 100 négyzetméteres, garzonlakásként kialakított terek saját fürdőszobával, gáz- és villanyórával is rendelkeznek, megfelelő lakhatási körülményeket biztosítanak a művészek számára, magyarázta az illetékes.
„Az a cél, hogy újranyissuk a művésztelepet, az egész világból várunk művészeket, akik itt alkotnak és Nagybányának is adományoznak munkát” – fogalmazott Ghinea. Elmondta, az erre irányuló programot tavasszal indítanák el, és a felújítási munkához hasonlóan a helyi önkormányzat finanszírozná. Mint mondta,
Már van érdeklődés a lehetőség iránt, mondta a művész, elismerve ugyanakkor, „hogy amikor volt kereslet, nem voltak meg a feltételek”. Elmondta, az alkotóműhelyeket a korábbi megkeresések okán hozták létre, az infrastruktúra egyedülálló Romániában, korábban épp ennek hiánya miatt nem csatlakozhattak az európai hálózathoz.
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
Az alkotóműhelyek egyfajta oktatói térként is szolgálnak majd, mondta el Ghinea, aki szerint a neves művészek itt egyfajta szabadegyetemként előadásokat is tartanak majd diákok, egyetemisták és más, művészet iránt érdeklődő személyek számára. Emellett az említett galériát is multifunkcionális térnek szánják, amely a tárlatok mellett a nagybányai kulturális-művészeti élet jelentős eseményeinek is helyt ad.
Mint ismeretes, az 1896-ban elindított nagybányai művésztelepen bontakozott ki a nagybányai festőiskola, amely a modern magyar festészetet elindító mozgalom volt, és működésének csak a második világháború vetett véget. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult, három művészgeneráció alkotott itt.
A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt, alapítói között található Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a magyar festőművészekre, valamennyi csoportosulás, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is érvényesült hatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!