Szatmár középkori történelmének tárgyi emlékei bukkannak elő az ásatások nyomán
Fotó: Szőcs Péter Levente/Facebook
Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek. A feltárásról Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, középkor- kutató régész beszélt a Krónikának.
2020. november 26., 18:432020. november 26., 18:43
Értékes középkori leletanyagra bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei a város központjában, ahol nemcsak Szatmár, de az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős leletek bukkantak elő. A város szívében végeznek ásatásokat, mivel teljes mértékben felújítják, és kibővítik a Református Kollégium épületét. Szőcs Péter Levente, a múzeum igazgatóhelyettese, középkor-kutató régész telefonhívásunk időpontjában, csütörtökön is az ásatások helyszínén tartózkodott.
Mint mondta, múlt héten kezdték a feltárásokat, a Református Gimnázium felújításának, bővítésének munkálatai miatt végzik a feltárást: a tanintézet számára új lépcsőházat és melléképületet építenek.
– mondta el Szőcs Péter Levente.
A szakember felhívta a figyelmet, a város középkori magjában végzik a munkálatokat: az egykori Szatmár városról van szó, nem Szatmárnémetiről – ugyanis két külön város volt, Németi központja máshol található.
„A Láncos templom környéke ez. Az egykori plébániatemplom mellett temető és a város piactere volt található, ezek a környéken a leggazdagabb polgárok, kereskedők lakóházai, bolthelyiségei álltak” – fejtette ki a régész. Mint mondta,
„Korábban a 15. század végi lakóház maradványai kerültek elő, most mélyebbre ásunk, valószínűleg egy ennél régebbi, 14. század végi épület is felbukkan” – mutatott rá a régész. Úgy fogalmazott, három jelentős lakóház-réteget tudnak elkülöníteni: az egyik épület annak idején leégett, a talajt leegyengették, másik házat építettek rá később. „Az egyik a kora-újkortól a 18. századig tartó réteg, a második a 15. század végi – ez az épület az első török pusztításkor égett le, és most tárjuk fel a harmadik, 14. század végi réteget” – magyarázta az igazgató-helyettes.
Szőcs Péter Levente
Fotó: Facebook
Szőcs Péter azt is elmondta, a hideg időjárás miatt nem könnyű végezni a régészeti munkálatokat: milliméter-papírra kell dokumentálniuk, rajzolniuk a leleteket a helyszínen, és remélik, december közepéig befejezik a feltárásokat. „A korábbi rétegek nyilván mélyebben vannak. Először az újabb rétegeket kell felderítenünk, szép lassan haladunk lefelé, az esetleges Árpád-kori leletanyag még a „talpunk alatt” van” – mondta a régész. Kitért arra is, hogy
„Nagyon színvonalas kerámianyag bukkant elő, finom, lepecsételt díszkerámiák. A nemesi háztartások tartozékai lehettek a 15. század végi lakóházból előkerült csempedíszek, és lovagalakokat ábrázoló kályha-elemek is a felszínre kerültek” – sorolta a régész.
Amint a szatmári polgármesteri hivatal honlapján a város történelméről írják, úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, porig égett, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!