Szatmár középkori történelmének tárgyi emlékei bukkannak elő az ásatások nyomán
Fotó: Szőcs Péter Levente/Facebook
Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek. A feltárásról Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, középkor- kutató régész beszélt a Krónikának.
2020. november 26., 18:432020. november 26., 18:43
Értékes középkori leletanyagra bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei a város központjában, ahol nemcsak Szatmár, de az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős leletek bukkantak elő. A város szívében végeznek ásatásokat, mivel teljes mértékben felújítják, és kibővítik a Református Kollégium épületét. Szőcs Péter Levente, a múzeum igazgatóhelyettese, középkor-kutató régész telefonhívásunk időpontjában, csütörtökön is az ásatások helyszínén tartózkodott.
Mint mondta, múlt héten kezdték a feltárásokat, a Református Gimnázium felújításának, bővítésének munkálatai miatt végzik a feltárást: a tanintézet számára új lépcsőházat és melléképületet építenek.
– mondta el Szőcs Péter Levente.
A szakember felhívta a figyelmet, a város középkori magjában végzik a munkálatokat: az egykori Szatmár városról van szó, nem Szatmárnémetiről – ugyanis két külön város volt, Németi központja máshol található.
„A Láncos templom környéke ez. Az egykori plébániatemplom mellett temető és a város piactere volt található, ezek a környéken a leggazdagabb polgárok, kereskedők lakóházai, bolthelyiségei álltak” – fejtette ki a régész. Mint mondta,
„Korábban a 15. század végi lakóház maradványai kerültek elő, most mélyebbre ásunk, valószínűleg egy ennél régebbi, 14. század végi épület is felbukkan” – mutatott rá a régész. Úgy fogalmazott, három jelentős lakóház-réteget tudnak elkülöníteni: az egyik épület annak idején leégett, a talajt leegyengették, másik házat építettek rá később. „Az egyik a kora-újkortól a 18. századig tartó réteg, a második a 15. század végi – ez az épület az első török pusztításkor égett le, és most tárjuk fel a harmadik, 14. század végi réteget” – magyarázta az igazgató-helyettes.
Szőcs Péter Levente
Fotó: Facebook
Szőcs Péter azt is elmondta, a hideg időjárás miatt nem könnyű végezni a régészeti munkálatokat: milliméter-papírra kell dokumentálniuk, rajzolniuk a leleteket a helyszínen, és remélik, december közepéig befejezik a feltárásokat. „A korábbi rétegek nyilván mélyebben vannak. Először az újabb rétegeket kell felderítenünk, szép lassan haladunk lefelé, az esetleges Árpád-kori leletanyag még a „talpunk alatt” van” – mondta a régész. Kitért arra is, hogy
„Nagyon színvonalas kerámianyag bukkant elő, finom, lepecsételt díszkerámiák. A nemesi háztartások tartozékai lehettek a 15. század végi lakóházból előkerült csempedíszek, és lovagalakokat ábrázoló kályha-elemek is a felszínre kerültek” – sorolta a régész.
Amint a szatmári polgármesteri hivatal honlapján a város történelméről írják, úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, porig égett, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!