
Wass Albert a Kolozs vármegyei Válaszúton született 1908. január 8-án, 1998. február 17-én hunyt el a floridai Astonban
A 2023-as esztendő a magyar olvasók körében Wass Albert születésének száztizenötödik és halálának huszonötödik évfordulója. De ki is Wass Albert? Egy rendkívül összetett személyiség.
2023. február 17., 15:562023. február 17., 15:56
2023. február 17., 15:582023. február 17., 15:58
Bonyolult lelkületű férj és apa, ellentétek között vergődő sokoldalú értelmiségi, a konzervatív nemzeti és vallási értékeket konokul hangoztató tollforgató, a kisebbségi jogok mellett makacsul kiálló emberjogi harcos. Ellentmondásos megítélése a magyar sors jellemző terméke.
Ugyanakkor sajátos magyar sors az övé – fél életen át halálra ítélten élni, igaz, nem a siralomházban, hanem amerikai emigrációban.
Ami az emigrációba magával vitt háborús bűnösségét illeti, a Szekuritáté valójában azért próbálkozott több ízben a likvidálásával, mert az író írásban vállalt hitet tett a kommunista hatalom igazságtalansága ellen és a magyarság jogai mellett. Mondhatni: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete volt.
Meggyőződésem: Wass Albert korának áldozata, szülőhazáját elhagyni kényszerülő politikai mártír, sokáig meg nem értett és el nem ismert, ízig-vérig erdélyi magyar értelmiségi. Élete egyik legnehezebb pillanatában Erdély, majd Magyarország elhagyása mellett döntött, bízva abban, hogy életben maradva az erdélyi magyarság, az összmagyarság kedvezőtlen sorsának a közvetítése írói hivatása és feladata lesz egyben.
Legnagyobb művei az emigrációban jelentek meg: németországi tartózkodása idején vált sikerkönyvvé az Adjátok vissza a hegyeimet!, Amerikában született meg A funtineli boszorkány, valamint a Kard és kasza. E három könyv az ötven legnépszerűbb magyar regény között szerepel. És a többiekről még említést sem tettem. Wass Albert a legolvasottabb magyar írók közé tartozik, művei ott sorakoznak a könyvespolcokon, a szívekben és a lelkekben egyaránt. Miközben fájó, hogy az író emlékére csak „Vándor székely” aláírással lehet szobrot állítani szülőföldjén.
Wass Albert hosszú, gazdag és értékés, ellentmondásokkal járó életpályájának rövid értékelését Molter Károly méltatása zárja, aki a feltörekvő fiatal írótehetségről az alábbiakat vallotta: „Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!