Wass Albert a Kolozs vármegyei Válaszúton született 1908. január 8-án, 1998. február 17-én hunyt el a floridai Astonban
A 2023-as esztendő a magyar olvasók körében Wass Albert születésének száztizenötödik és halálának huszonötödik évfordulója. De ki is Wass Albert? Egy rendkívül összetett személyiség.
2023. február 17., 15:562023. február 17., 15:56
2023. február 17., 15:582023. február 17., 15:58
Bonyolult lelkületű férj és apa, ellentétek között vergődő sokoldalú értelmiségi, a konzervatív nemzeti és vallási értékeket konokul hangoztató tollforgató, a kisebbségi jogok mellett makacsul kiálló emberjogi harcos. Ellentmondásos megítélése a magyar sors jellemző terméke.
Ugyanakkor sajátos magyar sors az övé – fél életen át halálra ítélten élni, igaz, nem a siralomházban, hanem amerikai emigrációban.
Ami az emigrációba magával vitt háborús bűnösségét illeti, a Szekuritáté valójában azért próbálkozott több ízben a likvidálásával, mert az író írásban vállalt hitet tett a kommunista hatalom igazságtalansága ellen és a magyarság jogai mellett. Mondhatni: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete volt.
Meggyőződésem: Wass Albert korának áldozata, szülőhazáját elhagyni kényszerülő politikai mártír, sokáig meg nem értett és el nem ismert, ízig-vérig erdélyi magyar értelmiségi. Élete egyik legnehezebb pillanatában Erdély, majd Magyarország elhagyása mellett döntött, bízva abban, hogy életben maradva az erdélyi magyarság, az összmagyarság kedvezőtlen sorsának a közvetítése írói hivatása és feladata lesz egyben.
Legnagyobb művei az emigrációban jelentek meg: németországi tartózkodása idején vált sikerkönyvvé az Adjátok vissza a hegyeimet!, Amerikában született meg A funtineli boszorkány, valamint a Kard és kasza. E három könyv az ötven legnépszerűbb magyar regény között szerepel. És a többiekről még említést sem tettem. Wass Albert a legolvasottabb magyar írók közé tartozik, művei ott sorakoznak a könyvespolcokon, a szívekben és a lelkekben egyaránt. Miközben fájó, hogy az író emlékére csak „Vándor székely” aláírással lehet szobrot állítani szülőföldjén.
Wass Albert hosszú, gazdag és értékés, ellentmondásokkal járó életpályájának rövid értékelését Molter Károly méltatása zárja, aki a feltörekvő fiatal írótehetségről az alábbiakat vallotta: „Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!