Bogdán Zsolt színművész, Vörös Róbert dramaturg, Eszenyi Enikő rendező és Tompa Gábor színházigazgató a sajtótájékoztatón.
Fotó: Pap Melinda
Nő és férfi viszonyáról, a vágy pusztításáról, tőzsdei krachról, kilátástalanságról szól a Kolozsvári Állami Magyar Színház évadnyitó előadása, a Lulu. Frank Wedekind expresszionista művét Eszenyi Enikő vitte színre.
2019. szeptember 02., 17:532019. szeptember 02., 17:53
2019. szeptember 02., 17:572019. szeptember 02., 17:57
Eszenyi Enikő Kossuth-díjas színésznőnek, rendezőnek, a budapesti Vígszínház igazgatójának rendezésében kerül színre Kolozsváron Frank Wedekind Lulu című színműve. Az erotikával, drámai erővel és szellemességgel egyaránt átitatott, ritkán játszott, de annál különleges művet pénteken láthatja a Kolozsvári Állami Magyar Színház közönsége a 2019/2020-as évad első bemutatójaként.
A kolozsvári társulat és a Vígszínház között régi az együttműködés, emlékeztetett a hétfői sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató, aki régóta próbálja Kolozsvárra csábítani rendezni a magyarországi művészt, aki nemcsak otthon, hanem külföldön is számos rendezésével hívta fel magára a figyelmet.
Eszenyi Enikő elmondta, ez színházigazgatói teendői miatt csúszott, hiszen
A Lulu – melynek címszerepét 2001-ben maga is játszotta – különleges színmű, mutatott rá, a világirodalom egyik legjobbja, hiszen kevés író van, aki így mutatná be a nőt, illetve annak férfiakhoz fűződő viszonyát. Ráadásul a német drámaíró a női sorson keresztül
A kolozsvári előadás a szerző művének ősváltozatát dolgozza fel, melyet később maga Wedekind írt át, miután Münchenben kiverte a biztosítékot. Megpróbálta szelídíteni, komfortossá tenni, hogy elvegye a történet élét, de nem igazán sikerült, értékelték a sajtótájékoztatón a szakemberek.
Eszenyi Enikő szerint a színdarabot otthon nem is tudta volna színre vinni, mivel a Vígszínházban épp hiányzik az a középgeneráció, mely eljátszhatná a fontosabb szerepeket. Kolozsváron azonban nem csak alkalmas női főszereplőt, hanem erős férfiszínészeket is talált.
A rendező szerint az expresszionista, szecessziós mű rövid dialógusai nehéz helyzet elé állították a színészeket, a szellemesség, erotika és drámai erő hármasának megjelenítése különös technikát kívánt tőlük, amit a gyakori és gyors átöltözések tovább nehezítenek.
hangzott el. Ezeket a világhírű díszlettervező, a temesvári születésű Helmut Stürmer láttatja a kolozsvári közönséggel. Eszenyi Enikő elmondta: nagy ajándék számára, hogy az 1977-től Németországban élő látványtervezővel dolgozhat, akivel már első perctől megtalálták a közös hangot, Brassai fotóiból indultak ki, de Stürmer a világításban, árnyjátékokban és színpadi effektekben is besegített.
Fotó: Facebook / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Vörös Róbert az előadás dramaturgjaként arról számolt be, hogy a mai kornak megfelelően próbálták úgy meghúzni az anyagot, hogy ne sérüljön és a történet időben megtörténjen. Elmondta, Wedekindnek olyan gazdag életismerete van, hogy a darabra újra és újra rá lehet csodálkozni.
Amikor a femme fatale épp csak megjelenik, a német szerző „olyan nőalakot teremt, mely egészen különleges és egészen sűrű”. A kolozsvári előadás próbafolyamatában azért is jó jelen lenni, tette hozzá, mivel Eszenyi Enikővel régóta szeretnek együtt gondolkodni. Így a szöveget az ő elképezéséhez tudja közelíteni, hiszen azt vallja: a színház célja, hogy élő legyen, elevenen tükrözze azok gondolatait, akik csinálják.
A Lulut alakító Imre Éva a főszerepről elmondta: nehéz munkafolyamat részese, mely számos kérdést felvet benne, és még csak most kezd puzzle-szerűen összeállni. „Ez a nő nem kihasználni akarja a férfiakat, változatokat keres egy létformára” – jellemezte az egyébként valós alakról mintázott főszereplőt, akinek számos művésszel volt viszonya, de ezek nem csak a szenvedélyről, hanem az intellektuális fejlődésről is szóltak. A leánykereskedőt alakító Bodolai Balázs szerint
Az általa megformált szereplőről kifejtette: egy csapnivaló alak, akit a szenvedély és érdek ütközése, harca jellemez. A festőművészt alakító Viola Gábor szerint a Luluban a megértés a legfontosabb, illetve az energia, ami az előadás során létrejön.
Jobbról balra: Viola Gábor, Bodolai Balázs és Imre Éva színművészek.
Fotó: Pap Melinda
Bogdán Zsolt az általa alakított szereplőről elmondta: ez mintegy végzetként, ítéletként jelenik meg, annak bizonyítékaként, hogy „a bűn jutalma a halál”. A Lulu nagyszínpadi bemutatóját pénteken, szeptember 6-án tartják, a következő előadásra 8-án kerül sor 19 órától.
A 2019/2020-as évadban egyébként hat bemutatót tervez a kolozsvári társulat, hangzott el. De neves európai színházakat is láthat a közönség, ugyanis 11 év kihagyás után november 19–30. között Kolozsváron tartják az Európai Színházi Unió 18. fesztiválját, ahol kettő kivételével valamennyi tagszínház bemutatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!