
Fotó: A szerző felvétele
Bár sokféle közönségcsalogató eseménnyel várták a vendégeket, Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok főszervezője elmondta: elsősorban azt szeretnék, ha színházi zarándoklattá válna a rendezvény. Szélyes kifejtette, amikor öt évvel ezelőtt a nyári színházi napok ötlete megszületett, Mikházán a kapolcsi Művészetek Völgyéhez hasonló hagyományt szerettek volna teremteni, olyan nyári rendezvénysorozatot, ami a színházról, a kultúráról szól. A nyári színház megteremtésével a Felső-Nyárádmentét próbálják kizökkenteni a közönyből, s egyben gazdasági fellendülést is kölcsönözni a környéknek – mondta el Szélyes, aki – mikházi gyökerei révén – helybelinek tartja magát. A Maros Megyei Tanács, Lokodi Edit Emőke elnökasszony, valamint a helyi tanács és Gáll Lajos polgármester nemcsak továbbfejleszteni segített a nyári színház ötletét, de támogatásukkal új, a tervek szerint még idén tető alá kerülő színpad is épül. A szabadtéri színház félig elkészült színpadán szombaton este a magyarországi Forrás Színház előadásával zárult az idei Csűrszínházi Napok: a zsúfolásig telt nézőtéren John Steinbeck Egerek és emberek című darabját játszották. Ezt megelőzően a művelődési házban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkcióját, az Alvajáró románcot jutalmazta vastapssal a közönség.
Az eddigi években három-négy napig tartott, de ha felépül a nyári színpad, akkor a jelenleg Erdélyben, és talán Romániában is egyedülálló rendezvény egész nyárra szóló programoknak ad majd otthont, jelentette ki Szélyes Ferenc. Nyári táborozásokat szerveznének, szakmai találkozókat a színművészetisek számára, ezenkívül a filharmóniával is vannak közös elképzeléseik. „A mostani vendégszínházzal, a magyarországi Forrással, valamint egy szlovákiai színházzal közösen szeretnénk létrehozni egy társulást, amely szintén szerepet kapna jövőre a Csűrszínházi Napokon – fejtette ki Szélyes Ferenc, aki szerint ráfér Erdélyre a nyári színház.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.