
Fotó: A szerző felvétele
Bár sokféle közönségcsalogató eseménnyel várták a vendégeket, Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok főszervezője elmondta: elsősorban azt szeretnék, ha színházi zarándoklattá válna a rendezvény. Szélyes kifejtette, amikor öt évvel ezelőtt a nyári színházi napok ötlete megszületett, Mikházán a kapolcsi Művészetek Völgyéhez hasonló hagyományt szerettek volna teremteni, olyan nyári rendezvénysorozatot, ami a színházról, a kultúráról szól. A nyári színház megteremtésével a Felső-Nyárádmentét próbálják kizökkenteni a közönyből, s egyben gazdasági fellendülést is kölcsönözni a környéknek – mondta el Szélyes, aki – mikházi gyökerei révén – helybelinek tartja magát. A Maros Megyei Tanács, Lokodi Edit Emőke elnökasszony, valamint a helyi tanács és Gáll Lajos polgármester nemcsak továbbfejleszteni segített a nyári színház ötletét, de támogatásukkal új, a tervek szerint még idén tető alá kerülő színpad is épül. A szabadtéri színház félig elkészült színpadán szombaton este a magyarországi Forrás Színház előadásával zárult az idei Csűrszínházi Napok: a zsúfolásig telt nézőtéren John Steinbeck Egerek és emberek című darabját játszották. Ezt megelőzően a művelődési házban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkcióját, az Alvajáró románcot jutalmazta vastapssal a közönség.
Az eddigi években három-négy napig tartott, de ha felépül a nyári színpad, akkor a jelenleg Erdélyben, és talán Romániában is egyedülálló rendezvény egész nyárra szóló programoknak ad majd otthont, jelentette ki Szélyes Ferenc. Nyári táborozásokat szerveznének, szakmai találkozókat a színművészetisek számára, ezenkívül a filharmóniával is vannak közös elképzeléseik. „A mostani vendégszínházzal, a magyarországi Forrással, valamint egy szlovákiai színházzal közösen szeretnénk létrehozni egy társulást, amely szintén szerepet kapna jövőre a Csűrszínházi Napokon – fejtette ki Szélyes Ferenc, aki szerint ráfér Erdélyre a nyári színház.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.