
Fotó: A szerző felvétele
Bár sokféle közönségcsalogató eseménnyel várták a vendégeket, Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok főszervezője elmondta: elsősorban azt szeretnék, ha színházi zarándoklattá válna a rendezvény. Szélyes kifejtette, amikor öt évvel ezelőtt a nyári színházi napok ötlete megszületett, Mikházán a kapolcsi Művészetek Völgyéhez hasonló hagyományt szerettek volna teremteni, olyan nyári rendezvénysorozatot, ami a színházról, a kultúráról szól. A nyári színház megteremtésével a Felső-Nyárádmentét próbálják kizökkenteni a közönyből, s egyben gazdasági fellendülést is kölcsönözni a környéknek – mondta el Szélyes, aki – mikházi gyökerei révén – helybelinek tartja magát. A Maros Megyei Tanács, Lokodi Edit Emőke elnökasszony, valamint a helyi tanács és Gáll Lajos polgármester nemcsak továbbfejleszteni segített a nyári színház ötletét, de támogatásukkal új, a tervek szerint még idén tető alá kerülő színpad is épül. A szabadtéri színház félig elkészült színpadán szombaton este a magyarországi Forrás Színház előadásával zárult az idei Csűrszínházi Napok: a zsúfolásig telt nézőtéren John Steinbeck Egerek és emberek című darabját játszották. Ezt megelőzően a művelődési házban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkcióját, az Alvajáró románcot jutalmazta vastapssal a közönség.
Az eddigi években három-négy napig tartott, de ha felépül a nyári színpad, akkor a jelenleg Erdélyben, és talán Romániában is egyedülálló rendezvény egész nyárra szóló programoknak ad majd otthont, jelentette ki Szélyes Ferenc. Nyári táborozásokat szerveznének, szakmai találkozókat a színművészetisek számára, ezenkívül a filharmóniával is vannak közös elképzeléseik. „A mostani vendégszínházzal, a magyarországi Forrással, valamint egy szlovákiai színházzal közösen szeretnénk létrehozni egy társulást, amely szintén szerepet kapna jövőre a Csűrszínházi Napokon – fejtette ki Szélyes Ferenc, aki szerint ráfér Erdélyre a nyári színház.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.