Erdélyi kötetek a könyvünnepen

A Ganz-MÁVAG üzemek egykori gyártelepén létrehozott kiállítócsarnokoknál már a nyitónapon sorban álltak a látogatók, akiket díszvendégként a kortárs kínai irodalom, és emellett háromszáznál több kísérõrendezvény, színpadi beszélgetés is várt. A könyvbarátok százötven külföldi szerzõvel találkozhattak, köztük a fesztivál sztárvendégével, Bret Easton Ellis amerikai íróval, az Amerikai Psycho és a Nullánál is kevesebb szerzõjével.

Az esemény egyik legérdekesebb bejelentése szerint megjelenés elõtt áll a leggyakrabban használt 25 ezer magyar szót és azok helyes kiejtését tartalmazó hangos értelmezõ szótár. Csábi Orsolya, az Akadémiai Kiadó nyelvi szerkesztõségének vezetõje szerint az új szótár a határon túli magyarság által használt szavakat is tartalmazza, a területi megjelöléssel együtt.

Az erdélyi kiadók három standon kínálták könyveiket. A csíkszeredai Pallas–Akadémia kiadó standján olyan kiadványok bizonyultak a legkelendõbbnek, mint báró Bornemiszsza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek, Duka János Székely anekdoták, P. Benedek Fidél Ferences kolostorok, vagy Váli Éva Árkos üzenete egy világpolgárnak címû mûvei, vagy a Mûterem-sorozatban megjelent, Sipos László felvinci festõt bemutató kismonográfia. A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) az Irodalmi Jelen, a Koinónia, a Komp-Press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas– Akadémia, a Polis és a Pro Print kiadók könyveit hozta el Budapestre.

A budapesti vásár jó híreket tartogatott több erdélyi kiadó számára is. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas– Akadémia fõszerkesztõje nem titkolt örömmel újságolta a Krónikának: a fesztiválon sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokban élõ, csíki származású Barabási Albert-László fizikussal, hogy Behálózva címû bestsellerét magyar fordításban elsõként adhassák ki Erdélyben. „Az eredetileg angolul írt könyvében Barabási a világ kapcsolatrendszerét vizsgálja, és matematikailag bizonyítja be, hogy nincsenek véletlenek. Biztosan az sem véletlen, hogy Budapesten találkoztunk, s szülõvárosában adhatjuk ki nagy sikerû könyvének elsõ erdélyi magyar fordítását” – mondta Kozma Mária.

Ha egyszer eljön az ideje, habozás nélkül az irodalmat részesíti elõnyben a politikával szemben – jelentette ki közönségtalálkozóján Markó Béla, hozzátéve, Erdélyben könyvet írni és kiadni „nagyon fontos és jó konspiráció”. Pomogáts Béla irodalomtörténész arról beszélt, hogy néhány évtizede a budapesti villamosokon még mindenki olvasott – akkor viszont könyvet pár fillérért, sört pedig három forint húszért lehetett kapni. „Mára az arány sajnos megfordult, a sör háromszázhatvan forint, könyvet ennek sokszorosáért lehet kapni. Nosztalgiával gondolok vissza azokra az idõkre a magyar nemzet olvasóvíziója miatt” – fogalmazott Pomogáts.

Egyébként a határon túli magyar kiadók arra panaszkodtak, kiadványaik iránt enyhén megcsappant az érdeklõdés. Ezt erõsítette meg lapunknak a felvidéki és délvidéki kiadók köteteit népszerûsítõ budapesti forgalmazó is. „Jellemzõ, hogy a határon túli kiadók elsõsorban az ott élõ magyarság kultúrájához, történetéhez, néprajzához nyújtanak adalékokat” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, az RMKC vezetõje. Szerinte nem az a gond, hogy a határon túli kiadványok iránti figyelem némileg csökkent, hanem az, hogy az erdélyi könyvkiadók közül többen – valószínûleg anyagi megfontolásból – nem jöttek el a fesztiválra, kiváló bemutatkozási és kapcsolatteremtési alkalmat mulasztva el.

Külön standdal volt jelen a román mûvelõdésügyi minisztérium is, amelynek osztályvezetõje, Grosu Magdolna lapunknak elmondta, kellemes élményekkel távoznak a budapesti fesztiválról. A könyvvásáron több éve magas szintû felhozatallal jelen lévõ Románia különben a hazai színvonalas kortárs irodalomra utalva hivatalosan is jelezte, a jövõben szívesen venne részt díszvendégként a rendezvényen.

Benkõ Levente, Budapest