Első ízben látogat Erdélybe a Magyar Rádió Gyermekkórusa, amely május 17–21. között fellép Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Zilahon.
2018. május 15., 12:422018. május 15., 12:42
2018. május 15., 13:442018. május 15., 13:44
A Bartók-Pásztory és Príma díjas együttes hosszú évek óta a magyar és külföldi zeneélet megbecsült és elismert gyermekkara. Rendszeres résztvevője magyarországi és európai zenei fesztiváloknak és más zenei eseményeknek, számos rádió- és televízió-felvételt készített az anyaországban és külföldön egyaránt. Európa csaknem valamennyi országába kaptak már koncertmeghívást, turnéztak az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban, jártak Dél-Koreában és Tajvanon is.
Az erdélyi turné május 17-én, csütörtökön kezdődik a nagyváradi Újvárosi református templomban 18 órától. Kolozsváron 2018. május 19-én, szombaton 18.30 órától koncerteznek a Farkas utcai református templomban.
A szervezők tájékoztatása szerint ezen a rendkívüli alkalmon különleges estét fognak varázsolni a gyerekek. Műsoron: Halmos László, Gabriel Fauré, Johannes Brahms, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Benjamin Britten, Ligeti György, Csíky Boldizsár, Fekete Gyula, Orbán György, Vajda János művei. Zongorán/Orgonán közreműködik: Arany Zsuzsanna; vezényel dr. Matos László. Marosvásárhelyen május 20-án, 19 órakor lép fel a gyerekkórus a református Vártemplomban, míg a turné záró fellépése a zilahi Ligeti református templomba lesz május 21-én, hétfőn 17 órától.
A Magyar Rádió Gyermekkórusa alapítói Botka Valéria és Csányi László, akik 1955 és 1985 között irányították a gyermekkar életét. 1985-ben a feladatokat egy karnagy-hármas vette át: Reményi János lett az együttes művészeti vezetője, Igó Lenke és Thész Gabriella karnagyként vettek részt a kórus munkájában. 1995-től Thész Gabriella töltötte be a vezető karnagy és művészeti vezető szerepét, 1997 és 2009 között Nemes László Norbert karnaggyal együttműködve. Thész Gabriella nyugdíjba vonulását követően, 2012 óta a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya és művészeti vezetője dr. Matos László, társkarnagya 2015-ig Kabdebó Sándor volt, jelenleg Walter Judit betanító karnagy, és Vargáné Körber Katalin – a Picurkák és a Palánták Kórusának karnagya segítik a munkáját.
A Magyar Rádió Gyermekkórusának 2000 óta a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola a bázisiskolája, melynek „r.” osztályaiban kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat a felvételt nyert gyermekek.
A gyermekkórus szerkezetileg négy részre tagolódik:
• „Picurkák kórusa” (8-10 évesek): itt ismerkednek meg a kóruséneklés alapjaival, könnyebb kórusműveket, körjátékokat, népi, népzenei, betlehemes, pünkösdi, lakodalmas játékot tanulnak szerepjátékkal, mozgással és tánclépésekkel.
• „Palánták kórusa” (10-12 évesek): leginkább a magyar (XX. és XXI. századi) kórusirodalom (elsősorban Bartók, Kodály és jelentős kortárs, elsősorban magyar zeneszerzők) gyermekkari műveit sajátítják el.
• „Nagykórus” (12-15 évesek): a koncertező, turnézó kórus, egyre bővülő repertoárja a gregorián zenétől a reneszánsz vokális polifónián át a kortárs zeneművekig terjed. Bartók és Kodály kórusműveinek rendszeres előadása mellett nagy figyelmet fordítanak a mai szerzők műveinek bemutatására.
• „Leánykar” (14-18 évesek): a 2016 őszén megalakult, legfrissebb formáció, amelyben az iskola gimnazistái és nyolcadik osztályos lányai énekelnek. A kórus mintegy átmenetet képez a gyermekkórus és a felnőtt énekkar között. Elsősorban romantikus és XX-XXI. századi zeneszerzők komolyabb tartalmú, érettebb egyneműkari hangzást kívánó műveit szólaltatják meg.
A Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa olyan jeles muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Luciano Berio, Semyon Bychkov, Myung-Wung Chung, José Cura, Dennis Russell Davies, Peter Maxwell Davies, Eötvös Péter, Fischer Ádám, Fischer Iván, Philip Glass, The King’s Singers, Kobayashi Kenichiro, Kocsis Zoltán, Peskó Zoltán, Paul Sacher, Schiff András, Solti György, Karlheinz Stockhausen, Geoffrey Tate és Vásáry Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!