Közigazgatási reform vita nélkül? Erőből vinné át az átszervezést a PSD

„A prioritási sorrendet kissé megfordítanám: előbb beszéljünk erről a két reformról, amelyek végső soron a költségvetésre is hatással vannak, és utána a 2027-es költségvetésről” – tette hozzá a pártelnök, hangsúlyozva, hogy a közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie,

Szerinte a közigazgatási reform előkészítésével foglalkozó testületnek mielőbb ki kell dolgoznia a települések összevonásának feltételeit. Hangsúlyozta, hogy a döntéseknél

• nem kizárólag a lakosságszámot,
• hanem más szempontokat is figyelembe kell venni.

„Azt szeretnénk, hogy az esetleges összevonások után a közszolgáltatások színvonala jobb legyen, ne rosszabb, és csökkenjenek a közkiadások” – fogalmazott.

A PSD elnöke szerint a reformot parlamenti felelősségvállalásával kellene elfogadnia a kormánynak, még a jövő évi költségvetés jóváhagyása előtt, hogy az intézkedések pénzügyi hatásait vegyék figyelembe a büdzsé összeállításakor.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az alkotmány meghatározza Románia közigazgatási egységeinek típusait – megyék, megyei jogú városok, városok és községek –, de azok számát nem rögzíti.

A pártelnök azt is leszögezte, hogy a helyi közigazgatás átalakítása csak 2028-tól, az új önkormányzati ciklus kezdetétől valósítható meg, mivel addig a közigazgatási egységeknek hivatalban lévő polgármestereik és választott képviselő-testületeik vannak. „Szinte biztos, hogy alkotmányellenes lenne még a jelenlegi mandátumok lejárta előtt gyakorlatba ültetni” – fűzte hozzá Sorin Grindeanu.

Mint ismeretes, a közigazgatási-területi átszervezés kérdése az RMDSZ részéről már korábban is éles ellenállást váltott ki. A magyar érdekvédelmi szervezet politikusai elsősorban attól tartottak, hogy a megyék és települések mechanikus összevonása figyelmen kívül hagyná a történelmi, földrajzi és etnikai sajátosságokat.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábbi nyilatkozataiban arra figyelmeztetett, hogy a közigazgatási átszervezés nem alapulhat kizárólag a települések lakosságszámán. Kelemen szerint a Csíki-medencében például a legtöbb község nem felelne meg ennek a követelménynek, így azokat össze kellene vonni más településekkel. „Azt nem engedhetjük meg, hogy ne vegyék figyelembe a hagyományokat, a földrajzi adottságokat, a településszerkezetet, mindazt, ami az elmúlt évszázadokban kialakult” – hangsúlyozta egyik korábbi állásfoglalásában az RMDSZ elnöke.

korábban írtuk

Átrajzolnák Románia közigazgatási térképét: az RMDSZ korábban élesen bírálta a területi átszervezést

Ismét napirendre került Románia közigazgatási-területi átszervezése: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte a reform előkészítésére.