Adventi turnéra érkezik Erdélybe a Kaláka
Fotó: Facebook/Kaláka
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja. Több erdélyi településre és Bukarestbe is eljutnak.
2025. december 03., 15:582025. december 03., 15:58
„A kétszeres Kossuth-díjas Kaláka december folyamán tizenöt alkalommal varázsol ünnepi hangulatot a határainkon innen és túl élő magyar közösségekhez” – közölték a szervezők az MTI-vel.
Magyarországon pedig Dunakeszi mellett több budapesti helyszínen is fellép az együttes. Kiemelt esemény a december 21-én, a MOM Kulturális Központban megrendezett dupla koncert.
Mint írták, a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorban magyar és más nemzetiségek karácsonyi népdalai, régi egyházi énekek és megzenésített karácsonyi versek hangzanak el.
A betlehemesek karácsonykor házról házra járva üdvözlő versük végén teszik fel a kérdést: „Szabad-e bejönni ide betlehemmel?” A Kaláka karácsonyi hangversenyének keretét is ez a hagyományos betlehemes játék adja. A műsor hangfelvétele 1987-ben jelent meg, és a zenekar 1988 óta játssza ezt az összeállítást - immár több mint ezer előadáson vannak túl. Azóta járnak a Kaláka-betlehemesek adventkor „házról házra”, templomról templomra, iskolából színházba és vissza.
Az is hagyomány, hogy az adventi koncertsorozaton a Kaláka három tagja, Gryllus Dániel, Radványi Balázs és Becze Gábor mellett Major Gábor lép színpadra negyedikként a Kalákában. (A Kaláka negyedik tagja, Gryllus Vilmos a műsor indulásakor, 1988-ban éppen nem volt a zenekar tagja.)
A részletes programot itt lehet megtekinteni.
A Kaláka 1969-es megalakulása óta egyet jelent a magyar és az egyetemes költészet kimagasló alkotásainak megzenésítésével. Írtak zenét mások mellett József Attila, Ady Endre és Kosztolányi Dezső verseire is. A zenekar már több mint harminc lemezt készített.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!