
Erdélyi művészeket, alkotókat is díjaztak a nemzeti ünnep alkalmából pénteken a Pesti Vigadóban.
2015. március 15., 12:542015. március 15., 12:54
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át Ferenczes István József Attila-díjas költőnek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat alapítójának.
„A hajdani szabad székelyeké a babérkoszorú”
A csíkszeredai költő, író és újságíró éppen saját családjáról ír dokumentumregényt – mondta el a Magyar Nemzetnek. „Egyik ősöm \'48-as honvédtiszt volt. Az ő fiktív emlékiratait szeretném megírni a regényben. A csíkszeredai levéltárban akadtam rá egy 1867 után készült listára, amelyen akkor még élő \'48-as tisztek, honvédek szerepeltek. Az döbbentett meg legjobban, hogy a hajdani szabad székelyek tíz százaléka foglalkozása szerint koldus volt és szinte fele napszámos. Az övéké ez a babérkoszorú\" – mondta el az író. Korábban olyan írók, költők nyerték el a díjat, mint Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Szőcs Géza, Balla Zsófia, tavaly pedig Orbán János Dénes.
József Attila-díj Gálfalvi György szerkesztőnek
József Attila-díjjal tüntették ki a marosvásárhelyi Gálfalvi György szerkesztőt, esszéírót. Gálfalvi magyar irodalom szakot végzett Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. A sajtóban először irodalmi kritikákkal jelentkezett, 1965 és 1970 között a Bukarestben megjelenő Ifjúmunkás szerkesztője, 1970-től a marosvásárhelyi Igaz Szó című irodalmi folyóirat munkatársa.
Az Igaz Szót 1989. december 23-án Látónak keresztelték át, itt dolgozott nyugdíjazásáig, 2008-ig. 1991 júniusáig felelős titkár, 1993 januárjáig főszerkesztő-helyettes, 1993 januárjától megbízott főszerkesztő, 2005-től kinevezett főszerkesztő volt. A Látó Irodalmi Színpadán tizenhét éven keresztül 121 esten mutatta be a marosvásárhelyi közönségnek a magyar irodalom legnevesebb alkotóit, folyóiratait, kiadóit.
1990–2005 között a Romániai Írószövetség Választmányának tagja, 1995–2006 között a Magyar Írószövetség Választmányának tagja, 1991-től a Lakitelek Alapítvány kurátora, 1992-től a Népfőiskolai Alapítvány kurátora, 1995-től az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány elnökségének tagja.
Elismerés népzenekutatásért, kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért
Zenetudományi és zenei ismeretterjesztő tevékenységéért Szabolcsi Bence-díjban részesült a székelyudvarhelyi Pávai István népzenekutató (etnomuzikológus), az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
Fő kutatási területe a népzene, interetnikus népzenei kapcsolatok, népzenekutatás-történet, zenei dialektológia és tipológia, zenei identitás-vizsgálat, folklorizmus-kutatás, komputeres etnomuzikológia, folklór-dokumentumok digitális archiválása, néprajzi adatbázis-specifikáció. A marosvásárhelyi születésű Elekes Botond pedig Bánffy Miklós-díjban részesült a a kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért. A nemzeti ünnep alkalmából 18 kategóriában 75 alkotó részesült elismerésben.
Új helyettes államtitkár
Závogyán Magdolna lett az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárságának új helyettes államtitkára – közölte a tárca szombaton. A szaktárca tájékoztatása szerint Závogyán Magdolna közművelődési szakember, művelődésszervező, művelődési és felnőttképzési menedzser, 2012 óta a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója volt.
Szakmai munkáját 2012-ben Bánffy Miklós-díjjal ismerték el. Závogyán Magdolna Cseri Miklóst váltotta a poszton. Cseri Miklós március elsejétől a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért felelős miniszteri biztos.
Magyarország Babérkoszorúja Díjat kapott Ferenczes Istvánon kívül Tamás Menyhért és Zalán Tibor is. Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Dunai Tamás, Lorán Lenke és Tordai Teri színművész, Kertesi Ingrid operaénekes és Lovas Pál táncművész.
Érdemes művész lett Rátóti Zoltán színművész, a kaposvári Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója. Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott többek közt még Baska József festő- és szobrászművész, Bodolay Géza rendező, Csáji Attila festőművész, Hollerung Gábor és Záborszky Kálmán karmester, Illényi Katica hegedűművész, Koltay Gábor filmrendező, Mezei Gábor belsőépítész, Oberfrank Péter zongoraművész, karmester, Prunyi Ilona zongoraművész, valamint Bencze Ilona és Ujlaki Dénes színművészek is. Jászai Mari-díjban részesült Fekete Péter, Guelmino Sándor, Kautzky Armand, Kiss József, Láng József, Sáfár Mónika és Újhelyi Kinga. Szomor György Nádasdy Kálmán-díjat, Török Ágnes Blattner Géza-díjat kapott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!