Szócikkek Gábor Árontól a füstölt pisztrángig egy kötetben – Megjelent az Erdélyi magyar kulturális szótár

Hasznos lehet ugyanakkor akár olyan román diákoknak is, akik tudnak már valamennyire magyarul, és fejleszteni szeretnék nyelvi kompetenciájukat” – fejtette ki az egyetemi oktató.

Szükség van-e könyvalapú szótárakra az internet korában?

Zsemlyei Borbála elmondta, a szótár anyagának összegyűjtésekor a szerzők, szerkesztők a kultúrának igen tág koncepcióját követték, így sikerült nagyon színes képet rajzolni Erdélyről. A kiadvány a népi és az elitkultúra szimbólumértékű anyagi és szellemi értékeit ismerteti, Erdély jelentős magyar kulturális értékeit, mint amilyen például Csaba királyfi alakja, a cserge, a Háromszék Táncegyüttes vagy a kalotaszegi legényes. Néprajzi, kulturális régiókról is szól, például szócikkeket szenteltek Gyergyószékről, a Bánságról, olyan településekről, mint Gyergyószárhegy, Homoródfürdő.

de bekerültek más fontos elemek is: jellegzetes erdélyi ételek – a kolozsvári káposzta vagy a halcsorba füstölt pisztránggal.

Hagyományosan az ilyen jellegű szótárak nem szentelnek önálló szócikket ma is élő személyiségeknek, a szerkesztők azonban néhány esetben kivételt tettek olyan emblematikus személyiségekkel, akik egyrészt művészi vagy tudományos tevékenységükért a legmagasabb elismerésben részesültek, másrészt kulturális közéleti intézményalapító tevékenységük Erdély szintjén számottevő és megkerülhetetlen, ilyen a Böjte Csaba ferences szerzetesről vagy Dávid Gyula irodalomtörténészről szóló szócikk.

Ennek kapcsán Péntek János professzor elmondta, az internet világában egyre inkább azzal szembesülünk, hogy nem pontosak az információk, senki nem ellenőrzi ezeket, a szótárak pedig hiánypótlóak abból a szempontból, hogy hiteles adatokat közölnek. A Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor azt is elmondta, a sorozat folytatását is tervezik, készülőben a cigány és zsidó kulturális szótár is.

és hogy melyek lehetnek a befolyásoló tényezők. A könyv arra is rámutat, hogy a szleng nehezen körülhatárolható jelenség, informális, csoportjellegű beszédmód, amely intenzív beszédkapcsolatot és közvetlenséget feltételez a használói között, ugyanakkor attitűdöt is tükröz, leggyakrabban cinizmust és iróniát. Egyik legfontosabb eszköze az érzelmi szóalkotás, fontos aspektusa a normaszegés, ezenkívül folyamatos megújulás és a kreatív nyelvhasználat jellemzi.

Lázár Lakatos Aliz kötete rámutat, az erdélyi szleng kapcsán fontos megemlíteni a kétnyelvűséget, ugyanis a szleng egyik szóalkotási módja az idegen szavak átvétele. Mint elhangzott, érdekes megfigyelni, hogy vannak-e különbségek a szlengek között, attól függően, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű környezetben használják őket a beszélők.

– fogalmazott Benő Attila.

Nyelvjárások sokszínűsége Erdélyben

A moldvai magyar, a székely és a kalotaszegi nyelvjárásokra vonatkozó legfontosabb tanulmányainak, dolgozatainak gyűjtése Péntek János Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban című kötete, amely a kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben. Mint Németh Boglárka egyetemi adjunktus elmondta, a kötet árnyalt képet fest arról, hogy a tájnyelvi beszédmódnak milyen funkciói vannak az egyén életében.

Mint elhangzott, a nyelvmegtartás alapvető erőforrásaként jelenik meg a nyelvjárás egyrészt azért, mert a szolidaritásnak és a csoportkötődésnek is a nyelvváltozata a nyelvjárás, másrészt pedig azért, mert a magyar köznyelv használata intézményes szinten erősen korlátozott volt hosszú ideig kisebbségi helyzetben, és bizonyos mértékig ma is korlátozott. Hozzátette,

Az is elhangzott, a nyelvjárások tovább éltetését se csak valamilyen öncélú nosztalgia indokolja Péntek János könyvében, hanem a magyar nyelvhasználat funkcionális teljessége, ennek a ragaszkodásnak a fő gyakorlati szempontja és tétje.

korábban írtuk

Veszélyeztetett nyelvváltozat kötetekbe mentve: nyelvi kincs a „csángó”–magyar szótár

A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.