Benő Attila, Péntek János és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek (jobbról balra) közelmúltban megjelent köteteit ismertették
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár/Facebook
Folyamatosan változik az erdélyi magyarok nyelvhasználata, a szleng és a különböző régiók nyelvjárásai is gazdagítják – hangzott el azon a kolozsvári eseményen, amelyen az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke által szervezett eseményen a Széchenyi-díjas Péntek János professzor, valamint Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek köteteit mutatták be, köztük az Erdélyi magyar kulturális szótárat.
2025. március 07., 19:452025. március 07., 19:45
Akár magyarul tanuló román diákok számára is hasznos lehet az Erdélyi magyar kulturális szótár, amelyet Kolozsváron mutattak be több más, friss kiadvánnyal együtt. hiánypótló nyelvészeti köteteket Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár, Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd, Németh Boglárka egyetemi adjunktus és Zsemlyei Borbála egyetemi adjunktus mutatta be. Az esemény házigazdája Sófalvi Krisztina egyetemi adjunktus, az MTA köztestületének tagja volt.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének kiadásában jelent meg 2022-ben Sepsiszentgyörgyön a Benő Attila és Péntek János szerkesztette Erdélyi magyar kulturális szótár. Az eseményen Zsemlyei Borbála elmondta, a könyv a kulturális szótárak negyedik köteteként látott napvilágot, és elsődleges célja, hogy bemutassa az erdélyi kultúrát a maga összetettségében a lehető legtágabb olvasóközönségnek.
Hasznos lehet ugyanakkor akár olyan román diákoknak is, akik tudnak már valamennyire magyarul, és fejleszteni szeretnék nyelvi kompetenciájukat” – fejtette ki az egyetemi oktató.
Zsemlyei Borbála elmondta, a szótár anyagának összegyűjtésekor a szerzők, szerkesztők a kultúrának igen tág koncepcióját követték, így sikerült nagyon színes képet rajzolni Erdélyről. A kiadvány a népi és az elitkultúra szimbólumértékű anyagi és szellemi értékeit ismerteti, Erdély jelentős magyar kulturális értékeit, mint amilyen például Csaba királyfi alakja, a cserge, a Háromszék Táncegyüttes vagy a kalotaszegi legényes. Néprajzi, kulturális régiókról is szól, például szócikkeket szenteltek Gyergyószékről, a Bánságról, olyan településekről, mint Gyergyószárhegy, Homoródfürdő.
de bekerültek más fontos elemek is: jellegzetes erdélyi ételek – a kolozsvári káposzta vagy a halcsorba füstölt pisztránggal.
Hagyományosan az ilyen jellegű szótárak nem szentelnek önálló szócikket ma is élő személyiségeknek, a szerkesztők azonban néhány esetben kivételt tettek olyan emblematikus személyiségekkel, akik egyrészt művészi vagy tudományos tevékenységükért a legmagasabb elismerésben részesültek, másrészt kulturális közéleti intézményalapító tevékenységük Erdély szintjén számottevő és megkerülhetetlen, ilyen a Böjte Csaba ferences szerzetesről vagy Dávid Gyula irodalomtörténészről szóló szócikk.
Ennek kapcsán Péntek János professzor elmondta, az internet világában egyre inkább azzal szembesülünk, hogy nem pontosak az információk, senki nem ellenőrzi ezeket, a szótárak pedig hiánypótlóak abból a szempontból, hogy hiteles adatokat közölnek. A Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor azt is elmondta, a sorozat folytatását is tervezik, készülőben a cigány és zsidó kulturális szótár is.
Az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be Kolozsváron
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár/Facebook
Hiánypótló kiadvány Lázár Lakatos Aliz Szleng a kétnyelvűségben. Attitűd és kontaktusjelenség az erdélyi magyar fiatalok körében című, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége gondozásában megjelent kötete. Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd elmondta,
és hogy melyek lehetnek a befolyásoló tényezők. A könyv arra is rámutat, hogy a szleng nehezen körülhatárolható jelenség, informális, csoportjellegű beszédmód, amely intenzív beszédkapcsolatot és közvetlenséget feltételez a használói között, ugyanakkor attitűdöt is tükröz, leggyakrabban cinizmust és iróniát. Egyik legfontosabb eszköze az érzelmi szóalkotás, fontos aspektusa a normaszegés, ezenkívül folyamatos megújulás és a kreatív nyelvhasználat jellemzi.
Lázár Lakatos Aliz kötete rámutat, az erdélyi szleng kapcsán fontos megemlíteni a kétnyelvűséget, ugyanis a szleng egyik szóalkotási módja az idegen szavak átvétele. Mint elhangzott, érdekes megfigyelni, hogy vannak-e különbségek a szlengek között, attól függően, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű környezetben használják őket a beszélők.
Hiánypótló nyelvészeti kiadványokat ismerhettek meg az érdeklődők a Vallásszabadság Házában
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár/Facebook
Péntek János Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben. Elődök, mesterek, pályatársak című könyve 2024-ben jelent meg a budapesti Tinta Könyvkiadó gondozásában. Benő Attila a kiadvány kapcsán elmondta, a kötet elemző tanulmányokban idézi meg évszázadokkal korábban élt elődök – Apáczai Csere János, Gyarmathi Sámuel, gróf Teleki József, Brassai Sámuel, Szentkatonai Bálint Gábor, Hermann Antal – munkásságát, emlékezik saját nemzedéke mestereire – Szabó T. Attilára, Márton Gyulára és a Kolozsvári Nyelvészeti Tanszéket Budapestről támogató Benkő Lorándra. Mint a fülszövegben olvashatjuk, nem mindenki nyelvész és nem is mindenki erdélyi, aki ebben a kötetben szerepel.
– fogalmazott Benő Attila.
A moldvai magyar, a székely és a kalotaszegi nyelvjárásokra vonatkozó legfontosabb tanulmányainak, dolgozatainak gyűjtése Péntek János Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban című kötete, amely a kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben. Mint Németh Boglárka egyetemi adjunktus elmondta, a kötet árnyalt képet fest arról, hogy a tájnyelvi beszédmódnak milyen funkciói vannak az egyén életében.
Mint elhangzott, a nyelvmegtartás alapvető erőforrásaként jelenik meg a nyelvjárás egyrészt azért, mert a szolidaritásnak és a csoportkötődésnek is a nyelvváltozata a nyelvjárás, másrészt pedig azért, mert a magyar köznyelv használata intézményes szinten erősen korlátozott volt hosszú ideig kisebbségi helyzetben, és bizonyos mértékig ma is korlátozott. Hozzátette,
Az is elhangzott, a nyelvjárások tovább éltetését se csak valamilyen öncélú nosztalgia indokolja Péntek János könyvében, hanem a magyar nyelvhasználat funkcionális teljessége, ennek a ragaszkodásnak a fő gyakorlati szempontja és tétje.
A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!